Hidegburkolás "felsőfokon"

Belső munkák falak csempézése 

A csemperagasztó kiválasztását alapvetően befolyásolja a falazat anyaga. Normál, vakolt fal esetén elegendő a standard, fagyálló minőség. Hogy miért nem a "beltéri" ragasztót ajánljuk, annak az oka, hogy egyrészt egyre több a gress-típusú, alacsony vízfelvételű csempe, másrészt az alacsony minőségű ragasztók sajátossága a túl gyors száradás, azaz nagyon gyorsan "lebőrösödik" a ragasztó, és így csak lassan, kis felületeket tudunk elkészíteni. Tehát már itt is javasolt a standard csemperagasztó, majd ezt követően a színes fugázó azzal a kitétellel, hogy a vízszintes és függőleges sarkokat feltétlenül ugyanannak a gyártónak a szilikonos fugázójával illik elkészíteni, mivel ekkor tudjuk biztosítani a szín azonosságát.
Egyre több helyen alkalmazzák a szerelt gipszkartont nem teherhordó falak elkészítésére, és ebben az esetben a burkolónak számolnia kell a megszokottól eltérő falmozgásokkal. A másik fontos tényező a gipszkarton felülete. Amennyiben nem az impregnált, úgy kötelező a gipszalapozó, mint előkenet felvitele, majd megszáradása után jöhet a rugalmas csemperagasztóval történő burkolás. Fontos tudni, hogy csak a flexragasztó használata megengedett!
A burkolat fugázásakor, hasonlóan a ragasztóhoz, a flexfugázó az előírt, hiszen a fugák esetében is figyelembe kell venni a gipszkarton mozgását. A sarkok kifugázását a megfelelő szilikonos fugázóval fejezzük be.
Van még egy viszonylag elterjedt falrendszer, mégpedig a ragasztott, préselt faforgácslemez, amelynek csempézésekor el kell döntenünk, hogy a minimális víztartalmú, de drága, vízálló diszperziós ragasztót alkalmazzuk, vagy a fal felületének szigetelőfóliával történő bevonása után a flexragasztót. Bármelyik ragasztóhabarcsot használjuk, a fugázást a normál színes fugázóval végezhetjük. Nyilván felmerült a kérdés, hogy mi lesz a Ytong falakkal, hiszen ezek szintén gipsztartalmúak. Fontos tudni, hogy a Ytongot is vakolni, illetve glettelni kell az egyenetlen felülete miatt. Számolnunk kell a glettelt felület intenzív nedvszívásával, így a ragasztó kötési idejének jelentős csökkenésével, ezért javasolt ebben az esetben, a jó minőség figyelembe vételével, a standard, fagyálló ragasztóhabarcs.

Belső padlók burkolása

Itt is elsősorban az aljzat anyaga határozza meg a kiválasztandó ragasztóhabarcs fajtáját. Gipszes-, ún. anhidridesztrich esetén választhatunk a technológiák között. Átkenjük az egész felületet gipszalapozóval, és utána az emelt minőségű, ún. gressragasztót alkalmazzuk, vagy alapozás nélkül az Anhidridragasztóval végezzük el a burkolást. Érdemes a fentieket megjegyeznünk, ugyanis például Ausztriában az anhidrid aljzatok már 30%-át teszik ki az összesnek, és erőteljes a további fejlődésük. Az anhidridragasztókról még annyit, hogy kedvezőbb az alkalmazhatóságuk, mint a rugalmas ragasztóké, és a teljes kötési idejük is megdöbbentően alacsony, 24 óra!
Hagyományos, cementkötésű aljzat esetén ismernünk kell a jövőbeni mechanikai terhelés mértékét. Nagyobb, forgalmas helyek esetén feltétlenül javasolt a folyékonyágyazatú flexragasztó alkalmazása, mivel alapvető műszaki követelmény a lapok alatti egybefüggő ragasztóréteg létrehozása. Ilyen esetekben egyszerűen nem szabad más típust felhasználni a járófelületek elkészítésekor, mint ahogy a fugázást is hasonló konzisztenciájú, ún. fugaiszappal tanácsos elvégezni. E fugaanyag a képlékenységénél fogva minden üreget kitölt, és segít bennünket az optimális fugakeresztmetszet elérésében.
Bonyolíthatja helyzetünket a padlófűtés által létrejövő erőteljes, hő okozta méretváltozás, ahol ráadásul számolnunk kell a hidegburkolat talán legnagyobb problémájával, a kialakuló nyírófeszültséggel. Egy egyszerű példán keresztül mutatjuk be, mi is zajlik le a burkolat rétegei között egy fűtött padló felfűtésekor. Az első, amit tudni kell az, hogy a burkolólapok (gress típusúak) hő okozta méretváltozása csak kb. fele a betonénak, azaz ha a beton a felfűtéskor például 5 mm-t tágul, a burkolólap ezt nem tudja követni, mert csak 2 mm a tágulása. A hagyományos ragasztóhabarcsok viszont a megkötés utáni merevségüknek köszönhetően nem tudják elviselni az 5 és a 2 mm közötti különbséget, ezért igyekeznek vagy az aljzattól, vagy a burkolólaptól elválni.
Még nagyobb problémát okoz, amikor egy helyiség burkolását nyilván nem egy alaposan felfűtött aljzaton végezzük el, hanem "hideg" állapotban. Fokozza a gondot az a tény, hogy a kérdéses helyiség burkolatának léteznek a valóságos, fizikai határai, az oldalfalak. Javasljuk a Tisztelt Olvasónak, hogy az alábbi, egyszerű kísérletet végezze el, így legalább saját maga meggyőződhet arról, ami eléggé hihetetlen. Egy 2 m-es, fából készült mérőlécet helyezzenek le az asztalra és rögzítsék az egyik végét elmozdulás ellen. A másik végét 2 mm-el mozdítsák el befelé. Azt fogják tapasztalni, hogy a mérőléc középen pontosan 20 mm-t emelkedett fel az asztaltól. Ugyanez a jelenség játszódik le akkor, amikor a padlófűtés dolgozik, és ezért válik el az aljzattól a burkolat olyan gyakran.
Sokan elegendőnek tartják a flexragasztó és az oldalfal mentén elhelyezett dilatáció alkalmazását, esetleg nagy felület esetén a közbenső dilatációs mezők kialakítását. Ez megoldást kínál az első problémára, de már a másodikra nem. Át kell alakítanunk korábbi ismereteinket a rétegrendet illetően, és be kell iktatnunk egy műagyagból készült, speciális felületekkel rendelkező lemezt a betonaljzat és a burkolólap közé. Ez a lemez feszültségkiegyenlítő hatású, azaz a betonaljzatban kialakuló méretváltozások nem terjednek tovább a burkolólap felé. Alkalmazása egyszerű, hiszen a flexragasztó ágyazatába kerül be, majd annak megkötése után a felső felületét közvetlenül burkolhatjuk, szintén a flexragasztó segítségével. Természetesen csak a színes, flexibilis fugázók alkalmazása lehetséges úgy, hogy 6 méterenként egy-egy dilatációs fugát is be kell iktatni.

Külső burkolás homlokzat

Még mielőtt elkezdődne a burkolás, feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy a fal szerkezetében hol alakul ki a harmatpont, a pára hol fog kicsapódni. Amennyiben ez a homlokzat felületére esik, meg kell változtatni a rétegtervet, és be kell iktatni - ugyanazzal a technológiával - azt a feszültségmentesítő lemezt, amelyet a fűtött padlók burkolásánál ajánlottunk. Így a páranyomás nem okoz problémát, és kisebb lesz a nyírófeszültség a homlokzat és a burkolat között.
Az alkalmazott ragasztóhabarcs itt csak a magas minőségű, legalább 5% diszperzióval rendelkező flexragasztó lehet, és természetesen a fugázás is csak flexfugázóval történhet, ügyelve az 5x5 méteres dilatációs szabály betartására. A feszültség mentesítő lemez homlokzatra való felragasztását kövesse 2 méterenként egy - egy tányérdübeles rögzítés is. A burkolólap felragasztása úgy történjen, hogy mind a lemez, mind a burkolólap hátoldala a flexragasztóval bevont legyen.
Terasz burkolásánál is át kell alakítanunk a korábbi megoldásokat, mert ezek nem tudtak tökéletes biztonságot nyújtani a csapadékvíz elvezetése területén, valamint - hasonlóan a fűtött padlókhoz - a hő okozta agresszív méretváltozásokkal szemben sem. 
Kezdjük a csapadékvízzel, mint az egyik legjelentősebb felfagyási hiba forrásával. Hiába alkalmazzuk a legjobb burkolómestert, a legkiválóbb anyagokat, ha mégis fagyási hibák jelentkeznek a terasz burkolatában. Sajnos ma még kevesen gondolnak arra, hogy a megolvadt hólét, jeget és az esővizet a lehető leggyorsabban el kell vezetni a terasz belső rétegeiből, különben kifagyhat.

Az új rétegrend tehát a következő:
- simára lehúzott betonfelület,
- szigetelőlemez víz ellen,
- vízszivárgó mechanikai rögzítés nélkül elhelyezve,
- esztrichréteg a megfelelő magasság beállításához,
- folyékonyágyazatú flexragasztó,
- burkolólap flexibilis fugázóval fugázva.

Az így elkészült terasznál a csapadékvíz nyugodtan beszivároghat a fugán és a ragasztón keresztül az esztrichrétegbe, a vízszivárgó vágatain keresztül elhagyja a fagyra érzékeny rétegeket, és a megfelelő lejtésű szigetelő lemezen távozik. Fontos a megfelelő vízorr kialakítása, illetve még jobb megoldásként a csapadékvíz csatornában történő elvezetése. A ragasztórétegnél még egyszer ki kell hangsúlyozni az üregmentességet, mint alapkérdést, azonban a vízszivárgós rétegrend ezt a hibaforrást is automatikusan kiküszöböli. Remélem sikerült a Tisztelt Olvasó türelmével egy kicsit visszaélnem és rendszerbe foglalva a hidegburkolásról szóló legfrissebb információkat, rendet tenni ott, ahol ez szükséges volt.

Tóth Sándor
ICI Commenda