A nagyszilárdságú rögzítőelemekhez való besorolás nem véletlen. A ragasztott
dübelek közös jellemzője, hogy igen nagy terhek rögzítésére, nagy erők
megfogására valók. Ugyanez persze elmondható a legtöbb acéldübelre is,
indokolnunk kell tehát, hogy mikor, és miért kell döntenünk a valamivel
költségesebb ragasztott dübelek mellett. Tudnunk kell, hogy a legtöbb acéldübel,
de még a nylondübelek jelentős része is az ékhatás elvén működik, rögzítéskor
igen nagy erővel befeszül a falazat furatába. Egy
tömör betonfal esetében
általában ez nem okoz gondot, mert az alapanyag képes elviselni az így
keletkezett nagy feszültséget berepedés nélkül. De nem minden esetben. Ha
például a rögzítőfurat az anyag széléhez közel esik, akkor a feszülő dübel
könnyen lepattinthatja a szélre eső darabot, és a kötés azonnal megszűnik.
Gondot jelenthet az is, ha a rögzítés a beton ún. húzott zónájába esik, például
egy betonfödémre alulról kell rögzítenünk. Ha elképzeljük azt a - szabad szemmel
egyáltalán nem észlelhető - kis kihasasodást, ami a teher hatására bekövetkezik,
akkor azt is érezzük, hogy ettől a rögzítőfurat kitágul, és a feszülő dübel
egyszer csak - természetesen a teher húzóerejének hatására - elenged, kicsúszik
a furatból.
Mindezeket a veszélyeket hárítják el a ragasztott dübelek. Ezek nem feszülnek be
a rögzítőfuratba, hanem egyszerűen beleragasztjuk őket oda. Ha nincs a terpesztő
feszültség, akkor nem repedhet le a beton széle, nem csúszhat ki a dübel a kissé
táguló furatból a beton húzott zónájában. Sőt így már el is távolodhatunk a
betontól. Egy acéldübel használata tégla, vagy akár még kisebb szilárdságú, pl.
mészhomok tégla anyagban elképzelhetetlen, hiszen az anyag bármelyik részét
azonnal szétrepesztené. A ragasztott dübel viszont nem. A kötés olyan erős
lehet, mint maga az alapanyag, de természetesen annál nagyobb nem.
A ragasztott dübelek igazi titka természetesen a ragasztóanyagban rejlik. Ennek
pontos összetételét a gyártók ritkán árulják el. Az Upat esetében két különböző
eljárással találkozhatunk. Az egyik ragasztóanyag valamiféle kétkomponensű
műgyanta, amelynek alkotóelemei elkülönítve, egy dupla falú üvegpatron két
rekeszében találhatók. Ezt a patront dugjuk a rögzítőfuratba. A rögzítőelemet
ráütjük vagy rácsavarjuk, és miközben az üvegpatron összetörik, a ragasztó két
komponense összekeveredik, majd fél-egy óra múlva megköt.
A felhasználható rögzítőelemekre mindjárt visszatérünk, de előtte bemutatjuk a
másik elvet is. Itt is kétkomponensű ragasztóról beszélünk, melynek egyik
összetevőjét hibridhabarcsnak, a másikat speciális keményítőanyagnak nevezi a
gyártó. A két komponens most egy kettős kartusban található (igen hasonlót
láttunk a fischernél is), és akkor keveredik össze, amikor a speciális, kettős
kinyomópisztollyal kinyomjuk a két anyagot. A komponensek összekeveredése csak a
keverőszárban következik be, ezért mindig csak a szükséges mennyiségű ragasztó
fog megszilárdulni, megkötni. A kisebb kartusnak a fala kettős, a nagyobbnál
pedig két tartály található egymás mellett, és a kettős dugattyús
kinyomópisztoly egyszerre adagolja a két komponenst. Otthoni gyakorlatunkban
azért előnyösebb az előző, mert olcsóbb (kisebb), és a hagyományos
kinyomópisztolyokkal használható.
Az üvegpatronos ragasztóval betonba vagy tömör szerkezetű terméskőbe menetes
szárakat vagy belsőmenetes hüvelyeket ragaszthatunk, amelyekhez azután csavarral
rögzíthetünk. A kinyomópisztolyos megoldás is alaphelyzetben tömör anyagokhoz
való, de ún. szitahüvely alkalmazásával ezek üreges építőanyagokhoz is
alkalmazhatók. A szitahüvely ugyanis megakadályozza, hogy a drága ragasztónyag
eltűnjön a falazat üregeibe. Kissé kihasasodik a furat mentén, azután keménnyé
köt, és beragasztja a rögzítőelemet. Ez esetben is menetes szárat, amelynek
ragasztóba kerülő részére speciális kúprendszert alakítottak ki. A ragasztó
megszilárdulása után ez tulajdonképpen alakzáró kötés lesz.
Összefoglalóan a ragasztott dübeleket a háztartásban előforduló nehéz tárgyak
rögzítéséhez tudjuk ajánlani, különösen, ha a fent említett veszélyforrások
jelen vannak. Kritikus esetekben azért mindenképpen ajánljuk, hogy kérjék ki
rögzítéstechnikai szakemberek tanácsait is. Sok hasznos tudnivalót találhatnak
erről a fischer cég 380 oldalas katalógusában is, amelyben - többek között -
minden egyes rögzítőelem megengedett terhelhetőségét is megadják.
fischer Magyarországi képviselet
fischer.ma@axelero.hu
www.fischerhungary.hu