Műanyag nyílászárók

2008-10-04 14:25:49 | Módosítva: 2008-10-04 14:50:34

Jelentős változáson mentek keresztül a műanyag nyílászárók az elmúlt évtizedekben. A kezdetben számos ponton kritizált tokok és keretek a korszerű anyagoknak és tervezésnek köszönhetően minden téren felveszik a versenyt fa vagy fém társaikkal.

Egy pár évvel ezelőtti felmérés szerint a hazai lakásállomány nyílászáróinak közel 90 %-a műszaki és hőtechnikai szempontból nem megfelelő. A hazai lakások fűtésére fordított energia durván kétszerese a nyugat-európainak. Ennek egyik oka a nyílászárók állapota, ami nem csak magára a nyílászáróra vonatkozik, hanem annak beépítésére is. Egy átlagos épület fűtésének körülbelül 60 %-át teszi ki a nyílászárók hővesztesége, azaz ott távozik a legtöbb meleg.
Minden szempontból a érdemes minőséget választani, ha nyílászáró cserére szánjuk el magunkat. A kínálat óriási, a piaci igényekhez képest ma a hatszorosára becsülik a hazai nyílászáró gyártók kapacitását. A szakértők szerint a kínált termékek többsége az európai minőségnek megfelelő színvonalú, de változatlanul nagy a szabványoknak ugyan megfelelő, de minőségileg kevésbé igényes termékek kínálata. Szép számmal akadnak a megfelelő engedélyek és tanúsítványok nélkül forgalmazott termékek és vállalkozók is.
Senkit ne tévesszen meg a termékeken feltüntetett CE jelzés; ez nem minőségi tanúsítvány. Ha minőségi terméket és kivitelezőt keresünk, akkor érdemes az ÉMI engedélyeknek és tanúsítványoknak utánanézni. A nem szakkereskedésekben, készen kapható, előre gyártott műanyag nyílászárók tulajdonságainak pedig különösen alaposan nézzünk utána, mert ezek között nem ritkán akadnak rossz minőségűek.

Tények és tévhitek

A nyílászárók anyagának kiválasztása egyéni ízlés kérdése. Van, aki a természetes anyagokra esküszik, de sokan az egyre inkább terjedő műanyag ablakkeret mellett teszik le voksukat. Utóbbiakkal kapcsolatban sok tévhit él a köztudatban. Egyesek azért tartózkodnak a PVC-nyílászáróktól, mert úgy tudják, hogy még mindig ólomadalékot tartalmaznak, de ma már ez nem használatos, és a PVC-hulladék is újrahasznosítható a gyártási folyamatban.
Sokan a statikai stabilitását kérdőjelezik meg. Tény, hogy a korábban gyártott ablakoknál volt ilyen gond, de a mai, minőségi szerkezeteket olyan acélmerevítéssel látják el, amelyeknél ez a probléma nem merül fel. Megint mások azért húzódoznak, mert a rossz szellőzés miatti páralecsapódást és penészedést kizárólag a műanyag nyílászáróknak tulajdonítják, holott ez más alapanyagból készült nyílászáróknál is előfordulhat a rosszul (vagy egyáltalán nem) tervezett szellőzésnél. Végül akad olyan is, aki attól tart, hogy az újkorában szép fehér ablakkeret idővel besárgul. A korszerű nyílászárók tokjai ma már UV álló anyagból készülnek, nem kell tartani a gyors öregedésüktől. A minőségi nyílászáró-rendszerekhez - és nem csak a PVC-ből készültekhez - már készülnek automatikus légbevezetők, de ezekre általában csak akkor van szükség, ha másként nem oldható meg a lakás megfelelő légcseréje.
Az ÉMI bevizsgálásai szerint gyakorlatilag mindegy, hogy milyen anyagból készül a nyílászáró, csak megfelelően legyen elkészítve. A korszerű gyártástechnológia nagyon pontos betartásával, igényes kivitelezéssel és beépítéssel bármely alapanyagból készült termék eleget tesz a követelményeknek. Tény, hogy nagy előnye a ma már korszerű gyártástechnológiával, a legkülönfélébb színekben, dizájnnal készült műanyag nyílászáróknak, hogy minimális gondozás mellett akár 40-50 évig használhatók.

A nyílászárók tulajdonságai

Amikor bevizsgálnak egy nyílászárót, akkor lég- és vízzárását, hőtechnikai jellemzőket és a léghanggátlását (hangszigetelését) teszik vizsgálat tárgyává. A légáteresztés a nyílászáró illeszkedő felületeire (szárnyakra és a tokra) vonatkozó tulajdonság. A kívánatos légáteresztést osztályba sorolással adják meg, ahol a 4-es osztály a legjobb.
A vízáteresztést kilenc osztályba sorolják, de hogy milyen vízzáró tulajdonságú nyílászáróra van szükség, azt az elhelyezkedés magassága és az épület földrajzi fekvése határozza meg. A 30 m-nél kisebb beépítési magasságnál megfelelőek a 4-6-os osztályba soroltak is. (Ma már többnyire csak kétlépcsős tömítéssel ellátott ütközési hézagú nyílászárókat forgalmaznak, de készíttetésnél erre érdemes odafigyelni).
A hőtechnikai tulajdonságok azt mutatják meg, hogy a nyílászárónak téli, nyári időjárás mellett milyen az energia áteresztő képessége. A keret- és tokszerkezeten, az üvegezésen, ajtó esetében az ajtólapon, illetve annak keretkitöltésén keresztül a hőmérsékletkülönbség hatására létrejövő hőáram hogyan jellemezhető, pontosabban a hőátbocsátási tulajdonsága milyen. Ezt a hőátbocsátási tényezővel határozzák meg, s rendeletben írják elő a követelményértéket.
A rendeletben előírtaknál jobb hőátbocsátási tényezőkkel rendelkező nyílászárók is kaphatók, ami a műanyag nyílászárók esetében a magasabb (lég)kamra számot, és egyben nagyobb profilvastagságot jelent. Ma nálunk a három légkamrás (58-62 mm beépítési mélységű) ablakok iránt a legnagyobb a kereslet. A 4-8 kamrás (70-80 mm beépítési mélységű) típusokból is széles a kínálat, igaz ezek lényegesen drágábbak, mint a kevesebb légkamrával készültek.
A másik hőtechnikai jellemző a szerkezet, az illesztés és a beépítés résein keresztül létrejövő légáteresztés (filtráció) energiaértéke. A 80-as évek építésügyi előírásainak megfelelően az ablakok légáteresztése jelentősen csökkent, szinte megszüntetve a szükséges légcserét is. Ma a korszerű ablakoknál már nem a túlzott légáteresztés, hanem annak hiánya okozza a nagyobb gondot. Ennek kiküszöbölésére egyre gyakrabban helyeznek el légáteresztést szabályozó szerkezeteket (résszellőző) az ablakon vagy az ablak közelében.
Az ablakok hőtechnikai tulajdonságai tekintetében az üvegezés meghatározó. A normál ablaküveg a fenti követelményértékek alapján már a múlté. A nyílászáró kiválasztásánál érdemes két dolgot szem előtt tartani: több rétegű legyen az üvegezés - ma már a három üvegréteg sem ritka - és az egyes üvegtáblákon legyen hővédő bevonat. A három rétegű üvegezésnél akár két réteg is lehet hővédő bevonatú. Például kétrétegű üvegnél, ha nincs hővédő bevonat, az U-érték 2,8-3, ha az egyik táblán van ilyen bevonat, akkor 1,4 lesz, ha pedig argongáz van a két tábla között, akkor 1,1 körül mozog ez az érték.
A léghanggátlási tulajdonságot szabvány határozza meg, öt teljesítményfokozatba sorolva (H1-től H5-ig) a nyílászárókat. Akik forgalmas utcára néző ablakot, ajtót cserélnek, azok mindenképpen kérdezzenek rá e tulajdonságokra.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Résszigetelések felújítása

A régi faablakok és ajtók résszigeteléseit – különösen a hideg évszakban – érdemes alaposabban megvizsgálni, és a hibás vagy elöregedett szigetelő idomokat jól záródó új profilokra cserélni. A...


Ablak napelem

Az átlátszó napelem egy olyan mai csúcstechnológia, amely az ablakokon vagy bármilyen üvegfelületen keresztül gyűjti össze és használja fel a fényenergiát, függetlenül a napfény beesési...