Korai kerti vetnivalók

Legkésőbb márciusban kezdődnek a szabadföldi vetnivalók. A kinti helybe vetésekből elég korán várható virágzás és termésképzés is. A vetésekhez mindig ülepedett, felásás után pár hétig pihent talaj kell. A talajelőkészítés a talaj őszi, akár lapos felásásával megoldott mélyművelését kövesse.

Az időszerű vetésekhez ilyenkor már ritkán készíthető elő megfelelően a talaj, hacsak nem nagyon laza, homokos. A tél előtt mélyen megművelt talajon elegendő akár csak gereblyével a felszínt kiegyenlíteni, porhanyósan kialakítani. Szükséges lehet még a talaj sekély átkapálása a tömörödöttség vagy az időközbeni begyomosodás miatt. Ez se maradjon viszont akkorra, amikor már a vetés van a soron. Az időbeni felszínmegmunkálással létrejövő pár centiméteres felső, porhanyós és könnyen kiszáradó talajréteg elzárja az alsóbb rétegekből felfelé mozgó nedvességfelesleg elpárolgásának útját. A vetéshez előkészített talaj tehát megülepedett, közel sima, porhanyós felszínű és enyhén nyirkos legyen.
A vetőmagszükséglet megállapítása is kellő rátartással történjen, hiszen a magvak kelését és a kikelt állomány létszámát számos tényező hátrányosan befolyásolja. A különböző vetési útmutatókban vagy a tasakokon található használati utasításban megadott magmennyiséget érdemes megnövelni 20-40%-kal. Az apró magvak jó vetésének megkönnyítése érdekében vetés előtt érdemes őket akár fele-fele arányban is homokkal, perlittel, fűrészporral, vagy más szemcsés anyaggal összekeverni.
A drazsírozott magvak vetése szintén könnyű. Ezek az eredetileg ugyancsak apró magvak a méretüket olyan mértékben megnövelő burkolatot kapnak, hogy így már kézzel, szemenként is vethetők. Burkolatuk ráadásul serkentő, nedvszívó és tápláló anyagokat is tartalmazhat a csírázáskori betegségek ellen védő anyagokkal együtt. Ezeket a magvakat az elvetésük után különösen óvni kell a kiszáradástól, mert ez esetükben akár végzetes is lehet.
A kézi vetés a legegyszerűbb a kis, sőt még a nagyobb házkörüli és hobbi kertekben is. Vannak már kis kézi vetőgépek is, amelyek kétségtelen előnye, hogy megkönnyíthetik és gyorsíthatják a vetést, és egyenletesen lehet velük vetni még szeles időben is.
Legcélszerűbb a sorbavetés, mivel ezt követően lehet majd a legegyszerűbben elvégezni a szükségessé váló talajápolási, gyomirtási munkákat. A szórva vetésre a kifejezetten gyommentes talajon kerüljön sor az így is vethető növények esetében (kapor, spenót, madár- és mezei saláta, zsázsa, kerti seprűfű, nyáriciprus, háromszinű szulák, egyéb egynyári virágok és a pázsitfüvek). Ez a vetésmód a sorbavetéshez képest több vetőmagot kíván.
A vetés védelme legtöbbször a magvakkal táplálkozó madarak ellen szükséges. Riasztásukra mintegy fél méteres leszúrt fapálcák alkalmasak, végeikre felköthetők papír, alufólia csíkok, melyek a legkisebb légmozgástól lengeni kezdenek. Ennél hatékonyabb a bevetett terület takarása sűrűn lefektetett nyesedékkel vagy lombos fenyőgally darabokkal.
A kelési egyenetlenség, hiányosság, elmaradás okai nagyon sokfélék lehetnek. Az biztos, hogy a túl nedves, ragadós, nagyon kötött agyagos talajban az elvetett magvak nem kapnak elég levegőt, ezért nem kelnek ki. Ilyenkor a talajba került magvak a nedvesség hatására ugyan megduzzadnak, de elegendő levegő hiányában nem kezdenek el csírázni, hanem elrothadnak. Ha a kedvező vetésmélységnél (ez a magvastagságnak általában a háromszorosa-négyszerese) mélyebbre vetünk, akkor a nagyon vastagon takart magvak gyakori rossz kelését is a levegő hiánya okozza. A talaj időközbeni kiszáradása is a kelés részbeni vagy teljes elmaradásával jár.
A vetés ápolása a kelést is segítő első talajporhanyítással vegye kezdetét, még a kelés előtt, ha a talajfelszín megkérgesedik. Ezt a továbbiakban is folytatni kell. A korai vetnivalók többsége már a tél előtt is vetésre kerülhetett a lehető legkorábbi virágzás és termés képzés elérésének reményében. Ezek most újra is vethetők. Mindegyikük jól tűri a hideget és a fagyra kevéssé érzékenyek. Magvaik 5-6 °C-os talajhőmérsékleten már csíráznak. Fagyok alkalmával a talajban csírázó magvak nem szoktak károsodni és az idő javulásával tovább fejlődnek.
A veteményesben vethetők a gyökérzöldségek, több hagymaféle, valamint a levélzöldség más, kifejezetten korai zöldséggel együtt. Ezek mind olyanok, hogy vetésük 10-20 napos időközökkel megismételhető.
A virágoskertben vethetők a helybe, illetve végleges helyükre vetendő, hosszú tenyészidejű egynyári virágok közül azok, amelyek hidegtűrők. Ezeken kívül lehet már vetni az ún. efemer, vagyis rövid tenyészidejű egynyári virágok mindegyikét, melyek csak kis időn át virulnak, és így kifejezetten nyár eleji virágdíszt adnak. Most elvetve őket különösebb gondozást sem kívánnak. A szokásos porhanyító és gyomtalanító talajművelésen kívül csak az elmaradhatatlan ritkításuk szükséges.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: vetnivaló, vetés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Talajfertőtlenítési módszerek

Bár a kertészeti termesztésben számos talaj nélküli termesztési mód ismert már (kőzetgyapotos, hidrokultúrás), ám a növényeknek mégis természetes közegük atalaj. A talajéletnek köszönhetően...


Vetést segítő eszközök

A kereskedelemben számos olyan vetést segítő eszköz – ablaküvegház, tőzegcserép és más hasonló – jelent meg, melyek nagyban megkönnyítik munkánkat, ésjavítják a leendő palánták minőségét.