Az ugye tagadhatatlan, hogy otthonunk sima átlátszó üvegfelületein át jut fény
a helyiségekbe. A baj csak az, hogy ugyanilyen "segítőkész" a kíváncsi
pillantásokat illetően is, ami esetenként kimondottan zavarhat bennünket. Ezen
túlmenően egyesek szerint az átlátszó ablak és ajtóüvegek túl unalmasak, jellegtelenek
is. Ez már természetesen ízlés dolga, ám esetenként igaz is lehet. Szerencsére
ezen változtatni többféle módon lehet, a legegyszerűbben fóliával Az öntapadó
műanyag tapéták-fóliák között ugyanis bőségesen találhatunk ún. transzparens,
azaz fényáteresztően színezett, illetve strukturált felületű fóliákat, amelyek
alkalmazásával gyorsan megoldhatjuk a fentebb említett problémákat. Ám mivel
az ilyen felületek mindig szem előtt vannak, és többnyire nagy a felületük,
a felragasztásukból eredő kisebb nagyobb hibák leronthatják a hatásukat. Hogy
ezeket miként kerülhetjük el, az kiderül az alábbi ismertetésünkből.
A transzparens tapéták általában 45 és 67,5 cm széles, 150 cm hosszúságú
rövidtekercsekben (Alkor Vitrodecor), illetve 15 m hoszszú tekercsekben (Alkor,
DC-fix stb.) kaphatók. A színes ornamentális és ólomkeretes mintázatú
transzparens tapétákból-fóliákból is bőséges a választék.
Bármilyen gyártmányút is választunk, a felragasztásukat tekintve nincs közöttük
lényeges különbség. Alapvető követelmény, hogy az üveget előzőleg megfelelően
letisztítsuk le. A fóliákat ugyanis csak sima, por és zsírmentes felületre lehet
megfelelően felragasztani. Az ablaktisztítás után kevés ráhagyással szabjuk ki a
megfelelő méretű tapétadarabot, amelynek méretét nem árt az üvegfelülethez
igazítva is ellenőrizni (1). A ráhagyás oldalanként 10-10 mm legyen, a
felesleget vonalzó mellett éles késsel vágjuk le (2).
A tapéta darabot általában száraz üvegfelületre szokás felragasztani, ám az
Alkor tapétáknál mód van a nedves ragasztásra is. Ez megkönynyíti a tapéta
buborék- és ráncmentes felragasztását, sőt frissiben még teljesen le is
szedhetjük, ha nagyon rosszul sikerült a felillesztése. A leszedett anyagot
természetesen újra felhasználhatjuk. A nedves ragasztáskor kézi permetező
segítségével nedvesítsük be az üveg teljes felületét (3), és majd erre a nedves
felületre simítsuk fel a fóliát. A nedves, illetve a száraz üvegre ragasztható
transzparens fóliákat ugyanúgy kell a továbbiakban az üvegre illesztenünk, és
lepréselnünk.
Előbb 5-10 cm-nyire húzzuk le a tapétáról a védőpapírt, majd az egyenesre vágott
szélt ragasszuk a keret felső részére (4). Ezt követően a védőpapírt lassan
húzzuk lefelé, és középen egy ablaktisztító gumilapáttal rögzítsük hosszában a
fóliát (5). A középen még enyhén felragasztott tapétát most már középről a
szélek felé, fentről lefelé haladva simítsuk az üvegre, majd az esetlegesen
keletkező hólyagokat a gumilapát, vagy műanyag jégkaparó lapát segítségével
igyekezzünk kinyomni a fólia alól. A tapéta elsimítását megkönnyíthetjük, ha a
szerszámok alá vizet permetezünk (6).
Száraz felragasztáskor óhatatlanul légbuborékok keletkeznek, amelyeket az
ablaktisztító gumilapáttal lassan a szélek felé haladva folyamatosan nyomjunk ki
a tapéta alól (7). A nedves ablakfelületen ez könnyebben megy, csak arra
ügyeljünk, hogy a műanyaglapát sarkával közben nehogy megsértsük a fóliát. Ha
közben meggyűrődne, akkor óvatosan húzzuk fel az üvegről, majd kis idő
elteltével középről most is kifelé simítva ragasszuk újból vissza. Ha a
buborékokat nem sikerült a szélek felé nyomkodva eltávolítani, akkor hegyes
tűvel szúrjuk át a fóliát, a kis lyukon préseljük ki alóla a levegőt, majd jól
nyomjuk az üvegre.
Ha már az összes légbuborékot kinyomkodtuk a fólia alól, a felesleges
anyagszéleket éles késsel közvetlenül a gitt vagy a keret mellett vágjuk le (8).
E művelethez használjunk fém, vagy műanyag vonalzót, hogy a vágás vonala egyenes
legyen. Végül a fólia egész felületét, de különösen a széleket még egyszer
erősen simítsuk le, hogy a ragasztóréteg tökéletesen feltapadjon az üvegre. A
nem kellő tapadására az apróbb opálos foltok figyelmeztetnek bennünket, amit
puha ronggyal átdörzsölve szüntethetünk meg. Megjegyezzük, hogy a teljes
felületén átfóliázott üvegfelületek nemcsak dekoratív hatásúak, de
biztonságosabbak is, mert a rugalmas fólia még törés esetén is összetartja a
darabokra hasadt táblát. (Ez persze fokozottan igaz az ún. biztonsági fóliákra.)
Nem mindegy viszont, hogy hová ragasztjuk fel a különféle üvegtapétákat. A
fényvédő tükörtapétákat a külső ablakok külső felületére célszerű
felragasztanunk, hogy fényvisszaverő képességük kellően érvényesüljön.
Tisztításukkor bő tisztítószeres vízzel mossuk le a felületüket, majd lágy, puha
textíliával töröljük szárazra a fóliát. A strukturált felületű fóliákat
üvegablakoknál a külső ablak belső felére érdemes felragasztani, mert itt
kevésbé porosodnak. Tisztításukkor mintáikból benedvesítésüket követően
tisztítószeres vízzel, és puhaszőrű kefével távolítsuk el a mintázatukba
rakódott porréteget, majd tiszta nedvszívó ronggyal áttörölve szárítsuk le.
A
színes, transzparens tapétákat viszont a belső ablakok helyiség felőli oldalaira
ragasszuk fel, hogy színeik és üvegszerűségük kellően érvényesüljön. Ezek
ugyanis akkor a leghatásosabbak, ha az üvegen keresztül hatol rajtuk át a fény.
A strukturált felületű üvegtapétákat természetesen alkalmazhatjuk az átlátszó
üvegfelületek betétjeként is, és ekkor csak bizonyos részeiket kell fóliával
leragasztanunk. Ilyen esetekben azonban lényeges az elhelyezésük, valamint a
mintázat jellegéhez igazodó pontos méretre szabásuk, no meg a darabok pontos
felillesztése. Az így "mintázott" ablak- és ajtóüvegek nagyon attraktív látványt
nyújtanak, mint ahogyan a színes transzparens fóliákkal bevont lámpaernyők is
(9). Ezek kialakításához azonban áttetsző anyagból készített opál ernyő is
szükséges, míg a hangulatos oszloplámpa (10) színes fényjátékát biztosító
bevonatát közönséges ablaküvegből levágatott darabokra, kívülről ragaszthatjuk
fel. A világítótestek ernyőire ragasztott fóliáknál azonban ügyeljünk arra, hogy
ne kerüljenek izzók közelébe, mert a lassan felhevülő ernyőkre ragasztott
tapéták a meleg hatására egy idő után a szélek felöl felválhatnak.