Természetes tetőfedők

2021-02-01 17:20:34 | Módosítva: 2021-02-01 17:25:59

Egy építkezés meghatározó fázisa és a végeredményt laposan befolyásoló része a tető, és a tetőhéjalás. Egyesek idegenkednek a mesterséges anyagoktól – fém, műanyag stb. – és csak a hagyományos tetőborításokban hajlandók gondolkodni; ezek leginkább az égetett agyag kerámia cserepek és a betoncserép. Mindkettő elegáns és tartós, de ha már a kettő között kívánunk dönteni, nézzük meg a mellettük és ellenük szóló érveket.


Alapvetően mindkét típus természetesnek mondható, ami az előállításához szükséges anyagokat illeti. Ugyanakkor a betoncserép bevonásakor már jellemző, hogy mesterséges anyagok – műanyag, festék – is előkerülnek. Hatásában a többi hétköznapi eszközünk (tányérok, bögrék) miatt is talán az agyagcserép emlékeztet minket jobban a természet-közeliségre.

A kerámiacserép jóval könnyebb, mint a betoncserép, így a szállítás és az anyagmozgatás során egyszerűbb dolgunk van. Ugyanakkor az agyagcserép kisebb, így több kell belőle azonos terület befedéséhez, ezáltal pedig összességében nagyjából azonos lesz a két tetőtípus súlya. A nehézségéből adódóan a betoncserép valamivel jobban ellenáll a viharoknak, nincs egyszerű dolga a szélviharnak, ha meg akarja azt bontani.


Méretpontosság tekintetében egyértelműen a betoncserép a győztes. A kerámia égetése során olyan zsugorodás megy végbe, amely nehezen kontrollálható, így a méretek szempontjából sosem lesz egy szinten a mérnöki precizitással készülő betonnal.

A méret kapcsán előkerül a forma kérdése is. Ebben a kerámia nyer, ugyanis jóval több alakban készül. Bár igyekeznek a betoncserép-gyártók is tartani a tempót, még mindig az előbbi rendelkezik nagyobb választékkal. Így ha fontos szempont számunkra a dizájn, a kerámiacserepek között nagyobb eséllyel találunk számunka megfelelőt.

A kerámiának jó a páraáteresztő képessége, ami egy nehezebben szellőztethető tető esetén fontos érv. A betoncserép viszont tömörségéből adódóan kevésbé szívja magába a nedvességet, fagyálló hatása nagyobb.


Az előállítás során a kerámiacserepekhez igen magas hőmérsékletre, 900-1100 °C-ra van szükség. A betoncserepeknél ehhez elegendő 90 °C is. Ebből adódóan az előbbi jóval nagyobb energiafelhasználással jár, és ez az árában is meg fog látszódni.

Ha mindent összevetünk, akkor tehát egyik irányban sem mozdul el egyértelműen a mérleg. Azonban vannak olyan kérdések, amelyekre a válasz szubjektív. Tipikusan ilyen, hogy kinek milyen színek és formák tetszenek, ki melyik márkával szimpatizál. A végső kérdés, hogy mennyi pénzt szánunk a tetőfedésre. Ezek együttese többnyire pontot is tesz a kérdéskör végére. Bármelyik mellett is döntsünk, a legfontosabb, hogy minőségi cserepet vásároljunk. Az anyaghibás, olcsóbb darabok később megbosszulják magukat. Például a nem megfelelően kiégetett kerámiacserépben apró mészdarabok maradhatnak, amelyek később könnyedén magukba szívhatják a nedvességet, és így télen a fagyok miatt tönkremehet a tető.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nádtető

A magyar tradicionális építészetben jelentős múltra tekint vissza a nádtető készítése. Hosszú időre feledésbe merült, azonban a 20. század vége felé az ökologikus gondolkodásnak köszönhetően...


Esővédő előtetők

Az épületek bejárati ajtaja többnyire védtelen az eső ellen. Ez nem csak kellemetlen az ajtóban állóknak, hanem maga az ajtó is fokozott károsodásnak van kitéve. Az új építésű épületeknél erre már...