Növények a lakásban

Ameddig vissza tud nyúlni az emberi emlékezet, azóta van tudomásunk a kertekről és az ember által ültetett virágokról. Egyes írásokból megtudhatjuk, hogy a történelem során egyes virágok mit jelentettek egy nép, egy ország, egy hit, vagy egy életérzés jelképeként. Így a liliom például a kereszténység, a rózsa a perzsák és a törökök virága, a bazsarózsa koreai, a lótusz pedig indiai jelkép. Nyelvi bizonyítékok szerint a magyarok virága a kökörcsin, amely ősszel és tavasszal a mezőn és a legelőn lilul, ugyanakkor a zord téllel, faggyal és széllel is megbirkózó növényke. Évszázadok óta tudunk a növények gyógyító erejéről is. Eleink erdőn-mezőn gyűjtögették a gyógyfüveket és gyógynövényeket. Ezeket használták aztán illatosításra, orvoslásra és konyhai célokra. A virágok megjelentek a népművészetben is. Számtalan rózsamotívumot ismer például a szűrhímzés. Sokat alkalmazott fajta többek között a srófrózsa, a tojásrózsa, a tükrösrózsa, a szívrózsa, vagy a kenyérbélrózsa is. Az úgynevezett virágénekekben legtöbbet említett virág szintén a rózsa. A népi díszítőkedv remekét, a tulipános ládát egy 1587-ből fennmaradt levél említi először.
Városokat, házakat, tégla és betonfalakat építettünk magunk köré. A bitumen lefedte a földutakat, a fák gyökerei helyén villamossínek kanyarodnak, hirdetőoszlopok és lámpák erdeje magasodik a fejünk fölé. A természet zöldjéből szép lassan beszorultunk a négy fal közé. Így nem csoda, ha a városlakókban egész évben ott él a természet közelsége utáni vágy. Ki ne fogadná hát szívesen azt a lakberendezési stílust, amely a zöld növényekkel együtt a természet üdeségét teremti meg számára?
A szobanövények testesítik meg otthonunkban a természetet: élő, gyarapodó „lények”, amelyek természetes formáikkal, színeikkel és illatukkal teljessé teszik és megszépítik a belső tereket. Azonban pusztán találomra összeválogatva a rendezetlenség érzetét keltik, és elüthetnek az adott helyiség dekorációjától.
A lakberendezés stílusának sokféleségén túl a választás néhány gyakorlati tényezőn is múlik: nem hagyhatjuk figyelmen kívül a napszakok hőmérsékletének meghatározó voltát, a fényviszonyokat, a huzatot, a gyerekeket, a háziállatokat és a belső terek nagyságát sem.
A növények elrendezése, csoportosítása és elhelyezése ízlés dolga, ezért igazán nem is lehet annak szigorú szabályait felállítani. Azt azonban szem előtt kell tartanunk, hogy nem elég csupán magára a növényre összpontosítani: figyelembe kell vennünk a növénytartót is, amelybe majd a kiválasztott növényt akarjuk elhelyezni, valamint a hátteret és az összeállításunkat körülvevő bútorokat is. Ezen felül, vagy éppen ez előtt pedig még azt is, hogy az adott mikroklímában vajon jól érezi-e majd magát a növény.
Hihetetlen, hogy a növények mennyire át tudják alakítani egy-egy szoba összképét! Gazdag szín- és formajátékukkal üde elevenséggel töltik meg a lakást.
A növények legszembeötlőbb vonása a külső megjelenésük. A növény termete, alakja szabja meg körvonalait, de a külső megjelenésbe a következő tulajdonságok is belejátszanak: a hajtások, illetve ágak száma, sűrűsége, a levelek elrendeződése, valamint, hogy a lomb egésze mennyire meghatározó a növény megjelenésében.
A levelek alakja a növény látványát erősen meghatározó sajátosság. Ezért hatásos növény-együtteseket tudunk összeállítani pusztán csak levélalakban harmonizáló vagy éppen ellentétes karakterű fajokból is.
Látványos és hatásos növény együtteseket állíthatunk össze levéldísznövényekből, két, legfeljebb három szín kölcsönhatására építve, hiszen a levelek szín tekintetében is bámulatosan sokfélék. A sor a zöld szinte megszámlálhatatlan árnyalatától az ezüstfehéren át a mélybíborig tart, nem is szólva az elütő színekkel erezett, mintás vagy foltos levelekről.
A levéllemez felszínét is szinte a kimeríthetetlen sokféleség jellemzi. A fényes és a matt, a molyhos szőrű és a sima, a ráncos, az eres-bordás számtalan változata létezik, és ezek a különféle levélfelszínű növények jól kiegészítik egymást egy növénykompozícióban.
A magukban álló, magasra nyúló növények szépen „megtöltik” a csupasz sarkokat. Az asztalon gyülekező kisebb virágos növények törékeny bájukkal és vidám színeikkel kelthetik életre a szürke egyhangúságot. A testesebb növények izgalmasan alakíthatják a szoba szerkezetét. A magas, mutatós, leveles növények mellé tegyünk szerényebb, apró, tarka kúszónövényeket és évelő virágokat.
A növényeket hatásosan társíthatjuk például egy szép szoborral, tengeri kagylók gyűjteményével, esetleg üvegbe tett érdekes formájú kavicsokkal is. A konyhában meghitt hangulatot kelthetnek a magasba erősített sínről lelógó, szárított gyógynövények, vagy a különféle mezei virágokból kötött csokrok.
Sokkal nagyobb örömöt ad, ha magunk termeljük meg a friss fűszernövényeket, mintha szárítva vásárolnánk meg azokat az üzletben. Kedvenc fűszernövényeinket könnyen termeszthetjük a konyha ablakában, vagy egy párkányra állított ablakládában, illetve az erkélyen is. A petrezselyem, a metélőhagyma, a bazsalikom vagy a körömvirág egy-egy nagyobb cserépben is jól érzi magát.
Az ablakpárkányon sorakozó, az ablak előtt kosarakban lógó, vagy az ablakokba szerelt üvegpolcokon álló apró növények fölöslegessé tehetik a függönyt, és sajátos hangulatot adnak a szobának. Az építészetileg érdektelen helyiségekben dobogóra vagy lépcsőre sorakoztatott növények érdekes, és eleven mellvédet alkotnak, egyúttal megbontják a teret.
Amikor egy helyre csoportosítjuk a növényeket, az ugyanolyan fajtához tartozók természetesebb hatást keltenek egymás mellett. Álljon még itt a legszigorúbb szabály, amely alól soha nincs kivétel: nem kerülhet növény a televízióra, rádióra, hűtőszekrényre, hifitoronyra, semmilyen elektromos berendezésre valamint fűtőtestre sem, amikor az melegít! Az előbbiek az emberre, az utóbbi pedig a növényre veszélyes.

A virágtartók kiválasztása

Miután eldöntöttük, hogy milyen növényekkel népesítjük be otthonunkat, a következő fontos lépés a megfelelő virágtartók kiválasztása. Ez ne pusztán azon az alapon történjen, hogy a növény fejlődése szempontjából alkalmas-e, hanem olyan szemmel is nézve, hogy illik-e a lakás berendezéséhez, díszítéséhez, valamint a választott növény termetéhez, színéhez, az elgondolt összeállítás hangulatához. A virágtartó kiválasztásának szempontjai tehát meglehetősen sokfélék és összetettek. A választás persze minden esetben az egyéni ízléstől függ, mégis érdemes néhány alapelvet megszívlelnünk.
A legfontosabb talán a növény és a virágtartó aránya: minél kisebb a növény, annál inkább előnyös, ha méretével megegyezik a cserép magassága. Az öszszeállítás sikere érdekében alapvető szempont, hogy ne csak a virágtartó, de a belehelyezett növény is harmonizáljon a berendezéssel, mind gyakorlati, mind esztétikai szempontból. Úgy válasszunk virágtartókat és növényeket, hogy azok illeszkedjenek a szoba hangulatához, erősítsék annak sajátos légkörét. A virágtartó sajátosságai anyagától, alakjától és színétől függenek.
Azt, hogy kellemes, érdekes színfoltot hozzunk létre a szobában, úgy érhetjük el, ha különféle virágtartóban elhelyezett növényeket csoportosítunk. Több azonos színű virágtartóval egységes növénycsoportot alkothatunk, illetve a helyiség adott részének hangulatát is nagymértékben befolyásolhatjuk. A növényeket viszonylag mély virágtartóba kell beültetni, hogy a földjük ne száradjon ki túl gyorsan, és az edény aljára – ha annak nincs vízlevezető nyílása – kavicsot, vagy más porózus anyagot rétegezhessünk.

Növényeink és az egészség

A szobanövények megkötik a káros anyagokat, szűrik és tisztítják a szoba levegőjét. A levelek felülete – különösen a bolyhos növényeké – felfogják a port és a kormot. A fotoszintézis által a napfény kémiai energiává válik, ezáltal a növények felhasználják a levegőben lévő szén-dioxidot, és oxigént bocsátanak ki. Így otthonunk levegője nemcsak frissebb lesz, de egyúttal eltűnnek belőle a szenynyezőanyagok is. Azáltal, hogy a gyökerek nedvességet szívnak fel, és a levelek párologtatnak, a növények szabályozzák a lakás páratartalmát és hőmérsékletét. Mindezeken felül, a növények, és virágok illata javítja a lakás levegőjének minőségét, és arra ösztönöznek bennünket, hogy mélyebben lélegezzünk.
A szobanövények gondozása és ápolása sok örömet jelenthet mindnyájunk számára. Egészségesen tartásuk, és vonzó külsejük megőrzése nem különösebben bonyolult vagy időigényes, inkább azok alapigényeinek megértésére épül. A növények megfelelő minőségű fényt, hőmérsékletet és páratartalmat kívánnak a fejlődésükhöz. Táplálékot kell biztosítanunk számukra, és megfelelő talajt, majd, ha a cserepüket kinőtték, át kell ültetni őket. Ne feledjük, hogy a megfelelően tartott és gondozott növények, mint a természet képviselői, életet és színt hoznak be mindennapjainkba.