A téli virágoztatásra legalkalmasabbak a hajtásokból lett vesszők, az ezeket
hordozó két-három éves gallyak és a még idősebb ágak közül mindazok, melyek jól
fejlett virágrügyekkel berakottak. Minél vastagabbak és hosszabbak a
virágoztatásra kerülő fás részek, annál szebb, nagyobb virágok fejlesztésére
képesek. Akkor a legmegfelelőbb a vastagságuk, ha a vágás helyén elérik a
3,5-4,0 cm átmérőt, illetve a 10-12 cm kerületet, a megfelelő hosszuk pedig 1-2
méter körüli. Cserjéknél megfelelőek az ennél vékonyabb és rövidebb részek is.
Közülük is leginkább a tévesen aranyeső néven ismert aranycserje vagy aranyfa,
valamint forzicia, melynek még a vékonyabb és rövidebb fás részeiben is bőven
van tartalék tápanyag.
Virágoztatásra a felső részek a legalkalmasabbak, ha erre nincs mód, akkor az
elérhető alsóbbak közül a felfelé állókat válasszuk ki. Lehetőleg olyan részek
kerüljenek lemetszésre, amelyek a korona vagy a cserjeforma kialakítására amúgy
is levágásra kerülnének. Virágoztatásra való előkészítésük során az oldalágak
java részét vágjuk le. A legalul lévő, legapróbb, satnya rügyeket, illetve a
sűrűn álló rügyek egy részét távolítsuk el, mert ezek hátrányosak a
virágoztatásra. A levélrügyek eltávolítása azért is fontos, mert különben ezek
bontakoznak ki a virágrügyek rovására. Felismerésüket megkönnyíti, hogy ezek
hosszabbak, hegyesek és többnyire csúcsi részen vannak. A vízbejutás biztosítása
nagyon fontos, mert ez gyorsítja fel életműködésüket, megindítja a tartalék
tápanyagok mozgását, melynek hatására a rügyek megduzzadnak, növekednek. Néhány
nap, illetve hét alatt a virágrügyek kipattannak, a levélrügyek fakadásnak
indulnak.
Kivirulásukat a vízbeállításuk előtti melegvizes fürdetés is serkenti. Ehhez
12-16 órára 30-35 °C-os vízbe kell fektetni a virágoztatásra szánt fás részeket.
Ha teljes egészében nem férnek bele az edénybe, legalább a virágrügyes részük
merüljön el a vízbe. A vízben fürdetés serkentő lehet azáltal, hogy a rügyek
elegendő vizet szívnak magukba, így nem fonnyadnak el addig, míg a víz a
vízbeállítás után el nem jut hozzájuk. A rügyek kiszáradását a naponta többszöri
vízpermetezés is képes meggátolni.
A kivirágoztatás sikerességét a tartóedény nagysága is befolyásolja. A legalább
2, de inkább 3-5 literes öblös üvegedények a megfelelőek. Pár darab esetén a
váza is megfelel. A tartóedény feltöltéséhez a tiszta víz helyett jobb
virágoztató oldatot készíteni. Ez elpusztítja a vízben élő káros
mikroszervezeteket és a gyanta, illetve sebgumi képző életfolyamatokat is
gátolja, így nem indulnak rothadásnak a szárak, és nem alakulnak ki vízfelvételt
gátló sebtömítő anyagok sem. Az oldatkészítés házilag is egyszerű. Ennek egyik
bevált módja vízben feloldani 0,08% káliumsót, 0,03% káliumkloridot, illetve
közönséges kálisót tisztított formában és 0,02% nátriumkloridot vagy közönséges
konyhasót.
A tápanyag adagolása is szükségessé válhat, ugyanis a virágoztatásra kerülő fa,
cserje részek levágásuk után már nem képesek tápanyagot előállítani. Ez csak
cukor általában 3-5% közötti töménységben elkészített oldata lehet, mert a
növényi szervezet vízzel együtt kizárólag csak ezt képes felvenni, méghozzá csak
akkor, ha ez egyszerű szőlő- és gyümölcscukor oldat.
A vízfelvevő felületet úgy növelhetjük, hogy a levágott fás részek alját
lehetőleg minél hosszabban ferdére vágjuk. A sima felület is elősegíti a víz
gyorsabb felvételét.
A vízbeállítás mielőbb történjen meg. A növényeket, ha lehetséges minél
függőlegesebben állítsuk a tartóedénybe, könnyítve ezzel a víz felvételét és
felfelé haladását is. A vízbe helyezés lehetőleg olyan helyen történjen, ahol a
hőmérséklet 14-16 °C körüli, majd két-három nap elteltével már normális
szobahőmérsékletre helyezhetjük. Hideg helyen, hideg vízből olyan kicsi a
vízfelvétel, hogy ez nem elegendő a kivirágzáshoz. Így megtörténhet, hogy az
alatt az idő alatt, mely a víz felvételétől a csúcsig való eljutásig eltelik, a
felső rügyek elszáradnak, mielőtt a víz elérné őket.
Gallyak, vesszők virágoztatása
A különféle fa- és cserjevesszők, gallyak, ágak szobai virágoztatása a tavaszt idézi már a tél végén is. A télen virágoztatható fák, cserjék elsősorban a kint is korán virulóak közül kerülhetnek ki. Közülük is a legalkalmasabbak azok, amelyek lombfakadás előtt, vagy azzal közel egy időben virágoznak, és virágaik ülők, illetve rövid kocsányúak. Közéjük tartozik a gyümölcsfák többsége is.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Pollenmentes lakás
A változatos méretű porszemcsék állandó alkotói a levegőnek, ezen belül a virágporok tavasztól őszig okoznak problémát. Zárt térben könnyebb a védekezés ellenük, a legfontosabb módszereket...
Viaszvirágok
Kevés növény van, ami a panelházakban is jól érzi magát, de a viaszvirág ilyen. Már 20-30 éve is kedvelt szobanövény volt, és mint ilyennek mára számos szebbnél szebb változatát nemesítették ki....