Fűszernövények szaporítása, nevelése

A legtöbb nagyáruházban már kaphatók a friss fűszernövények cserepes változata is, saját tapasztalatunk alapján azonban azt kell mondanunk, nem volt mindig sikeres az életben tartásuk, továbbszaporításuk. Idejében el kell döntenünk, hogy magunk neveljük-e magokból, vagy palántát vásárolunk inkább, ez persze attól is függ, hogy mennyi hellyel rendelkezünk ehhez a munkához. Az is fontos szempont, hogy egy- vagy kétnyári növényeket választunk - mert ezek nevelését mi is könnyedén megoldhatjuk - az évelőkre inkább palántát vásároljunk.

Segédeszközök

Vetőmagboltokban, virágkertészetekben néha kapható mini üvegház, melyekkel az állítható fedél segítéségével akár különféle hőmérsékleteket igénylő növényeket is szaporíthatunk. A vető tőzegcserepek pedig mindent tartalmaznak, ami a sikeres növényneveléshez kell, könnyű őket állandó nedvességben tartani. A másik előnyük, hogy a palánta kiültetésekor nem kell eltávolítani a cserepet, együtt ültethetjük át.

Magok és csíráztatásuk

Igen kis mennyiség is elegendő a sikeres csíráztatáshoz. A vetőmagvásárláskor figyeljünk oda, hogy a magvak csírázásbiztosan, azaz légmentesen le legyenek zárva a zacskóban. Az igazán jó mag az utolsó termésből való. Néhány vetőmagboltban már kapható hártyapapírra vagy fóliaszalagra ragasztva. A fűszernövények szobában gyorsabban kicsíráznak, mint szabadföldi nevelésben.
Fontos a csíráztatáshoz a páradús légtér, ezt megoldhatjuk a már említett mini üvegházzal, de egyszerűbb eszközök is a rendelkezésünkre állnak. Lehet az alap hungarocell ládika, amelyre üveglapot tehetünk. Egy felfelé szélesedő szájú befőttes üvegbe vagy virágcserépbe is vethetünk, ha megoldjuk a párásítást. A vetési folyamat a következő. Először a földet benedvesítjük. (A megfelelő földnek soványnak kell lennie, sőt kevés homokot is keverjünk a készen kapható keverékekhez.) A magokat gondosan elosztva elvetjük, majd földet vagy homokot szitálunk rá, és a végén vízzel bepermetezzük. Amikor a csíranövények 1-2 cm-esek, ritkítsuk úgy ki, hogy egyenként álljanak. Ilyenkor a burákat, takaróüvegeket már vegyük le, mert a növekedéshez sok friss levegő kell. Hangsúlyozzuk, hogy huzatot ne kapjanak, mert nem viselik el. Amikor a növények már 6-7 cm magasak, átültetjük őket tőzeg- vagy virágcserepekbe.
A magról vetésen kívül még az alábbi szaporítási módok állnak rendelkezésünkre:

  • Tőosztás: az idősebb vagy több hajtással rendelkező töveket késsel szétdaraboljuk.
  • Gyökérsarjak (például a mentánál alkalmazható): 5-10 cm-es tarackokat választunk le a tőről, amelyek elegendő hajtásrüggyel rendelkeznek.
  • Bujtás: az anyanövény hajtásait lehajtjuk a talajba, és dróttal lerögzítjük, amíg meg nem gyökeresedik. Ezután a csemetét leválasztva továbbneveljük.
  • Dugványozás: éles késsel kb. 4-5 cm-es darabokat levágunk a rügy alatt, és homokos talajba ültetjük őket.

Öntözés, trágyázás

A 2003/7-8. számunkban már foglalkoztunk a megfelelő hely, fény és szélviszonyok megválasztásával, most csak az öntözést és a trágyázást emeljük ki. A cserepekben, ládákban nevelt fűszernövények nem igényelnek sok vizet, de rendszeresen gondoskodnunk kell vízellátásukról. Ne maradjon víz az alátétekben, saját tapasztalatunk alapján mondjuk, hajlamosak vagyunk a két végletre: az agyonlocsolásra vagy a locsolás elfelejtésére. Ha elfelejtkeztünk a locsolásról, és a föld már csontszáraz, akkor a cserepet állítsuk 10-15 percre vízzel töltött edénybe, hogy a föld átnedvesedjen, ellenkező esetben csak átszalad rajta az öntözővíz. Az öntözéshez a legjobb lenne az esővíz vagy legalább az állott víz.
A trágyázásnál fontos szempont, hogy csak szerves trágyát válasszunk, mert a műtrágyákban sok a nitrogén, ami burjánzásra bírja növényeinket, de ízük jelentősen leromlik. Kivételt képez a babér. Természetes trágyák az alábbiak: vér- és csontliszt, szaruforgács, gilisztahumuszos tápoldat. További adalék lehet a kőzetliszt és a mész.

Kártevők

Rozsda és lisztharmat esetén a fertőzött hajtásokat vissza kell vágnunk, (erre hajlamos például a menta és a citromfű). A hernyók és csigák ellen kaphatók a csigacsapdák és csigakerítések. Rovarok ellen - mint például a hagyma- vagy káposztalegyek - a rovarháló a legnagyobb segítség. A gombabetegségek gyakran a tömörödött és elhasznált földből indulnak ki, ezért minden évben ültessük át fűszernövényeinket. Jó ellenszer a zsurlótea is. A pajzstetvek a túl melegen átteleltetett örökzöld fűszernövényeknél jelenhetnek meg (babér, rozmaring). Ha balkonon neveljük fűszereinket, ne ültessünk melléjük petúniát, mert ez a növény sajnos fogékony a kártevőkre. Levéltetű ellen jó a sarkantyúka, mert más növényektől is távol tartja a kártevőket.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nyári munkák a kertben

Nyáron a betakarítás mellett is bőven akad tennivaló a kertben, az aktív pihenés jegyében. Öntözés, gyomlálás, némi növényvédelem, szóval nyáron is nagyüzem.


Füstfűszerek alkalmazása

A szabadtűzön főtt-, vagy sült ételek teljesen más ízvilággal rendelkeznek, mint a konyhában, a kinti adottságokhoz viszonyítva "laborkörülmények" között elkészítettek. A húsok füsttel való...