Ma már a hobbiszintű zöldségtermesztés is jelentőséggel bírhat egy család konyhapénzét nézve, hiszen a paprika, paradicsom ára már sokszor magasabb a húsáraknál, a hagyma ára egy év alatt megduplázódott, és a hírek szerint esélyes, hogy a vöröshagyma, amit kilogrammonként 2019-20-ban 250 forintért vásároltunk, az hamarosan akár ezer forintra is emelkedhet. Ebből következően, ha akár néhány ládában, vagy termesztő-zsákban tartunk otthon zöldséget, az is egyre hasznosabb hobbinak számít.
A szabadföldi az igazi? Már nem…
Míg 30-50 évvel ezelőtt mennyiségi szempontból a legeredményesebb a szabadföldi termesztés volt, ma már ez visszaszorulóban van, többek között a klímaváltozás miatt. Míg egy negyed évszázaddal ezelőtt akár paprikát, paradicsomot is lehetett szabadföldben minimális öntözéssel termeszteni, ma ez már intenzív öntözés nélkül egyáltalán nem működik, sőt sokszor árnyékolni is kell, mert a nyár közepi napsugárzás a légköri aszállyal párosulva gyakran a lomb perzselődését okozza. Napjainkban a sikeres termesztéshez sokkal intenzívebb odafigyelés kell, mint korábban. Az pedig, hogy egy termesztőedényben a növény gyökereinek korlátozottabb hely áll rendelkezésére, mint szabadföldön, nem probléma, ha megfelelő a víz és tápanyag ellátása.
A kertészeti üzemekben a talaj nélküli termesztőközegek (kókuszrost, kőzetgyapot) időszaka előtt nem volt ritkaság, hogy például a paradicsomot 12 literes vödörben, sóderban nevelték. Ez elegendő volt a gyökerek megtartására, a sóderba tudott kapaszkodni a gyökereivel, a tápanyagokat pedig tápoldat formájában kapta. Azaz ha megfelelően „etetjük” a növény akkor viszonylag kis térfogat is elegendő a gyökerei számára.
Magaságyás kicsiben
A magaságyást sokan kedvelik, mert nem kell olyan mélyre hajolni gondozásakor. Ennél kisebb valamivel a magasság, ha ládákban kertészkedünk. Utóbbi előnye, hogy áthelyezhető – a magaságyással ellentétben. A ládákban történő növénynevelésnek számos oka lehet. Például, ha nincs kertünk, ezzel a módszerrel kis helyen, akár egy teraszon is jutunk némi zöldséghez.
A szabadföldi termesztéskor – ha nem megfelelő minőségű a talaj – a földcsere nem egyszerűen kivitelezhető megoldás. A ládába olyan földet tudunk tenni, amilyenre igénye van a növénynek, ami belekerül. A használt földkeverék gyomfertőzöttsége eleinte nem jellemző, és a kerti talajban terjedő gombás vagy bakteriális betegség megjelenésére is kisebb az esély eleinte.
Az is előny, hogy a ládákban, vagy termesztőzsákokban egymástól elkülönítve vannak a növények. Ez az izoláció egyrészt segít abban, hogy a vízigényesek több, a kevésbé vízigényesek kevesebb vizet kapjanak. Másik előnye, hogy ha valahol fellép valamilyen betegség, az nem fertőzi végig az egész állományt. A láda magasabb pereme miatt a magaságyáshoz hasonlóan kevésbé kell lehajolni, a növények gondozása így kényelmesebb.
A ládákra lábakat is szerelhetünk, vagy a termesztőzsákokat asztalra is tehetjük, így még kényelmesebb a gondozás. Emellett például káposztafélék esetén – mivel a földibolha csak 60 centire tud ugrani –, ha magasabban termesztünk, akkor kisebb az esély a kártételére.
A ládakert hasznos és jól mutat
A kisebb ládák áthelyezhetők, így díszítő céllal ide-oda tehetők – ahová szükséges. A ládákban nem csak dísznövényeket tarthatunk, hanem ma már számos olyan díszítőértékkel rendelkező zöldségfajta is van, melyek szépek is, de ennél hasznosabbak, mert ehetők is.
A növényláda a termesztés talán leglényegesebb része. Méretezése az ültetendő növények, és az adott hely szerint egyedi; lehet kisebb, nagyobb, alacsonyabb, lépcsőzetes elrendezésű. Fontos a mélysége, hiszen míg egy salátának a sekélyen lévő gyökerei miatt egy alacsonyabb láda is elég, egy karógyökerű zöldségnek mélyebb kell.
Természetesen fémből vagy műanyagból is lehet ládakert, de a fa a legesztétikusabb. A faládák a benne lévő föld mennyisége alapján statikailag megfelelő vastagságú és teherbírású elemekből állíthatók össze, fölösleges túlméretezés nélkül. A pangó víz elvezetéséről egyszerűen a műanyagláda alján egy vízkifolyást biztosító lyuk elegendő.
A földet fóliával vagy geotextíliával választjuk el a fától, így az tiszta és tartós marad. A láda belsejét vízzáró festékkel vagy lakkal kenjük be, így nincs szükség fém- vagy műanyagbetétre. A láda belsejében minden kivehető, ezért szükség esetén a fa könnyen utókezelhető, és a bélelő anyagok ismét visszahelyezhetők.
Zöldség, fűszer, egynyári dísznövények esetében a földet 5-6 évig nem kell kicserélni, elég csak komposzttal, állati eredetű szerves trágyával, esetleg friss földdel feljavítani.
Amennyiben egy ládán belül más-más vízigényű növényeket is tennénk, akkor alkalmazzunk belső elválasztást. Érdemes a ládában a talaj felszínét mulcsozni: a fenyőkéreg, díszkavics, kőzúzalék nem csak esztétikus, de véd a hirtelen kiszáradástól, a felcsapódó földtől, és így csökkenti a gombabetegségek terjedését.
Ültető zsákok
Olyan, mint a láda csak nem merev falú. A növények ültetésére szolgáló zsákok a kertészeti termesztésben már régóta használatosak, de a házikertekben is kezdenek elterjedni e praktikusan használható látványos eszközök. Az ültető zsákos megoldáselőnye, hogy a talaj összetétele – mind fizikai mind kémiai szempontból – úgy állítható össze, hogy az adott növénykultúrának a legmegfelelőbb legyen. Másik pozitívuma, hogy a talajfertőzések jól izolálhatók, hiszen míg összefüggő talajban egy káros talajbaktérium gyorsan elterjed, az egyik ültető zsákból a másikba nem egyszerűen jut át.
Az ültetőzsákokból egyre többféle házikerti típus is kapható. Ezek leginkább méretükben és látványukban térnek el a kertészeti üzemi változatoktól – hiszen házikerti felhasználásnál már az esztétikum is számít. Az ültetőzsákos termesztés sok előnnyel bír. A zsákot például faládába helyezhetjük, így azt megvédjük a nedvesség okozta károsodástól. Lehelyezhető a földre, vagy állványra tehető, akár lelógatni is lehet. Egy vastagabb fóliazsákban vásárolt virágföld is lehet ültető zsák, ha pár lyukat csinálunk rajta, és ide ültetjük a növényeket. A célnak így is megfelel, bár kevéssé esztétikus.
Az ültető zsákos növénynevelés előnye az is, hogy a növények áthelyezhetők. Ami éppen érik, az behozható a teraszra, előkertbe rakható, és akár ebéd közben szedhetjük le a zöldséget a teraszon. A fülekkel ellátott változatok könnyebben vihetők arrább.