Műanyag nyílászárók

2008-10-04 14:25:49 | Módosítva: 2008-10-04 14:50:34

Jelentős változáson mentek keresztül a műanyag nyílászárók az elmúlt évtizedekben. A kezdetben számos ponton kritizált tokok és keretek a korszerű anyagoknak és tervezésnek köszönhetően minden téren felveszik a versenyt fa vagy fém társaikkal.

Egy pár évvel ezelőtti felmérés szerint a hazai lakásállomány nyílászáróinak közel 90 %-a műszaki és hőtechnikai szempontból nem megfelelő. A hazai lakások fűtésére fordított energia durván kétszerese a nyugat-európainak. Ennek egyik oka a nyílászárók állapota, ami nem csak magára a nyílászáróra vonatkozik, hanem annak beépítésére is. Egy átlagos épület fűtésének körülbelül 60 %-át teszi ki a nyílászárók hővesztesége, azaz ott távozik a legtöbb meleg.
Minden szempontból a érdemes minőséget választani, ha nyílászáró cserére szánjuk el magunkat. A kínálat óriási, a piaci igényekhez képest ma a hatszorosára becsülik a hazai nyílászáró gyártók kapacitását. A szakértők szerint a kínált termékek többsége az európai minőségnek megfelelő színvonalú, de változatlanul nagy a szabványoknak ugyan megfelelő, de minőségileg kevésbé igényes termékek kínálata. Szép számmal akadnak a megfelelő engedélyek és tanúsítványok nélkül forgalmazott termékek és vállalkozók is.
Senkit ne tévesszen meg a termékeken feltüntetett CE jelzés; ez nem minőségi tanúsítvány. Ha minőségi terméket és kivitelezőt keresünk, akkor érdemes az ÉMI engedélyeknek és tanúsítványoknak utánanézni. A nem szakkereskedésekben, készen kapható, előre gyártott műanyag nyílászárók tulajdonságainak pedig különösen alaposan nézzünk utána, mert ezek között nem ritkán akadnak rossz minőségűek.

Tények és tévhitek

A nyílászárók anyagának kiválasztása egyéni ízlés kérdése. Van, aki a természetes anyagokra esküszik, de sokan az egyre inkább terjedő műanyag ablakkeret mellett teszik le voksukat. Utóbbiakkal kapcsolatban sok tévhit él a köztudatban. Egyesek azért tartózkodnak a PVC-nyílászáróktól, mert úgy tudják, hogy még mindig ólomadalékot tartalmaznak, de ma már ez nem használatos, és a PVC-hulladék is újrahasznosítható a gyártási folyamatban.
Sokan a statikai stabilitását kérdőjelezik meg. Tény, hogy a korábban gyártott ablakoknál volt ilyen gond, de a mai, minőségi szerkezeteket olyan acélmerevítéssel látják el, amelyeknél ez a probléma nem merül fel. Megint mások azért húzódoznak, mert a rossz szellőzés miatti páralecsapódást és penészedést kizárólag a műanyag nyílászáróknak tulajdonítják, holott ez más alapanyagból készült nyílászáróknál is előfordulhat a rosszul (vagy egyáltalán nem) tervezett szellőzésnél. Végül akad olyan is, aki attól tart, hogy az újkorában szép fehér ablakkeret idővel besárgul. A korszerű nyílászárók tokjai ma már UV álló anyagból készülnek, nem kell tartani a gyors öregedésüktől. A minőségi nyílászáró-rendszerekhez - és nem csak a PVC-ből készültekhez - már készülnek automatikus légbevezetők, de ezekre általában csak akkor van szükség, ha másként nem oldható meg a lakás megfelelő légcseréje.
Az ÉMI bevizsgálásai szerint gyakorlatilag mindegy, hogy milyen anyagból készül a nyílászáró, csak megfelelően legyen elkészítve. A korszerű gyártástechnológia nagyon pontos betartásával, igényes kivitelezéssel és beépítéssel bármely alapanyagból készült termék eleget tesz a követelményeknek. Tény, hogy nagy előnye a ma már korszerű gyártástechnológiával, a legkülönfélébb színekben, dizájnnal készült műanyag nyílászáróknak, hogy minimális gondozás mellett akár 40-50 évig használhatók.

A nyílászárók tulajdonságai

Amikor bevizsgálnak egy nyílászárót, akkor lég- és vízzárását, hőtechnikai jellemzőket és a léghanggátlását (hangszigetelését) teszik vizsgálat tárgyává. A légáteresztés a nyílászáró illeszkedő felületeire (szárnyakra és a tokra) vonatkozó tulajdonság. A kívánatos légáteresztést osztályba sorolással adják meg, ahol a 4-es osztály a legjobb.
A vízáteresztést kilenc osztályba sorolják, de hogy milyen vízzáró tulajdonságú nyílászáróra van szükség, azt az elhelyezkedés magassága és az épület földrajzi fekvése határozza meg. A 30 m-nél kisebb beépítési magasságnál megfelelőek a 4-6-os osztályba soroltak is. (Ma már többnyire csak kétlépcsős tömítéssel ellátott ütközési hézagú nyílászárókat forgalmaznak, de készíttetésnél erre érdemes odafigyelni).
A hőtechnikai tulajdonságok azt mutatják meg, hogy a nyílászárónak téli, nyári időjárás mellett milyen az energia áteresztő képessége. A keret- és tokszerkezeten, az üvegezésen, ajtó esetében az ajtólapon, illetve annak keretkitöltésén keresztül a hőmérsékletkülönbség hatására létrejövő hőáram hogyan jellemezhető, pontosabban a hőátbocsátási tulajdonsága milyen. Ezt a hőátbocsátási tényezővel határozzák meg, s rendeletben írják elő a követelményértéket.
A rendeletben előírtaknál jobb hőátbocsátási tényezőkkel rendelkező nyílászárók is kaphatók, ami a műanyag nyílászárók esetében a magasabb (lég)kamra számot, és egyben nagyobb profilvastagságot jelent. Ma nálunk a három légkamrás (58-62 mm beépítési mélységű) ablakok iránt a legnagyobb a kereslet. A 4-8 kamrás (70-80 mm beépítési mélységű) típusokból is széles a kínálat, igaz ezek lényegesen drágábbak, mint a kevesebb légkamrával készültek.
A másik hőtechnikai jellemző a szerkezet, az illesztés és a beépítés résein keresztül létrejövő légáteresztés (filtráció) energiaértéke. A 80-as évek építésügyi előírásainak megfelelően az ablakok légáteresztése jelentősen csökkent, szinte megszüntetve a szükséges légcserét is. Ma a korszerű ablakoknál már nem a túlzott légáteresztés, hanem annak hiánya okozza a nagyobb gondot. Ennek kiküszöbölésére egyre gyakrabban helyeznek el légáteresztést szabályozó szerkezeteket (résszellőző) az ablakon vagy az ablak közelében.
Az ablakok hőtechnikai tulajdonságai tekintetében az üvegezés meghatározó. A normál ablaküveg a fenti követelményértékek alapján már a múlté. A nyílászáró kiválasztásánál érdemes két dolgot szem előtt tartani: több rétegű legyen az üvegezés - ma már a három üvegréteg sem ritka - és az egyes üvegtáblákon legyen hővédő bevonat. A három rétegű üvegezésnél akár két réteg is lehet hővédő bevonatú. Például kétrétegű üvegnél, ha nincs hővédő bevonat, az U-érték 2,8-3, ha az egyik táblán van ilyen bevonat, akkor 1,4 lesz, ha pedig argongáz van a két tábla között, akkor 1,1 körül mozog ez az érték.
A léghanggátlási tulajdonságot szabvány határozza meg, öt teljesítményfokozatba sorolva (H1-től H5-ig) a nyílászárókat. Akik forgalmas utcára néző ablakot, ajtót cserélnek, azok mindenképpen kérdezzenek rá e tulajdonságokra.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tetőtéri újdonságok

A Fakro a folyamatos innovációnak köszönhetően számos újdonságot mutat be idén is a tetőtérben.


Mázolási trükkök, javítások

A lakásokban számos berendezési tárgy zománcfestékes bevonatot kap. Ez főként a régebben épült lakásoknál jelentős felület, aminek a felújítása előbb utóbb esedékessé válik.