Növénylámpák alkalmazása

2017-02-01 12:04:58 | Módosítva: 2017-02-01 12:05:36

Mindenki tudja, hogy tavasztól őszig a szabadban tartott szobanövények milyen jól érzik magukat, télen a lakásba behozva jobb esetben csak fejlődésük lelassul, rosszabb esetben elkezdenek leépülni. Ennek oka a fényhiány, amit a téli kevesebb fény okoz, a szobai tartási körülmények pedig tovább tetéznek. Megoldás lehet a növénylámpa alkalmazása. Ezek a készülékek a növények számára hasznosítható fényt bocsátanak ki, azaz a napfénynek a növények számára lényeges összetevőjét „utánozzák”.


Milyen fény kell a növényeknek?

A növények a vízből és a felvett tápanyagokból a fény energiáját felhasználva képesek fotoszintetizálni, azaz saját testük anyagait felépíteni. Gyakorlatilag a fotoszintézis során keletkező anyagokba beépül a Nap energiája. Nagyon fontos a megvilágítás erőssége, aminek mértékegysége a lux, és ezt az egységnyi felületre jutó fényáramból (lumen) számoljuk ki. A legtöbb szobanövénynek 1200-5000 lux már elegendő, némely növénynek – mint az orchideáknak – ennél jóval több, 2000-50000 luxra van szüksége. Csak összehasonlításként; nyáron, teljes napfényben körülbelül 10 000 lux megvilágítást kap a növény – ha semmi nem árnyékolja. Egy világos szobában már csak 3500 lux, amit hasznosítani tud, mert ennyi van. Ha északi tájolású ablakba kerül, akkor 2000 luxra számíthat. És – tél lévén – a megvilágítás időtartama is jóval rövidebb, a nyárhoz képest rövidebb nappalok miatt.


A növények fotoszintéziséhez szükséges hullámhossz: 440 és 660 nm. A növények fejlődéséhez, növekedéséhez vörös (660 nm) és távoli vörös (735 nm) fény kell, a levélképződést pedig a kék (435 nm) fény segíti. A 440 nm hullámhossz felelős a növények fény irányában történő mozgásáért.

Az előbbiekből tisztán látszik, hogy a szobai körülmények sokkal kevésbé ideálisak a fénykedvelő növényeknek, mint a nyári kerti tartás. A csapadékigényt öntözéssel tudjuk fedezni, a hőigényt fűtéssel, a fényigény kielégítése a legproblémásabb. Növénylámpákkal a növények téli fényigénye valamelyest megoldható, de természetesen ezek a Nap fényének hatékonyságát nem fogják megközelíteni, ám kiválóan alkalmasak arra, hogy télen jó kondícióban maradjanak. Növénylámpákat kertészetekben is alkalmaznak, ezek hatása bizonyított a növények fejlődésére, virágzási indukcióra, vagy a termés mennyiségére nézve.

Sokféle növénylámpát vásárolhatunk. 5-6 ezer forintért kapunk olyan világítótestet, amit egyszerűen csak becsavarunk a lámpafoglalatba. 10-18 ezer forintért már komolyabb készülékek kaphatók. 70-80 ezer forintért jelentős felületet irányított fénnyel ellátó lámpákat tudunk venni, melyek akár LED technológiával készültek, azaz igen energiatakarékosak. De üzemi felhasználásra 500 000-1 000 000 forint közötti lámpák is kaphatók.

LED-es növénylámpa

Otthoni használatra a legjobb a nagy fényteljesítményű, kis fogyasztású világítás, mely kifejezetten a növények számára készült, ezért alkalmas lakásokban, télikertekben, kertészetekben a növények fényigényének kiszolgálására, ha a természetes fény nem elegendő. Alkalmazható orchideákhoz, virágokhoz, zöldségekhez is. Használata során akár 60-80%-os energia megtakarítás is elérhető, hőtermelése is jóval kisebb, mint a hagyományos izzóké. Vörös fényt (660 nm) virágzásra, kék fényt (460-470 nm) növekedésre bocsát ki, a hagyományos E27 foglalatba becsavarható, és akár 3 négyzetméter is bevilágítható vele. Élettartama elérheti az 50 000 órát. A növénynevelő LED-ek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a HPS és MH lámpákkal szemben. Környezetkímélő, energiatakarékos voltuk, valamint költséghatékonyságuk vitathatatlan. A csíráztatáshoz és hajtások gyökereztetéséhez napi 16 óra megvilágítás ajánlott. A frissen csírázott magoncok és kigyökerezett dugványoknál átültetés előtt akár 20 óra megvilágítás is hasznos lehet. A növénylámpához szoktatás ugyanúgy fontos, mint amikor tavasz végén kitesszük a kertbe szobanövényeinket. Ha elmarad a szoktatás, és egyből a tűző napra kerülnek, akkor könnyen megég a levelük. Ez növénylámpa alkalmazásánál is megtörténhet.



Növénygondozás növénylámpával

A növényeinket lehetőleg déli tájolású ablakban helyezzük el, itt a legjobb a megvilágítás, mind minőségben, mint mennyiségben és időtartamban is. A függöny, a dupla hőszigetelő üveg mind-mind csökkentik a fény mennyiségét. Akinek fénymérős fényképezőgépe van – kb. ezer forintért vásárolható régi fénymérő is –, megmérheti, hogy az ablaktól egy méterre a bejövő fény erőssége már a felére csökken, három méterre pedig már csak annak tizede mérhető. Amennyiben a növényeket mesterséges fényben szeretnénk tartani, fokozatosan kell hozzászoktatnunk ehhez őket. Az indításhoz 15 perc megvilágítás javasolt, kb. 100 cm távolságból. Később a megvilágítás hossza is növelhető, valamint a fényforrás is fokozatosan közelebb hozható a növényekhez. Ne feledjük, hogy a növények az extra megvilágítás hatására jobban fejlődnek, ezért víz és tápanyagellátásukra jobban oda kell figyelni.

A nyugalmi periódus kialakítása céljából a megvilágítás időtartamát csökkentsük napi 3-4 órára, ritkábban, kevesebb vízzel öntözzünk, csökkentsük a hőmérsékletet, és álljunk le a tápoldatozással. A jól elhelyezett fényforrás nagymértékben növeli növényeink díszítő értékét. Különleges hatást kelt az erősebben, vagy kevésbé megvilágított részeken a fény, és érdekes játékot képezhet az árnyék a falon is.



Növényeink elhelyezése

A téli, fényszegény időszakkal függ össze az is, hogy a kisebb virágzó, vagy bimbós növényeket nem jó mozgatni, mert ilyenkor bajt érzékelnek, s virágjaikat inkább eldobálják. Megfigyelhető, hogy a nagyobb növények levelei maguk keresik a kedvezőbb pozíciót. Ha nem megfelelő a megvilágítás – főként a fény mennyisége, minősége – a növény próbálja leveleit hosszabb és vékonyabb nyéllel a fényhez, ablakokhoz közelebb küldeni. Ez az etioláció folyamata, ekkor megnyúlik a növény. A nagyon etiolálódott példányok elvesztik díszítő értéküket, és a fellazult szövetszerkezet miatt fogékonyabbak lesznek a betegségekre is.

A tájolástól függetlenül az ablakfelületek közelében a legerősebb a fény. A szoba belseje felé három fényzónát lehet elkülöníteni. A természetes fénynek az ablak közelében 5-20 centiméteren belül a fele hasznosul a levelek felületén, félméteres távolságban már csak 25-50 százaléka, egy méterre 10-25 százaléka, és ennél távolabb, ott, ahol az emberi szem még képes megkülönböztetni a betűket, csak a fény 5-10 százaléka segíti a fotoszintézist. Ebből látható, hogy még az ablakban tartott növényeknél is – ha fényigényesek – indokolt lehet a fény pótlása.

Figyelem! A növénylámpák a növények számára kedvező összetételű fényt bocsátanak ki, ami nem egyezik meg az emberek, társállatok számára kedvező fénnyel. Tehát a növénylámpák fényét úgy irányítsuk, hogy a növényekre jusson, ember, állat ne tartózkodjon ebben a fényben hosszasan.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Strapabíró szobanövények

Sokan vannak, akiknek bár nem kedvenc időtöltése növényekkel foglalkozni, esetleg nem erőssége a rendszeresség (ami egy növény gondozásánál nem hátrány), mégis szeretnének szobanövényeket...


Florárium, növények terráriumban

Citrusfélékkel és egyéb terebélyes növényekkel beültetett, tartózkodásra is alkalmas télikert aligha létesíthető egy kisebb lakásban vagy szűkös irodában. Sok növénynek viszont olyan...