Fűszernövények szaporítása, nevelése

A legtöbb nagyáruházban már kaphatók a friss fűszernövények cserepes változata is, saját tapasztalatunk alapján azonban azt kell mondanunk, nem volt mindig sikeres az életben tartásuk, továbbszaporításuk. Idejében el kell döntenünk, hogy magunk neveljük-e magokból, vagy palántát vásárolunk inkább, ez persze attól is függ, hogy mennyi hellyel rendelkezünk ehhez a munkához. Az is fontos szempont, hogy egy- vagy kétnyári növényeket választunk - mert ezek nevelését mi is könnyedén megoldhatjuk - az évelőkre inkább palántát vásároljunk.

Segédeszközök

Vetőmagboltokban, virágkertészetekben néha kapható mini üvegház, melyekkel az állítható fedél segítéségével akár különféle hőmérsékleteket igénylő növényeket is szaporíthatunk. A vető tőzegcserepek pedig mindent tartalmaznak, ami a sikeres növényneveléshez kell, könnyű őket állandó nedvességben tartani. A másik előnyük, hogy a palánta kiültetésekor nem kell eltávolítani a cserepet, együtt ültethetjük át.

Magok és csíráztatásuk

Igen kis mennyiség is elegendő a sikeres csíráztatáshoz. A vetőmagvásárláskor figyeljünk oda, hogy a magvak csírázásbiztosan, azaz légmentesen le legyenek zárva a zacskóban. Az igazán jó mag az utolsó termésből való. Néhány vetőmagboltban már kapható hártyapapírra vagy fóliaszalagra ragasztva. A fűszernövények szobában gyorsabban kicsíráznak, mint szabadföldi nevelésben.
Fontos a csíráztatáshoz a páradús légtér, ezt megoldhatjuk a már említett mini üvegházzal, de egyszerűbb eszközök is a rendelkezésünkre állnak. Lehet az alap hungarocell ládika, amelyre üveglapot tehetünk. Egy felfelé szélesedő szájú befőttes üvegbe vagy virágcserépbe is vethetünk, ha megoldjuk a párásítást. A vetési folyamat a következő. Először a földet benedvesítjük. (A megfelelő földnek soványnak kell lennie, sőt kevés homokot is keverjünk a készen kapható keverékekhez.) A magokat gondosan elosztva elvetjük, majd földet vagy homokot szitálunk rá, és a végén vízzel bepermetezzük. Amikor a csíranövények 1-2 cm-esek, ritkítsuk úgy ki, hogy egyenként álljanak. Ilyenkor a burákat, takaróüvegeket már vegyük le, mert a növekedéshez sok friss levegő kell. Hangsúlyozzuk, hogy huzatot ne kapjanak, mert nem viselik el. Amikor a növények már 6-7 cm magasak, átültetjük őket tőzeg- vagy virágcserepekbe.
A magról vetésen kívül még az alábbi szaporítási módok állnak rendelkezésünkre:

  • Tőosztás: az idősebb vagy több hajtással rendelkező töveket késsel szétdaraboljuk.
  • Gyökérsarjak (például a mentánál alkalmazható): 5-10 cm-es tarackokat választunk le a tőről, amelyek elegendő hajtásrüggyel rendelkeznek.
  • Bujtás: az anyanövény hajtásait lehajtjuk a talajba, és dróttal lerögzítjük, amíg meg nem gyökeresedik. Ezután a csemetét leválasztva továbbneveljük.
  • Dugványozás: éles késsel kb. 4-5 cm-es darabokat levágunk a rügy alatt, és homokos talajba ültetjük őket.

Öntözés, trágyázás

A 2003/7-8. számunkban már foglalkoztunk a megfelelő hely, fény és szélviszonyok megválasztásával, most csak az öntözést és a trágyázást emeljük ki. A cserepekben, ládákban nevelt fűszernövények nem igényelnek sok vizet, de rendszeresen gondoskodnunk kell vízellátásukról. Ne maradjon víz az alátétekben, saját tapasztalatunk alapján mondjuk, hajlamosak vagyunk a két végletre: az agyonlocsolásra vagy a locsolás elfelejtésére. Ha elfelejtkeztünk a locsolásról, és a föld már csontszáraz, akkor a cserepet állítsuk 10-15 percre vízzel töltött edénybe, hogy a föld átnedvesedjen, ellenkező esetben csak átszalad rajta az öntözővíz. Az öntözéshez a legjobb lenne az esővíz vagy legalább az állott víz.
A trágyázásnál fontos szempont, hogy csak szerves trágyát válasszunk, mert a műtrágyákban sok a nitrogén, ami burjánzásra bírja növényeinket, de ízük jelentősen leromlik. Kivételt képez a babér. Természetes trágyák az alábbiak: vér- és csontliszt, szaruforgács, gilisztahumuszos tápoldat. További adalék lehet a kőzetliszt és a mész.

Kártevők

Rozsda és lisztharmat esetén a fertőzött hajtásokat vissza kell vágnunk, (erre hajlamos például a menta és a citromfű). A hernyók és csigák ellen kaphatók a csigacsapdák és csigakerítések. Rovarok ellen - mint például a hagyma- vagy káposztalegyek - a rovarháló a legnagyobb segítség. A gombabetegségek gyakran a tömörödött és elhasznált földből indulnak ki, ezért minden évben ültessük át fűszernövényeinket. Jó ellenszer a zsurlótea is. A pajzstetvek a túl melegen átteleltetett örökzöld fűszernövényeknél jelenhetnek meg (babér, rozmaring). Ha balkonon neveljük fűszereinket, ne ültessünk melléjük petúniát, mert ez a növény sajnos fogékony a kártevőkre. Levéltetű ellen jó a sarkantyúka, mert más növényektől is távol tartja a kártevőket.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Téli zöldségek

Ez a meghatározás nálunk a jól eltartható zöldségnövényekre vonatkozott eddig, ám a tematikus kerti irányzatban ez mást jelent. Olyan növényeket, melyeket megtermelünk, de nem takarítunk be,...


Növényszaporítás azonnal

Összeállítottunk néhány tanácsot, ami segíthet abban, hogy sikeresen neveljünk növényt olyan szaporítóanyagból, ami épp nem biztos, hogy megfelelő, de csak az van. Mag A mag a növény szaporító...