Szobanövényeink öntözése

2020-01-31 08:58:29 | Módosítva: 2020-01-31 09:04:05

Van egy rossz hírünk: minden növény vízigénye más és más, és a vízigény nem csak fajonként változó, hanem évszakonként, sőt a növény fejlődési szakaszától és a környezeti tényezőktől függően is. Tehát ebből a cikkből nem fogja megtudni a kedves olvasó, hogy konkrétan melyik növényét hogyan öntözze, de rávilágítunk néhány összefüggésre, hogy nagy tévedések ne legyenek.


A túlöntözés rosszabb, mint a vízhiány

Ennek egy nagyon egyszerű oka van. Ha egy növény vízhiányban szenved, levelei lankadni kezdenek, és ezt, ha időben észrevesszük, még mielőtt kiszárad, és megöntözzük, pár óra alatt levelei újra feszesség, és a fajra jellemző állásúvá válnak. Ha valamit túlöntözünk, azt nem jelzi a növény, egyszerűen a gyökere a sok víz, a levegőtlen körülmények, és ezekkel összefüggésben megjelenő bakteriális és gombás betegségek miatt elrohad. Amikor ez bekövetkezik, már nincs a növénynek élő gyökere, ami vizet és tápanyagot juttatna a föld feletti részekbe, így a növény elpusztul. Vízhiánykor, amikor annak jeleit tapasztaljuk, még menthető a növény, túlöntözéskor, amikor már tünet jelentkezik, általában már menthetetlen.

Téli öntözés: ez egy külön kategória

A téli öntözés nem egészen a növényeink igényeinek való megfelelésről kell szóljon, lévén az egyéb környezeti tényezők is eltérőek. Vegyük sorra. A leggyakoribb szobanövények trópusi eredetűek, hiszen ezek szeretik a szobában nálunk télen is tartott 22-24 fokot. Jó, ha ezeket a fajokat közel tesszük az ablakhoz, mert a fény intenzitása télen alacsony, ám a magas hőmérséklet miatt növekedni fognak, és ha nincs elég fény számukra megnyúlnak, elvesztik fajra jellemző formájukat. Mivel a hőmérséklet magas és növekednek, ezért rendszeres öntözésre is szükségük van, egyrészt a növények vízhasználata miatt, másrészt a szoba hőmérséklete miatti párolgási veszteséget is pótolnunk kell.


A nagyobb, dézsában tartott mediterrán növények, amiket fagymentes garázsban, vagy pincében helyezünk el, a hűvös miatt nem fognak növekedni, és pont ezért az sem gond, ha sötétebb helyen vannak. Mivel a hőmérséklet nem kedvez a fejlődésüknek ilyen teleltetési körülmények között, így vizet sem nagyon fognak használni. Nagyon ritkán öntözzük csak őket emiatt, épp annyit, hogy ne száradjanak ki.

A kaktuszokat, ezeket az egyébként meleget, sőt forróságot tűrő fajokat azért tartjuk télen hűvösben, mert úgy sem lenne számukra elegendő fény. Tehát jobban járunk, ha a teleltetés alatt inkább arra összpontosítunk, hogy ne növekedjenek, mert a növekedés elegendő fény híján csak eltorzítaná a növényeket. Ezek a fajok hiába melegkedvelők, hidegben 5-8 °C-on telelnek. Azért ilyen alacsony hőmérsékleten, hogy ne növekedjenek, ebből adódóan víz sem kell nekik, szinte semennyi.


A szobai páfrányok bár vízigényesek, a pangó víz könnyen tönkreteszi a gyökereiket. Esetükben az a jó, ha átnedvesítjük a talajt, majd hagyjuk hosszabb ideig szikkadni, de permetezzük a leveleket vízzel, ezáltal egy páratelt mikrokörnyezetet teremtünk, a növény kevésbé használja a vizet a talajból.

Az orchideák kifejezetten érzékenyek a túl sok vízre, ezért is szokás fakéregben tartani őket, ami nagyon hézagos, levegős. Az orchideák és más epifiták (eredeti élőhelyükön fán lakó növények), mint a broméliák, tillandsiák gyökerei rengeteg levegőt igényelnek, és vizet alig, szinte csak párát a gyökereikre.

A téli túlöntözés

Télen könnyebb növényeinket túlöntözni, mint nyáron, hiszen ha nyáron túlöntözünk, a hőmérséklet miatt a felesleges víz hamarabb elpárolog, főleg a kertbe kitett cserepes növényeink esetén, ahol még a szél és a kisebb légmozgás is a segítségünkre van ebben. Télen ez nem így van. A felesleges víz kizárja a gyökereknek szükséges oxigént, amik megfulladnak és elrothadnak. Ez esetben „blokkolt nedvesítés” történik, ami az egyik fő oka a lakásban levő növények pusztulásának.

Az is számít, hogy mibe van ültetve a növény: a műanyag cserépben jobban megmarad a víz, ami nyáron kánikulában hasznos, túlöntözés esetén épp ellenkezőleg. A cserép, vagy más porózus anyagú edények falukon keresztül is szellőznek, így pára is távozik e pórusokon keresztül. Ez nyári melegben nem annyira előnyös, mert nagyobb a párolgási veszteség, de télen pont jó, mert a túlöntözés esélyét csökkentik.

Fenológiai fázis

A növényeknek is vannak életszakaszaik, mint a csírázás, hajtásnövekedés, virágzás, termésérlelés… Az aktív vegetáció ideje alatt – ami tavasztól augusztus végéig tart – minden növény igényli a rendszeres öntözést, így a cserépben lévő föld se száradjon ki, maximum a felső pár centiméter. Ezzel szemben télen, azok a növények, amelyek pihennek – vagyis nem nőnek, vagy nem fejlődnek – csak annyi vizet kívánnak, hogy ne száradjon ki teljesen a földjük.

De általában is igaz: azok a növények, amelyek nem mutatnak növekedést, kevés vizet igényelnek. Egy növény, amelyik napos vagy meleg szobában van, természetesen több vizet kíván, mint az, amelyik árnyékolt, hűvös helyiségben telel. A hűvösön telelőkkel azonban sokan elkövetik azt a hibát, hogy mivel olyan helyen vannak, ami nincs annyira szem előtt, ritkán néznek rájuk. Pedig ezeket is ellenőrizzük le legalább hetente egyszer, ha kell, öntözzük mérsékelten, de az ilyenkor megjelenő telelési kártevők miatt is jó, ha néha ránézünk e példányokra. Gyakran jelennek meg rajtuk molytetvek, pajzstetvek. Általánosságban elmondható, hogy a növények a hajtásfejlődés és virágzás idején több, terméséréskor, illetve téli pihenőidőszakban jóval kevesebb vizet igényelnek. Melegebb környezetben több, hűvösebben kevesebb vízre van szükségük.

Jelek, hogy öntöznünk kell

A föld felső rétege legalább 2 cm mélyen általában nedves kell legyen. Télen, csak enyhén, hiszen a gyökerek a pihenő növények esetén alig vesznek fel vizet, ám ha hosszabb ideig teljesen száraz a talaj, akkor kiszáradhatnak.

Abban az esetben, ha tőzeges a föld, tapintsuk meg, mert ha hozzáragad az ujjunkhoz, az azt jelenti elég nedves és el kell halasztani a következő öntözést, addig, míg egy kicsit kiszárad. A tőzeges földek jellemzője, hogy jól és hosszú ideig tartják a vizet, ám ha kiszáradnak, nehéz őket visszanedvesíteni. Nem elég felülről öntözni ekkor, mert csak átszalad rajtuk a víz.


Egy alátét tálból alulról kell öntözni, míg újra visszanedvesedik a tőzeg. Ha a víz kifolyik a cserép alján, az azt jelenti, hogy nagyon száraz a föld, bár ez a cserép súlyának megmérésével is kiderül. Jobb, ha ritkán és bőségesen locsolunk, mint sűrűbben egy keveset. A második esetben a föld felső rétege mindig nedves, de az alsó rétegekben minden ellenkezőleg hat.

Vízminőség, és öntözési módszerek

Növényeink öntözésére az esővíz és az olvasztott hólé a legjobb, amit egyszerűen összegyűjthetünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a víz hőmérséklete szintén fontos. Meg kell egyeznie a szoba hőmérsékletével. Ezért kell, hogy otthon tartsunk vízzel töltött üvegeket, illetve edényeket, amelyeket – amint megmelegedett a víz bennük – öntözésre használunk.

Öntözhetünk felülről, vagy alátéttálból felszívatva. A növények többségét fentről kell öntözni, így a víz gyorsan átcsorog a föld rétegein, és ezáltal a sok ásványi anyag jól szétoszlik. Ha alulról öntözünk, a cserép tányérjába (átszivárgás), az ásványi sók felszívódása sokkal több időbe kerül, mert felszállítja az ásványi sókat a felsőbb rétegekbe, ahol fehér üledékként jelennek meg. Ilyen esetekben alkalmanként (1-2 havonta) tanácsos fentről locsolni, hogy lemossuk a sókat. És még egy fontos tanács: tápoldattal csak akkor öntözzünk, ha növekedésben van a növényünk, telelő, pihenő növényeket ne tápoldatozzunk!



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Általános öntözési tanácsok

A kezdő szobakertészek általában naponta juttatnak néhány cseppnyi vizet a növényeiknek és az öntözés gyakoriságát még a tél beálltával secsökkentik. Amikor azután a levelek fonnyadni, sárgulni...


Átlátszó „virágcserép”

Gömb vagy félgömb alakú akváriumban gerinces élőállat (azaz hal), NEM tartható, viszont nagyon alkalmasak növények, kaktuszok életterének kialakítására. Kisebb növényt ültethetünk üvegkancsóba,...