A téli virágoztatásra legalkalmasabbak a hajtásokból lett vesszők, az ezeket
hordozó két-három éves gallyak és a még idősebb ágak közül mindazok, melyek jól
fejlett virágrügyekkel berakottak. Minél vastagabbak és hosszabbak a
virágoztatásra kerülő fás részek, annál szebb, nagyobb virágok fejlesztésére
képesek. Akkor a legmegfelelőbb a vastagságuk, ha a vágás helyén elérik a
3,5-4,0 cm átmérőt, illetve a 10-12 cm kerületet, a megfelelő hosszuk pedig 1-2
méter körüli. Cserjéknél megfelelőek az ennél vékonyabb és rövidebb részek is.
Közülük is leginkább a tévesen aranyeső néven ismert aranycserje vagy aranyfa,
valamint forzicia, melynek még a vékonyabb és rövidebb fás részeiben is bőven
van tartalék tápanyag.
Virágoztatásra a felső részek a legalkalmasabbak, ha erre nincs mód, akkor az
elérhető alsóbbak közül a felfelé állókat válasszuk ki. Lehetőleg olyan részek
kerüljenek lemetszésre, amelyek a korona vagy a cserjeforma kialakítására amúgy
is levágásra kerülnének. Virágoztatásra való előkészítésük során az oldalágak
java részét vágjuk le. A legalul lévő, legapróbb, satnya rügyeket, illetve a
sűrűn álló rügyek egy részét távolítsuk el, mert ezek hátrányosak a
virágoztatásra. A levélrügyek eltávolítása azért is fontos, mert különben ezek
bontakoznak ki a virágrügyek rovására. Felismerésüket megkönnyíti, hogy ezek
hosszabbak, hegyesek és többnyire csúcsi részen vannak. A vízbejutás biztosítása
nagyon fontos, mert ez gyorsítja fel életműködésüket, megindítja a tartalék
tápanyagok mozgását, melynek hatására a rügyek megduzzadnak, növekednek. Néhány
nap, illetve hét alatt a virágrügyek kipattannak, a levélrügyek fakadásnak
indulnak.
Kivirulásukat a vízbeállításuk előtti melegvizes fürdetés is serkenti. Ehhez
12-16 órára 30-35 °C-os vízbe kell fektetni a virágoztatásra szánt fás részeket.
Ha teljes egészében nem férnek bele az edénybe, legalább a virágrügyes részük
merüljön el a vízbe. A vízben fürdetés serkentő lehet azáltal, hogy a rügyek
elegendő vizet szívnak magukba, így nem fonnyadnak el addig, míg a víz a
vízbeállítás után el nem jut hozzájuk. A rügyek kiszáradását a naponta többszöri
vízpermetezés is képes meggátolni.
A kivirágoztatás sikerességét a tartóedény nagysága is befolyásolja. A legalább
2, de inkább 3-5 literes öblös üvegedények a megfelelőek. Pár darab esetén a
váza is megfelel. A tartóedény feltöltéséhez a tiszta víz helyett jobb
virágoztató oldatot készíteni. Ez elpusztítja a vízben élő káros
mikroszervezeteket és a gyanta, illetve sebgumi képző életfolyamatokat is
gátolja, így nem indulnak rothadásnak a szárak, és nem alakulnak ki vízfelvételt
gátló sebtömítő anyagok sem. Az oldatkészítés házilag is egyszerű. Ennek egyik
bevált módja vízben feloldani 0,08% káliumsót, 0,03% káliumkloridot, illetve
közönséges kálisót tisztított formában és 0,02% nátriumkloridot vagy közönséges
konyhasót.
A tápanyag adagolása is szükségessé válhat, ugyanis a virágoztatásra kerülő fa,
cserje részek levágásuk után már nem képesek tápanyagot előállítani. Ez csak
cukor általában 3-5% közötti töménységben elkészített oldata lehet, mert a
növényi szervezet vízzel együtt kizárólag csak ezt képes felvenni, méghozzá csak
akkor, ha ez egyszerű szőlő- és gyümölcscukor oldat.
A vízfelvevő felületet úgy növelhetjük, hogy a levágott fás részek alját
lehetőleg minél hosszabban ferdére vágjuk. A sima felület is elősegíti a víz
gyorsabb felvételét.
A vízbeállítás mielőbb történjen meg. A növényeket, ha lehetséges minél
függőlegesebben állítsuk a tartóedénybe, könnyítve ezzel a víz felvételét és
felfelé haladását is. A vízbe helyezés lehetőleg olyan helyen történjen, ahol a
hőmérséklet 14-16 °C körüli, majd két-három nap elteltével már normális
szobahőmérsékletre helyezhetjük. Hideg helyen, hideg vízből olyan kicsi a
vízfelvétel, hogy ez nem elegendő a kivirágzáshoz. Így megtörténhet, hogy az
alatt az idő alatt, mely a víz felvételétől a csúcsig való eljutásig eltelik, a
felső rügyek elszáradnak, mielőtt a víz elérné őket.
Gallyak, vesszők virágoztatása
A különféle fa- és cserjevesszők, gallyak, ágak szobai virágoztatása a
tavaszt idézi már a tél végén is. A télen virágoztatható fák, cserjék elsősorban
a kint is korán virulóak közül kerülhetnek ki. Közülük is a legalkalmasabbak
azok, amelyek lombfakadás előtt, vagy azzal közel egy időben virágoznak, és
virágaik ülők, illetve rövid kocsányúak. Közéjük tartozik a gyümölcsfák többsége
is.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Függőleges virágszínfoltok
A kis alapterületen felfelé nyúló virágoszlop lenyűgöző látványt nyújthat, különösen nyári virágpompájában. Minimális helyigénye miatt akár egy aprócska kertben is lehet helyet...
Átlátszó „virágcserép”
Gömb vagy félgömb alakú akváriumban gerinces élőállat (azaz hal), NEM tartható, viszont nagyon alkalmasak növények, kaktuszok életterének kialakítására. Kisebb növényt ültethetünk üvegkancsóba,...