Gallyak, vesszők virágoztatása

A különféle fa- és cserjevesszők, gallyak, ágak szobai virágoztatása a tavaszt idézi már a tél végén is. A télen virágoztatható fák, cserjék elsősorban a kint is korán virulóak közül kerülhetnek ki. Közülük is a legalkalmasabbak azok, amelyek lombfakadás előtt, vagy azzal közel egy időben virágoznak, és virágaik ülők, illetve rövid kocsányúak. Közéjük tartozik a gyümölcsfák többsége is.

A téli virágoztatásra legalkalmasabbak a hajtásokból lett vesszők, az ezeket hordozó két-három éves gallyak és a még idősebb ágak közül mindazok, melyek jól fejlett virágrügyekkel berakottak. Minél vastagabbak és hosszabbak a virágoztatásra kerülő fás részek, annál szebb, nagyobb virágok fejlesztésére képesek. Akkor a legmegfelelőbb a vastagságuk, ha a vágás helyén elérik a 3,5-4,0 cm átmérőt, illetve a 10-12 cm kerületet, a megfelelő hosszuk pedig 1-2 méter körüli. Cserjéknél megfelelőek az ennél vékonyabb és rövidebb részek is. Közülük is leginkább a tévesen aranyeső néven ismert aranycserje vagy aranyfa, valamint forzicia, melynek még a vékonyabb és rövidebb fás részeiben is bőven van tartalék tápanyag.
Virágoztatásra a felső részek a legalkalmasabbak, ha erre nincs mód, akkor az elérhető alsóbbak közül a felfelé állókat válasszuk ki. Lehetőleg olyan részek kerüljenek lemetszésre, amelyek a korona vagy a cserjeforma kialakítására amúgy is levágásra kerülnének. Virágoztatásra való előkészítésük során az oldalágak java részét vágjuk le. A legalul lévő, legapróbb, satnya rügyeket, illetve a sűrűn álló rügyek egy részét távolítsuk el, mert ezek hátrányosak a virágoztatásra. A levélrügyek eltávolítása azért is fontos, mert különben ezek bontakoznak ki a virágrügyek rovására. Felismerésüket megkönnyíti, hogy ezek hosszabbak, hegyesek és többnyire csúcsi részen vannak. A vízbejutás biztosítása nagyon fontos, mert ez gyorsítja fel életműködésüket, megindítja a tartalék tápanyagok mozgását, melynek hatására a rügyek megduzzadnak, növekednek. Néhány nap, illetve hét alatt a virágrügyek kipattannak, a levélrügyek fakadásnak indulnak.
Kivirulásukat a vízbeállításuk előtti melegvizes fürdetés is serkenti. Ehhez 12-16 órára 30-35 °C-os vízbe kell fektetni a virágoztatásra szánt fás részeket. Ha teljes egészében nem férnek bele az edénybe, legalább a virágrügyes részük merüljön el a vízbe. A vízben fürdetés serkentő lehet azáltal, hogy a rügyek elegendő vizet szívnak magukba, így nem fonnyadnak el addig, míg a víz a vízbeállítás után el nem jut hozzájuk. A rügyek kiszáradását a naponta többszöri vízpermetezés is képes meggátolni.
A kivirágoztatás sikerességét a tartóedény nagysága is befolyásolja. A legalább 2, de inkább 3-5 literes öblös üvegedények a megfelelőek. Pár darab esetén a váza is megfelel. A tartóedény feltöltéséhez a tiszta víz helyett jobb virágoztató oldatot készíteni. Ez elpusztítja a vízben élő káros mikroszervezeteket és a gyanta, illetve sebgumi képző életfolyamatokat is gátolja, így nem indulnak rothadásnak a szárak, és nem alakulnak ki vízfelvételt gátló sebtömítő anyagok sem. Az oldatkészítés házilag is egyszerű. Ennek egyik bevált módja vízben feloldani 0,08% káliumsót, 0,03% káliumkloridot, illetve közönséges kálisót tisztított formában és 0,02% nátriumkloridot vagy közönséges konyhasót.
A tápanyag adagolása is szükségessé válhat, ugyanis a virágoztatásra kerülő fa, cserje részek levágásuk után már nem képesek tápanyagot előállítani. Ez csak cukor általában 3-5% közötti töménységben elkészített oldata lehet, mert a növényi szervezet vízzel együtt kizárólag csak ezt képes felvenni, méghozzá csak akkor, ha ez egyszerű szőlő- és gyümölcscukor oldat.
A vízfelvevő felületet úgy növelhetjük, hogy a levágott fás részek alját lehetőleg minél hosszabban ferdére vágjuk. A sima felület is elősegíti a víz gyorsabb felvételét.
A vízbeállítás mielőbb történjen meg. A növényeket, ha lehetséges minél függőlegesebben állítsuk a tartóedénybe, könnyítve ezzel a víz felvételét és felfelé haladását is. A vízbe helyezés lehetőleg olyan helyen történjen, ahol a hőmérséklet 14-16 °C körüli, majd két-három nap elteltével már normális szobahőmérsékletre helyezhetjük. Hideg helyen, hideg vízből olyan kicsi a vízfelvétel, hogy ez nem elegendő a kivirágzáshoz. Így megtörténhet, hogy az alatt az idő alatt, mely a víz felvételétől a csúcsig való eljutásig eltelik, a felső rügyek elszáradnak, mielőtt a víz elérné őket.
 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: gally, vessző, virág

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Függőleges virágszínfoltok

A kis alapterületen felfelé nyúló virágoszlop lenyűgöző látványt nyújthat, különösen nyári virágpompájában. Minimális helyigénye miatt akár egy aprócska kertben is lehet helyet...


Átlátszó „virágcserép”

Gömb vagy félgömb alakú akváriumban gerinces élőállat (azaz hal), NEM tartható, viszont nagyon alkalmasak növények, kaktuszok életterének kialakítására. Kisebb növényt ültethetünk üvegkancsóba,...