Régi, jó kémény

Az új kémény építése eleve engedély köteles, ez alól csak a kerti grill és kemence kémény kivétel. A gázkészülékhez épített kéménynek tűzbiztosnak, füsttömörnek, hőszigeteltnek és savállónak kell lennie, ellent kell állnia koromkiégésnek, nem lehet érzékeny a nedvességre, hogy a kondenzátum lecsapódásakor keletkezett savas víz ne tehessen kárt benne.

A régi, kisméretű tömör téglából falazott kémény is használhatót azonban vegyes tüzelésű kazánok, fatüzelésű cserépkályhák és kandallók esetén, ha megfelelő állapotban van. Ha nem, akkor még mindig egyszerűbb és olcsóbb lehet a régi felújítása, mint egy új megterveztetése, engedélyeztetése és kivitelezése.



A régi kéménynek sok baja lehet már. A sok használat folytán a falazata meggyengülhet, a vakolat és a habarcs kiporlik. A füstgázokban jelen lévő maró hatású gázok a kémény belső falán kicsapódnak, és a kötőanyagot károsítják. A folyamatosan porló anyagok a kémény belsejébe hullnak, a téglatörmelék is a kéménybe potyoghat, a meggyengült kémény egyszerűen leomolhat – még a tetőszerkezetet is károsítva.
Ráadásul a négyszög alakú kémény áramlástechnikailag nem mondható a legoptimálisabbnak. Ezért érdemes lehet a kéményünket saválló csővel béleltetni, hiszen amúgy is a köralak az ideális forma a füstgázok elvezetésére.

A tüzelés módja alapvetően megszabja a kémény kialakítását. A gáz égésekor keletkező maró hatású anyagok a kémény belsejében lecsapódnak, mert a füstgáz viszonylag alacsony hőmérsékletű – 100-150 °C-os a kéményen belül. A füstgázból kicsapódó vízgőz megköti a savakat, és a maró hatású folyadék erősen károsítja a kémény belső falát. A gázfűtő berendezés kéménye ezért csak a maró savaknak ellenálló, rozsdamentes anyaggal bélelt lehet.

Fatüzelés

Más a helyzet fatüzelésnél, ugyanis ez esetben az eltávozó füstgáz akár az 500-600 °C-os is lehet. A fatüzelésű és pellet tüzelésű kazánok és kályhák kéményének magas hőmérsékletű gázai viszont nem oldódnak fel a kondenzátumban, hanem eltávoznak a kéményből, ezért a maró hatás okozta károsodás évtizedek alatt sem jelentkezik. A magas hőmérsékletű füstgáz viszont könnyen meggyújthatja a kémény falára lerakódott éghető anyagokat. Meggyulladhat a kéményben pl. a falra rakódott szurok, ami 1000 °C fölött izzva ég el, így a kémény külső fala akár több száz fokra is hevülhet. Ez lángra lobbanthatja a kéménnyel érintkező lakások berendezését.



A fa égése több füsttel és korommal jár, mint a gázé, így a kémény tisztításáról nem feledkezhetünk meg minden szezon elején. Az általános fatüzelésnél viszonylag tisztább a pellet tüzelés, ami lényegesen kevesebb éghető kormot rak le a kémény falára.

A huzat felhajtóerejét főleg két dolog befolyásolhatja: A füstgáz hőmérséklete (minél melegebb, annál nagyobb a huzat), és a kémény magassága (minél magasabb – egy bizonyos határig – annál jobb a huzat). Tehát a túl alacsony kéményben nem jön létre akkora huzat, hogy a keletkező összes füstgázt megfelelőképpen elszállítsa. A túl magas kéményben a füstgáznak nagy utat kell megtennie, amíg a szabadba jut, túl sok időt tölt a kéményben, ezért lehűl. A hosszú úton túl sokat érintkezik (súrlódik) a kémény falával, így számottevő válik a kémény légellenállása, ami szintén rontja a huzatot.



A kémény külső falának vizesedése esetén végig kell nézni a kéményt, lehet-e javítani a hőszigetelésen (belső hőszigetelés, padlástéri vakolás, tűzfaloldali hőszigetelés). Ha a kémény túl magas, célszerű visszabontani a fölösleges szakaszt. Ha ez nem vezet eredményre, és a kémény méretei lehetővé tesznek némi keresztmetszet-csökkentést, saválló anyaggal kell kibélelni. Ezek folyómétere nem olcsó, akár 10-15 ezer forint is lehet. Így viszont már gáztüzelésű fűtőberendezés fogadására is alkalmas.