Infra fénysorompók

Az alábbiakban két infrakapcsolást fogunk elemezni. Mindkettőt a Conrad katalógusból választottuk, illetve szereztük be. Lényegi különbség a hatótávolságukban, és emiatt a felhasználási területükben van. Az első kapcsolás a mellékelt optikával és a nagyérzékenységű vevővel max. 50 m hatótávolságú lehet. Nagyobb területek biztosítására alkalmas.

Nagy hatótávolságú infra fénysorompó

Az áramkör megépítése

Az építőkészletben nincs külön csomagolva az adó és a vevő, az alkatrészek számozása is egybe történik. Először a színkódolt ellenállások értékeit határozzuk meg, hogy azokat értékük alapján hozzárendelhessük a kapcsolási rajz pozíciószámaihoz. (Amennyiben rendelkezésünkre áll ellenállás mérésére alkalmas műszer, érdemes az ellenállásokat megmérni, hogy elkerülhessük a hibás alkatrészek beépítését. 5%-nál kisebb eltérések a névleges értéktől nem befolyásolják az áramkör működését.)
Az alkatrészek beforrasztásának, van egy célszerű sorrendje. Először az átkötéseket, majd az ellenállásokat, kondenzátorokat kell beforrasztani. Nem csak a méreteik miatt célszerű ezekkel az alkatrészekkel kezdeni, hanem azért is mivel ezek nem annyira érzékenyek a hőre, mint a félvezető alapú alkatelemek. A rézfólia vezeti a hőt, így a később beforrasztott alkatrészek kisebb hőterhelésnek vannak kitéve.
Az ellenállások kivezetéseit a testtől kb. 2,5 milliméter távolságban, kis ívben 90°-ban hajlítsuk meg. Hajlítás után az alkatrészt, a beültetési rajz alapján illesszük a helyére, majd forrasszuk be. Az ellenállást célszerű olyan helyzetben beforrasztani, hogy a színkód gyűrűk azonos irányból legyenek "olvashatók". A kivezetések forrasztáson túlnyúló szakaszát a beforrasztás után 1-1,5 mm-re csípőfogóval csípjük le. (A potenciométer kivezetéseit nem kell lecsípni.)
A kondenzátor testen az értékek fel vannak tüntetve. Van kilenc kerámia, és öt darab elektrolit kondenzátor. Az elektrolit kondenzátoroknál figyelni kell a helyes beültetésre; a henger alakú burkolat palástján a negatív pólus jelölve van, a két kivezetés közül a pozitív a hosszabb. A panelen a pozitív pólus forrasztási pontja van jelölve. Ne tévesszük el, mert ellenkező esetben az alkatrész és az áramkör meghibásodhat. A nem elektrolit kondenzátorok tetszőleges irányba beforraszthatók. A csatlakozó saruk beforrasztását ne hagyjuk a végére, mivel ezekhez szükséges a legnagyobb hőmennyiség, és a félvezetőből készült alkatrészek erre érzékenyek.
A tranzisztorok beültetésénél a helyes irányra figyelnünk kell, a panelon, a szitarajzon látható a tranzisztorház lapos oldala. Ha a lábakat alulról nézzük úgy, hogy a ház lapos része jobboldalon legyen, akkor felülről lefelé haladva kollektor, bázis, emitter a sorrend. A tranzisztor lábai ne keresztezzék egymást, és a beültetési magasság ne legyen kevesebb, mint 5 mm.
Az IC foglalatok beforrasztásakor figyelni kell, hogy a bevágások azonos oldalon legyenek a nyáklapon jelölt bevágással. Az IC beültetésnél, (miután mindent beforrasztottunk) ugyanezeket a szempontokat kell figyelembe venni.
A LED-ek beforrasztásakor figyelni kell a polaritásra és arra, hogy a kivezetésük legvégénél forrasszuk meg úgy, hogy ne kelljen levágni belőle. A két egyforma színtelen LED-et az adóba forrasszuk. A hosszabbik kivezetés a pozitív, vagyis az anód. Ez a pont a nyáklap rajzon a háromszög alja. A 3 mm-es fekete INFRALED-et a vevőbe forrasszuk, az IF-el jelölt furatba. A LED egyik oldala, és a nyáklap rajz is, egy egyenes szakasszal van jelölve, ezeknek egy oldalra kell esniük. A narancssárga LED-et a fennmaradó helyre a már ismert módon szereljük be. A relét, méretei miatt érdemes utoljára beforrasztani. (Csak egyféleképpen tudjuk beültetni.)
A nyáklapot a dobozba négy lemezcsavarral fogassuk bele. A doboz összeszerelése előtt ellenőrizzük, hogy minden alkatrész megfelelően a helyére került-e. Az áramkörhöz tartozó dobozokba a nyáklapokat lemezcsavarral egyszerűen be lehet fogatni, az adót két ponton kell rögzíteni a dobozba, a LED-ek miatt a doboz tetejét két furattal kell ellátni. Érdemes a LED-eket foglalatba ültetni. A vevőt négy csavarral kell rögzíteni, és tartozik hozzá egy gyűjtőlencse, amit szintén a doboz tetejére kell szerelni. A működést jelző LED-nek is furatot kell készíteni.

Üzembe helyezés

A szemrevételes ellenőrzés után szigetelt vezetékkel a tápfeszültséget rákötjük a nyáklapokra. Az adó 9 V-os tápot igényel, ami az jelenti, hogy rövidtávon elemről is üzemeltethető. A vevő 12 V-tal működik. A tápegység megválasztásakor vegyük figyelembe a sziréna teljesítményét. A relének három kivezetése van. Az alsó és a középső forrasztási pont a relé miatt alapesetbe zárt, de ha a középső és a felső pontra kötjük a szirénát, akkor a relé behúzása esetén zárja az áramkört.

Kis hatótávolságú infravörös fénysorompó

Nagy felhasználási területtel rendelkezik, pl. számláló-berendezések kapcsolására, ajtók ablakok egyedi biztosítására, modellezésnél váltók biztosítására, kapcsolási folyamatok indítására alkalmas. Az áramkör ugyancsak két részből áll, adóból és vevőből. Az áramkör megépítése megegyezik az előzőkben leírtakkal, ezért csak a különbségeket ismertetjük. 12-15 V-os egyenfeszültséget igényel. Az infra működési frekvenciája 7,2 kHz körüli. Az adó és a vevő áramfelvétele 20 illetve 30 mA. A maximális hatótávolsága 5 m. A nyáklap méretei; 43x25 mm (adó) és 51x42 (vevő).
Az építőkészletben két LED található; az adóba a színtelent kell építeni, a vevőbe, pedig a kék színű fototranzisztort. Ez is úgy néz ki, mint egy LED, ennek a hosszabbik lába az emitter. Két integrált áramkört kell beépítenünk, de ezek nem felcserélhetők. Az adóban a C3 egy 10 nF-os kerámia tokozású kondenzátor, "103"-as felirattal. A nyáklapot célszerű dobozba építeni, a sérülések elkerülése végett. Kültéri használat esetén vízmentességre törekedjünk. A két dobozt egy síkba kell felszerelni, a földtől 30-40 cm-re úgy, hogy a fénysugár útjába akadály ne kerüljön.