A felszín alatti vízelvezetés megoldása egyértelműen képzett tervezőre és
kivitelezőre vár. A talaj mélyebb rétegeiben fellépő szivárgó-, réteg- és
torlóvizek az áramlási vonaluk útjában lévő létesítményekre nyomást fejtenek ki,
ami előbb-utóbb tönkreteszi a szigeteléseket, átáztatja a falakat, sőt a víz
eláraszthatja a felszín alatti helyiségeket. Még súlyosabb következmény, hogy a
teherviselő talajréteg túlzott átázása megváltoztatja annak mechanikai
tulajdonságait. Annyira fellazulhat a talaj, hogy az építmény elveszti
stabilitását.
Ennek megelőzésére alkalmasak a szivárgórendszerek, melyek létesítéséhez először
is részletes talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni. A vízleadó
talajrétegek ismeretében lehet megtervezni azt a csőhálózatot, illetve a csövek
átmérőjét, amelyek a felesleges vizet elvezetik. Fontos a csövek statikai
méretezése és a megfelelő ágyazatának megtervezése is. A rendszerbe épített
szűrőfelületek és szűrőtestek eliszapolódását ún. geotextíliával kell
megakadályozni, a csőhálózat ellenőrzésére és tisztítására aknákat kell
beépíteni. A tervezéskor figyelembe kell venni az épület és a terület
sajátosságait, melyek más-más követelményt támasztanak a szivárgórendszerrel
szemben. Például lakóépületnél nagy perforálási felülettel rendelkező csövet
kell beépíteni, az útfelületek alá viszont nagy teherbírású cső kell.
A felszíni vizek alatt a burkolt felületekre hullott csapadékvizet értjük. Ennek
a problémának a megoldásában már sokkal nagyobb szerepe lehet a házilagos
kivitelezésnek is, hiszen számtalan kész elem, és komplett rendszerek kaphatók
hozzá. Ilyeneket kínál pl. a Hauraton, a Marley vagy az Aco és a Tubo. A
csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése történhet pontszerűen, pl. víznyelőkkel
és vonalas vízelvezető elemek (árkok, rácsok, folyókák) alkalmazásával.
A víznyelős megoldás költséges mélyvezetésű csatornafektetést igényel, és a
burkolatot enyhén tölcséres formában kell kialakítani, amit nehezebb
kivitelezni. Duguláselhárításhoz és karbantartáshoz pedig speciális eszközökre
van szükség. A nyílt árkok egyszerűen és olcsón kivitelezhetők, viszont sem
járművel, sem gyalog nem lehet rajtuk közlekedni, és helyigényük is nagy. A
rácsos folyókák a két rendszer hátrányait kiküszöbölik, és igen szép, korszerű,
gazdaságos megoldást kínálnak.
A rácsos lefedésű folyókáknak két fontos követelményt kell teljesíteniük. A
megfelelő lejtésekkel biztosítani kell a víz lefolyását, és szilárdan kell
beépíteni őket. A folyóka szakaszok vízszállító keresztmetszetének, hosszának és
kivezetéseinek meghatározása most is tervezést, számítást igényel. Ehhez
szükséges alapadatok; a víztelenítő felület nagysága, a burkolat anyaga, az
adott terület csapadékintenzitása, a lejtési viszonyok és a folyóka anyaga
(melytől a folyadéksúrlódási viszonyok következnek). A tervezés után viszont már
lehetőség van a saját kezű kivitelezésre is.
Példaként a Hauraton - kifejezetten házilagos kivitelezésre is ajánlott - "Recyfix
folyókáját mutatjuk be, a rajzos bekötési ábrák pedig az Aco termékeit
ábrázolják. A Recyfix 100 beépítéséhez alakítsunk ki egy kb. 35 cm széles és
25-30 cm mély árkot. Ezután töltsük fel az árkot, és azt simítsuk el. Az összefolyó-idomok optikailag
folyamatosan illeszkednek egymáshoz, illetve kerülnek bele az adott folyókastrangba. Vágjuk ki a folyóka előre kialakított csatlakozónyílását. Ha
bűzzárt is be akarunk építeni, az csak a folyókatalpon lévő függőleges
kifolyásnál történhet. Helyezzük be a bűzzárt alulról a nyílásba, és
csatlakoztassuk a csatornába. Ügyeljünk rá, hogy a burkolat 3-5 mm-rel a
folyókaperem fölé érjen. Az összefolyó-idom, illetve a csőcsonkos homlokfal
csatlakoztatása hasonlóan történik.
Egy kifeszített zsinór mentén igazítsuk egyenesre a lefektetett, és csatlakozó
csonkokkal ellátott folyókát. Figyeljünk a folyási irányra, melyet a
folyókán nyilak jelölnek. Helyezzük el a zárt homlokfalat a folyókastrang
elején, illetve ha még mindkét vég nyitott, akkor az elején és végén. Ezután
merevítésként és kitámasztásként helyezzük be a fedőlapokat. A folyókák mindkét
oldalát töltsük fel betonnal, rakjuk le a burkolatot, és töltsük ki a
fugákat. A burkolat megsüllyedésének megakadályozására a közvetlenül a folyókák
mellett elhelyezkedő burkolóköveket vagy lapokat habarcsba helyezzük el. Nagyobb
terhelésnél a gerinctámaszt B25-ös helyszíni betonból készítsük. Lehetőség van a
fedelek reteszes rögzítésére is, bár ez nem feltétlenül szükséges. Ekkor
kengyeleket kell helyeznünk a folyókafalba kialakított oldalzsebbe, majd a
felhelyezett fedőlapokat ezekre csavarozzuk le. Itt a műanyag folyókára öntöttvas rács kerül,
a burkolat pedig beton vagy aszfalt.
Komplett rendszerként árusít vízelvezetőket a fentieken kívül még több cég is.
Ha kialakításukban eltérőek is a különböző gyártmányok, a beépítésük elve
hasonló. A kertes házak és nyaralók tulajdonosainak ezekkel a vízelvezető
rendszerekkel mindenképpen ajánlatos foglalkozni, mert nem csak későbbi tetemes
károkat előzhetnek meg használatukkal, hanem a különböző esztétikus megoldások a
kert díszévé is válnak.
Csapadékvíz elvezetése (folyókák)
A mélyépítési munkák során, illetve a lakóházaknál és a kiépített kerteknél gyakran okoznak gondot a felszíni és a felszín alá beszivárgó csapadékvizek. A burkolatok alá lefolyó csapadékvíz kimossa a talajt a burkolat alól, előbb-utóbb kátyusodást, megsüllyedést okoz, de akár az egész épületet is veszélyeztetheti. Az alápincézett épületrészekre víznyomás nehezedik, ami alámosást, átázást, süllyedést eredményezhet. A káros hatásoktól a felszíni és felszín alatti vizek szabályozott elvezetésével védhetjük meg épületeinket és a kert burkolatait.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Indulnak a rákötések
Óriás beruházás keretében oldódik meg a főváros eddig ellátatlan területeinek szennyvízproblémája. A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projekt keretében 240 kilométernyi új...
Szezonális esővízgyűjtés
Előző évi lapszámainkban már foglalkoztunk a csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás eszközeivel, megoldási módjaival. Ezek a rendszerek egész éves működésűek, azaz a téli fagyveszélyes időszakban is...