Szerelőrámpa

Módosítva: 2014-04-24 13:14:35

Van, aki a négykerekű járgányokat, mások pedig a motorkerékpárokat kedvelik. Egy szempontból a motorosok sem különböznek az autósoktól, hogy járművüket szeretik maguk pátyolgatni, szerelgetni. A támaszra állított motoron azonban nem különösebb élmény matatni, szerelgetni, mert csak guggolva lehet a gépen bármit is elvégezni. Az ilyen munkákat a javítóműhelyekben szerelőrámpára állított motorkerékpáron szokás elvégezni. Egy hidraulikus rámpa azonban nem olcsó mulatság, hacsak nem készít magának egyet a motorozás szerelmese. Ha a szándék meg is volna, kellő terv híján aligha vállalkozna bárki is az elkészítésére. Nos, ezen segítünk most, amikor közreadjuk francia laptársunk ötlete nyomán egy hidraulikusan emelhető-süllyeszthető szerelőrámpa terveit és leírását. Nagy munka, és jelentős az anyagköltsége is, de ha elkészül nemcsak motorkerékpárok szervizelésére, hanem barkács munkapadként, vagy épületjavításkor munkaállványként, emelőként is jól hasznosítható, hiszen majd 90 cm magasba emelhető a platója, mégpedig megerőltetés nélkül.

2A szerelőrámpa vázához 4x40x80-as acél U idomra, és 3x30x30 mm-es szögacélra lesz szükségünk. Nem kell hozzá nagy teljesítményű olajemelő, de a dugattyúját legalább 200 mm-nyire lehessen kinyomni. A tengelyek vastag falú acélcsövek, vagy rudak legyenek. (A szükséges anyagok pontos méretét az anyagjegyzék tartalmazza.)
A munkánkat a szerelőállvány talpát alkotó alkatrészek leszabásával, kialakításával kezdjük el. Elsőnek a két emelőkart alakítsuk ki. Mivel ezek két oldallapja a teherviselő, ezt vastag acélanyagból vágjuk ki, vagy 3x25x25-ös szögacélból hegeszszünk hozzá vázat, és arra hegesszük fel a 4 mm vastag acéllemez borítást. Ez utóbbi esetben a keretek sarkaiba, illetve az elkeskenyedő szárvégekre ráhegesztett vasalattal tegyük teherbíróbbá. A tengelyhez szükséges furatokat az egymásra fogatott oldallapokba egyszerre fúrjuk ki. A borítólemez már csak 3 mm-es acéllemez (1), amelynek széleit folyamatos varrattal rögzítsük az oldallemezekhez, majd sarokcsiszolóval munkáljuk simára a sarkokat. A tengelyhüvelyeket szabjuk méretre, majd hegesszük az emelőkarok lyukaiba.
A talpat magát méretre vágott U idomból hegesszük össze. Az egyik végén ugyancsak U idom heveder zárja le e hossztartókat, amelynek végeibe kell hegeszteni a keréktartó vasalatokat. A két fix helyzetű kerék nagy teherbírású, lehetőleg acélból esztergált, 70-80 mm átmérőjű, legalább 20 mm szélességű legyen. 3 Tengelyét 20 mm-es acélrúdból szabjuk le, és hegesszük rá a kerekeket. Rögzítését alátétekkel és sasszeggel oldjuk meg. A talp másik végére U idomból szabjuk le a szögben álló lábak és az önbeálló görgők bakját, s a hozzá csatlakozó többi alkatrészt is. U idomból készítsük el a görgőtartók darabját is, majd a szükséges lyukak kifúrása után gondosan beállítva, egymás után hegesszük a talpra mindegyiket.
A közbenső tartóidomok közül a hidraulikus olajemelő támjának a helye a leglényegesebb. Ehhez ideiglenesen szereljük helyére az egyik emelőkart, emeljük maximális magasságba az olajemelőt, és ez alapján, pontosabban az emelőkarhoz igazítva határozzuk meg a középső támok helyét. Ezeket szögacélból szabjuk le, majd egymással szembefordítva állítsuk a talp két hossztartója közé, és hegesszük rá valamelyikre az olajemelő tartóbakját, vagy befogóvasait. Végső behegesztésük után a talp felületét és a felhegesztett darabok varratait csiszoljuk simára (2).
5 Próbaként rakjuk össze a talpat. Előbb a fix kerekeket szereljük fel a talp végére, majd a szélső emelőkart illesszük a helyére, és nyomjuk a csőperselyébe a tengelyét. Az emelőt is csavarozzuk a tartóhevederre, mögé pedig a lábpedálos emelőkart fogassuk a hossztartóra. A csatoló rúddal kössük össze a hidraulikus emelő karját, a lábpedál tengelyére hegesztett karral hozzuk mozgásba az olajemelőt. Az egyre jobban kiemelkedő nyomórúdjának a vége a rámpa emelőkarjának arkába hegesztett támrúdhoz csatlakozik. E célra jól megfelel a rúdra húzott csőgyűrű, amelyet az emelő rúdjának a végére hegeszthetünk. Ha a mechanizmus akadálymentesen működik, bízhatunk benne, hogy a platót is fel fogja emelni, természetesen a rajta felbakolt motorkerékpárral együtt.
A további munkákhoz szereljük le az emelőkart, és az ezt mozgató szerkezeti egységeket. A talpon most már csak a másik két önbeálló görgőt kell felszerelni, továbbá a két oldalra ferdén kinyúló támasztékot. A görgőkhöz – szélesítő betétként – egy-egy 40x80 mm-es U acélból levágott darab csatlakozik a hossztartók végére, és ezekre kell majd felhegeszteni a görgőtartó vasakat. A talp kitámasztóinak két alkatrészét 40x40 mm-es U acélból szabjuk le, végébe pedig – átfúrásuk után – hegesszünk egy-egy M12-es anyát az állítható talpkorongok számára. Ezek esztergált acéltányérok legyenek, amelyeknek központi furatába M12-es menetes rúdból leszabott szárakat kell helyeznünk, és hegesztéssel rögzíteni.
A nagyításhoz KLIKK ide! A kész talp felületeit ezt követően célszerű simára csiszolni, majd a két emelőkarral együtt – alapozás után, legalább kétszer – mázoljuk be színes olajfestékkel. Száradás után az alkatrészeket a már kipróbált módon szereljük újra össze, a mozgó alkatrészek közé ne felejtsünk el alátéteket helyezni. Az olajemelő pedálját működtető pedál tengelyét lehetőleg 1,5 mm-es tekercselt acélrugóval feszítsük elő (3). Mivel az olajemelők különféle kialakításúak előfordulhat, hogy az emelőkart húzórugóval kell előfeszíteni.
A szerelő plató váza 20x50 mm-es szögacél darabokból összehegesztett rácsszerkezet. Darabjait párosával szabjuk le, majd az összekötő vasakat is szabjuk méretre. A két középső hossztartó-vas szélesebb szárára jelöljük fel az emelőkarok tengelyének távolságát, és a lyukakat fúrjuk is ki. Az emelőkarokat állítsuk fel, majd a tengelyek segítségével illesszük helyére a két hossztartót, és a tengelyek mögé helyezett kereszttartó szögvasakat pontszerűen hegesztéssel rögzítsük. A további darabokat már síklapra helyezett, és pontosan derékszögbe állítva hegesszük a középső hossztartókhoz. Előbb a szélső kereszttartókat hegesszük rájuk (4), majd a szélső hossztartókat, végül a záró vasakat is hegesszük a vázra. A külső felületeket és a hegesztési varratokat csiszoljuk simára, majd készítsük el a platót rögzítő csavarok furatait. A vázat alapozzuk, majd mázoljuk a talppal azonos színűre.
A nagyításhoz KLIKK ide! Amíg a váz szárad, szabjuk le a szerelőlapot, amelynek anyaga 19 mm vastag faforgács, vagy MDF-lap legyen. A tetejére ragasszunk vékony, ám kopásálló PVC-padlót, amelynek lehetőleg rücskösített legyen a felülete. A ragasztáshoz diszperziós és oldószeres padlóragasztót is használhatunk. A szerelőplató alját ezt követően lakkal, vagy színes zománcfestékkel kenjük be. Amint a váz és a szerelő lap festése megszáradt, véglegesen szereljük össze az emelőt. Előbb a felső vázat csatlakoztassuk az emelőkarok végére. Ne felejtsünk el alátéteket helyezni a karok és a vázelemek közé a tengely helyére illesztésekor. Ez a művelet kissé nehéz, de a laza illeszkedések miatt kis ügyeskedéssel megoldható. A kiálló tengelyvégekre kívülről húzzunk egy-egy alátétet, majd sasszegeket alkalmazva rögzítsük helyére mind a két alkatrészt. Ezt követően a platót helyezzük a keretbe, majd alulról behajtott panelcsavarokkal rögzítsük a helyére. Az egyik emelőkarra szereljük fel a biztonsági kitámasztó menetesen állítható rúdját és orsóját, végül két deszkából kivágott háromszögű darabból készítsük el az összecsukott emelő platójával azonos magasságú felhajtó éket. Ezt 2 mm vastagságú lemezzel borítsuk be, és a hátsó kereszttartó alsó lapjára támaszkodóan csavarozzunk fel a felhajtó hátoldalára egy 30x30-as szögidomot, amely egy felhegesztett fémcsappal kapcsolódjon a kereszttartóra. A kész motoremelőt előbb terheletlenül, majd a szükséges beszabályozások, és apróbb pontosítások elvégzése után a platójára tolt motorkerékpárral is próbáljunk a magasba emelni és leengedni. Ha körültekintően és pontosan dolgoztunk eddig, akkor ennek nem lesz semmi akadálya.
A motoremelő természetesen elég súlyos és terjedelmes műhelytartozék, ám nemcsak szereléshez, hanem alkalmi munkapadként, esetleg kültéri emelő szerelőállványként is jól hasznosítható, amennyiben 700 mm maximális emelési magassága megfelel a céljainknak. Használatakor viszont nagyon ügyeljünk arra, hogy a két ferde lábán levő tányéros támasszal mindig tehermentesítsük az önbeálló görgőket, mert ezek csak a szerelőállvány helyváltoztatásához használhatók, hiszen csak csekély teher viselésére alkalmasak. A kellő magasságba emelt platót pedig mindig biztosítsuk a kitámasztó rúddal, mégpedig ennek megfelelő beállításával. Ha minderre figyelünk, akkor ezután már kényelmesen szerelhetjük a járgányunkat.

Anyagjegyzék (nagyobb méret és letöltés az anyagjegyzékre kattintva):



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: szerelőrámpa, rámpa

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

hodizo avatarja

hodizo         Összeállítási rajz

Nagyon jónak találtam a cikket, és szeretném megépíteni az emelőt. Az összeállítási rajz, ahol az egyes elemek megvannak számozva valamiért nem elérhető. Hiába kattintok rá a képre a nagyítás érdekében, azt jelenik meg, hogy hibás oldal.
A 2 rajzhoz nagyobb méretben hozzá lehetne férni valmi módon?
Előre is köszönöm a segítséget, és további hasonló cikkeket és hasznos munkát kívánok.

Markov avatarja

Markov         anyagjegyzék

Az anyagjegyzéket belinkeltem egy PDF-ben a cikk végére.

fullos81 avatarja

fullos81        

Üdv,szeretném segítségeteket kérni,az anyagjegyzéket illetve valami segédlet,lene e??Előre is köszönöm.Üdv

imhootep avatarja

imhootep         emelő

szia!! elsőnek is szeretném megköszönni leírásod nagyon tetszett de elakadtam és a segítségedet szeretném kérni sajna nem találom az anyagjegyzéket :( ami nagy segítég lenne a továbblépésben :-)
köszönöm előre is Üdv Imo

Kisipari munkadíjak

Hazánkban a szerelők, mesterek szolgáltatásai szabadárasak, azaz érdemes alkudozni, és több árajánlatot is kérni. Az eltérések jelentősek, akár 30-50 százalékosak is lehetnek, ami több mindentől...