Hidegburkolás "felsőfokon"

Az elmúlt években számtalan szakcikket közöltünk az Ezermesterben arról, hogy a gyártók mely termékeiket ajánlják különböző felhasználási területekre. Mivel élőben a csempézés sajnos nem mindig a "nagykönyv" szerint történik, arra vállalkoztunk, hogy a legfrissebb technológiai megoldásokat vázoljuk.

Belső munkák falak csempézése 

A csemperagasztó kiválasztását alapvetően befolyásolja a falazat anyaga. Normál, vakolt fal esetén elegendő a standard, fagyálló minőség. Hogy miért nem a "beltéri" ragasztót ajánljuk, annak az oka, hogy egyrészt egyre több a gress-típusú, alacsony vízfelvételű csempe, másrészt az alacsony minőségű ragasztók sajátossága a túl gyors száradás, azaz nagyon gyorsan "lebőrösödik" a ragasztó, és így csak lassan, kis felületeket tudunk elkészíteni. Tehát már itt is javasolt a standard csemperagasztó, majd ezt követően a színes fugázó azzal a kitétellel, hogy a vízszintes és függőleges sarkokat feltétlenül ugyanannak a gyártónak a szilikonos fugázójával illik elkészíteni, mivel ekkor tudjuk biztosítani a szín azonosságát.
Egyre több helyen alkalmazzák a szerelt gipszkartont nem teherhordó falak elkészítésére, és ebben az esetben a burkolónak számolnia kell a megszokottól eltérő falmozgásokkal. A másik fontos tényező a gipszkarton felülete. Amennyiben nem az impregnált, úgy kötelező a gipszalapozó, mint előkenet felvitele, majd megszáradása után jöhet a rugalmas csemperagasztóval történő burkolás. Fontos tudni, hogy csak a flexragasztó használata megengedett!
A burkolat fugázásakor, hasonlóan a ragasztóhoz, a flexfugázó az előírt, hiszen a fugák esetében is figyelembe kell venni a gipszkarton mozgását. A sarkok kifugázását a megfelelő szilikonos fugázóval fejezzük be.
Van még egy viszonylag elterjedt falrendszer, mégpedig a ragasztott, préselt faforgácslemez, amelynek csempézésekor el kell döntenünk, hogy a minimális víztartalmú, de drága, vízálló diszperziós ragasztót alkalmazzuk, vagy a fal felületének szigetelőfóliával történő bevonása után a flexragasztót. Bármelyik ragasztóhabarcsot használjuk, a fugázást a normál színes fugázóval végezhetjük. Nyilván felmerült a kérdés, hogy mi lesz a Ytong falakkal, hiszen ezek szintén gipsztartalmúak. Fontos tudni, hogy a Ytongot is vakolni, illetve glettelni kell az egyenetlen felülete miatt. Számolnunk kell a glettelt felület intenzív nedvszívásával, így a ragasztó kötési idejének jelentős csökkenésével, ezért javasolt ebben az esetben, a jó minőség figyelembe vételével, a standard, fagyálló ragasztóhabarcs.

Belső padlók burkolása

Itt is elsősorban az aljzat anyaga határozza meg a kiválasztandó ragasztóhabarcs fajtáját. Gipszes-, ún. anhidridesztrich esetén választhatunk a technológiák között. Átkenjük az egész felületet gipszalapozóval, és utána az emelt minőségű, ún. gressragasztót alkalmazzuk, vagy alapozás nélkül az Anhidridragasztóval végezzük el a burkolást. Érdemes a fentieket megjegyeznünk, ugyanis például Ausztriában az anhidrid aljzatok már 30%-át teszik ki az összesnek, és erőteljes a további fejlődésük. Az anhidridragasztókról még annyit, hogy kedvezőbb az alkalmazhatóságuk, mint a rugalmas ragasztóké, és a teljes kötési idejük is megdöbbentően alacsony, 24 óra!
Hagyományos, cementkötésű aljzat esetén ismernünk kell a jövőbeni mechanikai terhelés mértékét. Nagyobb, forgalmas helyek esetén feltétlenül javasolt a folyékonyágyazatú flexragasztó alkalmazása, mivel alapvető műszaki követelmény a lapok alatti egybefüggő ragasztóréteg létrehozása. Ilyen esetekben egyszerűen nem szabad más típust felhasználni a járófelületek elkészítésekor, mint ahogy a fugázást is hasonló konzisztenciájú, ún. fugaiszappal tanácsos elvégezni. E fugaanyag a képlékenységénél fogva minden üreget kitölt, és segít bennünket az optimális fugakeresztmetszet elérésében.
Bonyolíthatja helyzetünket a padlófűtés által létrejövő erőteljes, hő okozta méretváltozás, ahol ráadásul számolnunk kell a hidegburkolat talán legnagyobb problémájával, a kialakuló nyírófeszültséggel. Egy egyszerű példán keresztül mutatjuk be, mi is zajlik le a burkolat rétegei között egy fűtött padló felfűtésekor. Az első, amit tudni kell az, hogy a burkolólapok (gress típusúak) hő okozta méretváltozása csak kb. fele a betonénak, azaz ha a beton a felfűtéskor például 5 mm-t tágul, a burkolólap ezt nem tudja követni, mert csak 2 mm a tágulása. A hagyományos ragasztóhabarcsok viszont a megkötés utáni merevségüknek köszönhetően nem tudják elviselni az 5 és a 2 mm közötti különbséget, ezért igyekeznek vagy az aljzattól, vagy a burkolólaptól elválni.
Még nagyobb problémát okoz, amikor egy helyiség burkolását nyilván nem egy alaposan felfűtött aljzaton végezzük el, hanem "hideg" állapotban. Fokozza a gondot az a tény, hogy a kérdéses helyiség burkolatának léteznek a valóságos, fizikai határai, az oldalfalak. Javasljuk a Tisztelt Olvasónak, hogy az alábbi, egyszerű kísérletet végezze el, így legalább saját maga meggyőződhet arról, ami eléggé hihetetlen. Egy 2 m-es, fából készült mérőlécet helyezzenek le az asztalra és rögzítsék az egyik végét elmozdulás ellen. A másik végét 2 mm-el mozdítsák el befelé. Azt fogják tapasztalni, hogy a mérőléc középen pontosan 20 mm-t emelkedett fel az asztaltól. Ugyanez a jelenség játszódik le akkor, amikor a padlófűtés dolgozik, és ezért válik el az aljzattól a burkolat olyan gyakran.
Sokan elegendőnek tartják a flexragasztó és az oldalfal mentén elhelyezett dilatáció alkalmazását, esetleg nagy felület esetén a közbenső dilatációs mezők kialakítását. Ez megoldást kínál az első problémára, de már a másodikra nem. Át kell alakítanunk korábbi ismereteinket a rétegrendet illetően, és be kell iktatnunk egy műagyagból készült, speciális felületekkel rendelkező lemezt a betonaljzat és a burkolólap közé. Ez a lemez feszültségkiegyenlítő hatású, azaz a betonaljzatban kialakuló méretváltozások nem terjednek tovább a burkolólap felé. Alkalmazása egyszerű, hiszen a flexragasztó ágyazatába kerül be, majd annak megkötése után a felső felületét közvetlenül burkolhatjuk, szintén a flexragasztó segítségével. Természetesen csak a színes, flexibilis fugázók alkalmazása lehetséges úgy, hogy 6 méterenként egy-egy dilatációs fugát is be kell iktatni.

Külső burkolás homlokzat

Még mielőtt elkezdődne a burkolás, feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy a fal szerkezetében hol alakul ki a harmatpont, a pára hol fog kicsapódni. Amennyiben ez a homlokzat felületére esik, meg kell változtatni a rétegtervet, és be kell iktatni - ugyanazzal a technológiával - azt a feszültségmentesítő lemezt, amelyet a fűtött padlók burkolásánál ajánlottunk. Így a páranyomás nem okoz problémát, és kisebb lesz a nyírófeszültség a homlokzat és a burkolat között.
Az alkalmazott ragasztóhabarcs itt csak a magas minőségű, legalább 5% diszperzióval rendelkező flexragasztó lehet, és természetesen a fugázás is csak flexfugázóval történhet, ügyelve az 5x5 méteres dilatációs szabály betartására. A feszültség mentesítő lemez homlokzatra való felragasztását kövesse 2 méterenként egy - egy tányérdübeles rögzítés is. A burkolólap felragasztása úgy történjen, hogy mind a lemez, mind a burkolólap hátoldala a flexragasztóval bevont legyen.
Terasz burkolásánál is át kell alakítanunk a korábbi megoldásokat, mert ezek nem tudtak tökéletes biztonságot nyújtani a csapadékvíz elvezetése területén, valamint - hasonlóan a fűtött padlókhoz - a hő okozta agresszív méretváltozásokkal szemben sem. 
Kezdjük a csapadékvízzel, mint az egyik legjelentősebb felfagyási hiba forrásával. Hiába alkalmazzuk a legjobb burkolómestert, a legkiválóbb anyagokat, ha mégis fagyási hibák jelentkeznek a terasz burkolatában. Sajnos ma még kevesen gondolnak arra, hogy a megolvadt hólét, jeget és az esővizet a lehető leggyorsabban el kell vezetni a terasz belső rétegeiből, különben kifagyhat.

Az új rétegrend tehát a következő:
- simára lehúzott betonfelület,
- szigetelőlemez víz ellen,
- vízszivárgó mechanikai rögzítés nélkül elhelyezve,
- esztrichréteg a megfelelő magasság beállításához,
- folyékonyágyazatú flexragasztó,
- burkolólap flexibilis fugázóval fugázva.

Az így elkészült terasznál a csapadékvíz nyugodtan beszivároghat a fugán és a ragasztón keresztül az esztrichrétegbe, a vízszivárgó vágatain keresztül elhagyja a fagyra érzékeny rétegeket, és a megfelelő lejtésű szigetelő lemezen távozik. Fontos a megfelelő vízorr kialakítása, illetve még jobb megoldásként a csapadékvíz csatornában történő elvezetése. A ragasztórétegnél még egyszer ki kell hangsúlyozni az üregmentességet, mint alapkérdést, azonban a vízszivárgós rétegrend ezt a hibaforrást is automatikusan kiküszöböli. Remélem sikerült a Tisztelt Olvasó türelmével egy kicsit visszaélnem és rendszerbe foglalva a hidegburkolásról szóló legfrissebb információkat, rendet tenni ott, ahol ez szükséges volt.

Tóth Sándor
ICI Commenda

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fugák és színek

Még az egyszínű kerámialapokból készült csempeburkolat is mutatósabb, ha színes fugával készül. Az elszíneződött, megszürkült fuga javítható, átszínezhető fugaszínező pasztával. Ezek nem csak...


Teraszburkolatok

A terasz egyediségét, esztétikáját a különféle burkolatok milyensége jelentősen meghatározza. Hangulatában a terasz burkolata éppen olyan lényeges, mint a lakóhelyiségekben a padlóké. Az...