Csapadékvíz elvezetése (folyókák)

A mélyépítési munkák során, illetve a lakóházaknál és a kiépített kerteknél gyakran okoznak gondot a felszíni és a felszín alá beszivárgó csapadékvizek. A burkolatok alá lefolyó csapadékvíz kimossa a talajt a burkolat alól, előbb-utóbb kátyusodást, megsüllyedést okoz, de akár az egész épületet is veszélyeztetheti. Az alápincézett épületrészekre víznyomás nehezedik, ami alámosást, átázást, süllyedést eredményezhet. A káros hatásoktól a felszíni és felszín alatti vizek szabályozott elvezetésével védhetjük meg épületeinket és a kert burkolatait.

A felszín alatti vízelvezetés megoldása egyértelműen képzett tervezőre és kivitelezőre vár. A talaj mélyebb rétegeiben fellépő szivárgó-, réteg- és torlóvizek az áramlási vonaluk útjában lévő létesítményekre nyomást fejtenek ki, ami előbb-utóbb tönkreteszi a szigeteléseket, átáztatja a falakat, sőt a víz eláraszthatja a felszín alatti helyiségeket. Még súlyosabb következmény, hogy a teherviselő talajréteg túlzott átázása megváltoztatja annak mechanikai tulajdonságait. Annyira fellazulhat a talaj, hogy az építmény elveszti stabilitását.
Ennek megelőzésére alkalmasak a szivárgórendszerek, melyek létesítéséhez először is részletes talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni. A vízleadó talajrétegek ismeretében lehet megtervezni azt a csőhálózatot, illetve a csövek átmérőjét, amelyek a felesleges vizet elvezetik. Fontos a csövek statikai méretezése és a megfelelő ágyazatának megtervezése is. A rendszerbe épített szűrőfelületek és szűrőtestek eliszapolódását ún. geotextíliával kell megakadályozni, a csőhálózat ellenőrzésére és tisztítására aknákat kell beépíteni. A tervezéskor figyelembe kell venni az épület és a terület sajátosságait, melyek más-más követelményt támasztanak a szivárgórendszerrel szemben. Például lakóépületnél nagy perforálási felülettel rendelkező csövet kell beépíteni, az útfelületek alá viszont nagy teherbírású cső kell.
A felszíni vizek alatt a burkolt felületekre hullott csapadékvizet értjük. Ennek a problémának a megoldásában már sokkal nagyobb szerepe lehet a házilagos kivitelezésnek is, hiszen számtalan kész elem, és komplett rendszerek kaphatók hozzá. Ilyeneket kínál pl. a Hauraton, a Marley vagy az Aco és a Tubo. A csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése történhet pontszerűen, pl. víznyelőkkel és vonalas vízelvezető elemek (árkok, rácsok, folyókák) alkalmazásával.
A víznyelős megoldás költséges mélyvezetésű csatornafektetést igényel, és a burkolatot enyhén tölcséres formában kell kialakítani, amit nehezebb kivitelezni. Duguláselhárításhoz és karbantartáshoz pedig speciális eszközökre van szükség. A nyílt árkok egyszerűen és olcsón kivitelezhetők, viszont sem járművel, sem gyalog nem lehet rajtuk közlekedni, és helyigényük is nagy. A rácsos folyókák a két rendszer hátrányait kiküszöbölik, és igen szép, korszerű, gazdaságos megoldást kínálnak.
A rácsos lefedésű folyókáknak két fontos követelményt kell teljesíteniük. A megfelelő lejtésekkel biztosítani kell a víz lefolyását, és szilárdan kell beépíteni őket. A folyóka szakaszok vízszállító keresztmetszetének, hosszának és kivezetéseinek meghatározása most is tervezést, számítást igényel. Ehhez szükséges alapadatok; a víztelenítő felület nagysága, a burkolat anyaga, az adott terület csapadékintenzitása, a lejtési viszonyok és a folyóka anyaga (melytől a folyadéksúrlódási viszonyok következnek). A tervezés után viszont már lehetőség van a saját kezű kivitelezésre is.
Példaként a Hauraton - kifejezetten házilagos kivitelezésre is ajánlott - "Recyfix folyókáját mutatjuk be, a rajzos bekötési ábrák pedig az Aco termékeit ábrázolják. A Recyfix 100 beépítéséhez alakítsunk ki egy kb. 35 cm széles és 25-30 cm mély árkot. Ezután töltsük fel az árkot, és azt simítsuk el. Az összefolyó-idomok optikailag folyamatosan illeszkednek egymáshoz, illetve kerülnek bele az adott folyókastrangba. Vágjuk ki a folyóka előre kialakított csatlakozónyílását. Ha bűzzárt is be akarunk építeni, az csak a folyókatalpon lévő függőleges kifolyásnál történhet. Helyezzük be a bűzzárt alulról a nyílásba, és csatlakoztassuk a csatornába. Ügyeljünk rá, hogy a burkolat 3-5 mm-rel a folyókaperem fölé érjen. Az összefolyó-idom, illetve a csőcsonkos homlokfal csatlakoztatása hasonlóan történik.
Egy kifeszített zsinór mentén igazítsuk egyenesre a lefektetett, és csatlakozó csonkokkal ellátott folyókát. Figyeljünk a folyási irányra, melyet a folyókán nyilak jelölnek. Helyezzük el a zárt homlokfalat a folyókastrang elején, illetve ha még mindkét vég nyitott, akkor az elején és végén. Ezután merevítésként és kitámasztásként helyezzük be a fedőlapokat. A folyókák mindkét oldalát töltsük fel betonnal, rakjuk le a burkolatot, és töltsük ki a fugákat. A burkolat megsüllyedésének megakadályozására a közvetlenül a folyókák mellett elhelyezkedő burkolóköveket vagy lapokat habarcsba helyezzük el. Nagyobb terhelésnél a gerinctámaszt B25-ös helyszíni betonból készítsük. Lehetőség van a fedelek reteszes rögzítésére is, bár ez nem feltétlenül szükséges. Ekkor kengyeleket kell helyeznünk a folyókafalba kialakított oldalzsebbe, majd a felhelyezett fedőlapokat ezekre csavarozzuk le. Itt a műanyag folyókára öntöttvas rács kerül, a burkolat pedig beton vagy aszfalt.
Komplett rendszerként árusít vízelvezetőket a fentieken kívül még több cég is. Ha kialakításukban eltérőek is a különböző gyártmányok, a beépítésük elve hasonló. A kertes házak és nyaralók tulajdonosainak ezekkel a vízelvezető rendszerekkel mindenképpen ajánlatos foglalkozni, mert nem csak későbbi tetemes károkat előzhetnek meg használatukkal, hanem a különböző esztétikus megoldások a kert díszévé is válnak.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Indulnak a rákötések

Óriás beruházás keretében oldódik meg a főváros eddig ellátatlan területeinek szennyvízproblémája. A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projekt keretében 240 kilométernyi új...


Szezonális esővízgyűjtés

Előző évi lapszámainkban már foglalkoztunk a csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás eszközeivel, megoldási módjaival. Ezek a rendszerek egész éves működésűek, azaz a téli fagyveszélyes időszakban is...