Szájvirágok

Eredete, formája

A costa-ricai származású számos szájvirág fajta közül több már nálunk is feltűnt. A legszebb példányokat az aranyvirág névre keresztelt, pirosló lombozatú fajta (Columnea gloryosa Purpurea) adja. Edzettségük miatt azonban szobanövénynek a csuklyás szájvirág új hibridfajtái ajánlottak.
Alakjuk csüngő, ezért lesznek belőlük különösen szép ámpolna növények. Hajtásaik hossza az egy métert is meghaladhatja. Szélességi kiterjedésük jól szabályozható. Hajtásaik közel hengeresek, szét- és lehajlóak, oldalelágazásaik ritkán vannak. Leveleik viszonylag kicsik, nyújtott tojásdadok, viaszosak, bőrneműek, de selyemszőrösek is lehetnek. Színük a fényellátottságtól függően világosabb-sötétebb lilás.
A virágok az igazi ékességük. Ezek a levelek közül nyúlnak ki és cső alakzatúak, végződésük nyitott szájra emlékeztet. Színük narancs- vagy skarlátvörös és fajtától függően eltérő évszakokban tűnhetnek fel. A virágok megjelenése akkor várható, ha előtte legalább 40 napig 12-15 °C-os a tartási hőmérsékletük. Idősebb tövön akár száz is nyílhat egyszerre, melyek pazar látványt nyújtanak.

Elhelyezés, ápolás

Elhelyezésükre jók a növénytartók, tartóállványok, amennyiben hajtásaik akadálytalanul lecsünghetnek. Igazán szépen akkor mutatnak, ha mennyezetről aláfüggesztett, vagy fali függő tartóba kerülnek, így még növényegyüttes ámpolna tagjaként is beválhat.
Igényeik leginkább párás légterű és világos, vagy félárnyékos virágablakban, szobai üvegházban elégíthetők ki. Ápolásuk igényességük miatt sem egyszerű. Télen 15-18 °C-on legyenek. Csak akkor kerüljenek melegebb helyre, ha a bimbóik már kezdik meghaladni a fél cm-es nagyságot. Nyaraltatásuk szabadban, fokozatos hozzászoktatással, júniustól kezdődhet el és a szeptemberi lehűlésekig tarthat. Öntözésük a téli időszakban langyos, lágy vízzel történjen, de csak olyan mértékben, hogy a teljes kiszáradásukat elkerüljük. Az öntözést fokozni a fél cm-es bimbónagyságot elért növényeknél kell, így növekedésük időszakában biztosítjuk az egyenletes nyirkosan tartásukat. Páraigényük óvatos vízpermetezéssel is kielégíthető, ez azonban ne napos időben történjen, és a virágokat ne érje víz. Tápanyagellátásuk a növekedési időszakban kéthetente, kis töménységű, legfeljebb 2-3 ezrelékes tápoldat adagolásával oldható meg. Erre mészmentes, nagy foszfortartalmú műtrágyák, tápsók alkalmasak. Metszésük - az idősebb részek eltávolításával, a tavaszi növekedésnek indulásuk előtt - ne maradjon el, mert csak az új hajtások hoznak virágot. Átültetésükre virágzás után, minden tavasszal kerüljön sor, laza, enyhén savanyú kémhatású, tőzeges földbe. Ha már nem akarjuk nagyobb edénybe átültetni, kissé le is nyirbálhatjuk a gyökereit.

Szaporítás

Szaporításuk a pár leveles fej- vagy szárdugványok nyirkos, tőzeges homokba ültetésével, 25 °C körüli hőmérsékleten, üveg- vagy fóliatakarással történhet. Ez azonban általában csak kertészetekben szokott sikerrel járni.

Károsítók

Károsítóik nem a rovarok vagy gombabetegségek, hanem az ártalmas környezeti hatások. A huzat lombhullást válthat ki, a túl száraz levegő miatt pedig felkopaszodhatnak a hajtások.