Üzenetközvetítő gyertya

Mindig ezernyi dolgunk van, állandóan rohanunk, és szinte csak este találkozunk családtagjainkkal. Nem csoda, hogy naponta egy-két apróság mindig elintézetlen marad, hiszen nem káptalan a fejünk. Használhatunk cédulás üzeneteket, de ezek is gyakran elkerülik a figyelmünket. Ha egy égő gyertya figyelmeztetne rá, biztosan észrevennénk. Ám az ilyen üzenetek tűzveszélyesek lennének. Csakhogy nem feltétlenül kell igazi gyertyát használnunk, az imitációja is hatásos lehet, amit saját kezűleg rövid idő alatt elkészíthetünk. A gyertya nem más, mint egy 6 mm-es köldökcsaprúdra ragasztott, vékony kartonlapból, vagy fehér műanyag fóliából sodort henger. Nagyon fontos hogy a lángja ragyogjon, ezért ezt legalább 1-2 mm vastag, 20x50 mm-es műanyagból vágjuk ki, majd fessük be világító festékkel. A láng magja világossárga legyen, majd ezt a széleken élénkpiros világító festékkel vonjuk be. Így a láng még félhomályban is jól látható lesz. A kész gyertyalángot ragasszuk a farúd fűrésszel felréselt végébe, a palástjára meg erősítsünk vékony, fehér színű, lágy műanyag fóliát. A fólia szélét kissé érdesítsük fel, majd szélét ívesre hajtva, oldószeres ragasztóval rögzítsük a farúd oldalára. Ez lesz maga a gyertya, ha a fóliát tekercsbe sodorjuk. Belsejébe ragaszthatjuk majd az öntapadó szélű, aktuális szövegű üzenőlapocskát.
A gyertya utánzatot természetesen valamilyen tartóba kell helyeznünk, amit kifúrt fatömbökből, vagy esztergált gyűrűkből állíthatunk össze. A felső gyűrű közepén legyen olyan üreg, amelybe az összetekert fóliagyertyát beleállíthatjuk. A láng lehetőleg középre kerüljön, hogy a hatás szinte valóságos legyen. A kész üzenő gyertyát mindig olyan helyre állítsuk, ahol mindjárt észreveszik a családtagok, s csak akkor használjuk, ha valóban fontosat akarunk üzenni nekik.