Párásodó ablakok

Ahhoz, hogy egy felületen meginduljon a páralecsapódás arra van szükség, hogy az adott felület – illetve közvetlen mellette a levegő – hőmérséklete elérje az ún. harmatponti hőmérsékletet. Minél melegebb a levegő, annál több nedvességet képes elnyelni, és fordítva; a hőmérséklet csökkenésével egyre csökken a légnemű formában tartott nedvesség, a felesleg pedig kicsapódik, vízzé válik. A pára kicsapódását tehát alapvetően két tényező befolyásolja, a levegő hőmérséklete és a páratartalma. Minél szárazabb és melegebb a levegő, annál kisebb a páralecsapódás – minél hidegebb és nedvesebb, annál nagyobb.

A fentieknek megfelelően leginkább a magas páratartalmú helyiségekben konyhában, fürdőszobában találkozhatunk az ablakfelületen lecsapódó párával. De nem csak ott, hanem akár a szoba ablakain is, ha azok rosszul szigetelnek, emiatt az üvegfelületek hidegek, ráadásul ruhaszárítással, nyitott fürdőszoba- és konyhaajtókkal az egész lakás páratartalmát megemeljük. A lakás túlságosan magas páratartalmához hozzájárulhat a rosszul megtervezett falazat, ami nem gondoskodik a megfelelő páraelvezetésről, szinte dunsztba zárja a belső tereket. Utólagos külső hőszigetelésnél is ügyelni kell arra; olyan komplex hőszigetelő rendszert alkalmazzunk, aminek a páraáteresztő képessége megfelelő. Új épületeknél eleve a falban is jelentős nedvesség rekedhet, aminek a kiszáradásához idő kell.

Tudnunk kell azt is, hogy mindennapi életünkkel folyamatosan hozzájárulunk a lakás páratartalmának növeléséhez. A főzéssel, mosással, fürdéssel, de csak a lehelettel is egy átlag család napi 4-5 liter vizet párologtat el, juttat a légtérbe.
A megoldást tehát több irányból kell keresnünk. Először is csökkentsük a feleslegesen a levegőbe juttatott nedvességet. Zuhanyozáskor ne tartsuk nyitva a fürdőszoba ajtaját, főzéskor használjunk fedőt, és a már forró vizet ne forraljuk tovább túl nagy lángon – azzal a víz hőmérséklete úgy sem emelkedik 100 °C fölé, csak a párolgást erősítjük. Ha túl magasnak tűnik a levegő páratartalma (a csepegő ablakok mellett ez egy egyszerű páratartalom mérővel is mérhető), ne szárítsuk a ruhát a lakásban. Ha a mosógépnek van szárító funkciója is, használjuk azt.

A magas páratartalmat csökkenthetjük rendszeres szellőztetéssel. Önmagában a levegő szárítására alkalmas a megbuktatott ablak is, de ez a fűtési időszakban rendkívül energiapazarló, ezért helyette napi többszöri, alapos, teljesen kitárt ablakokkal történő szellőztetést javaslunk. Ezzel a párás, meleg levegő hamar kimegy a lakásból, a kintről bejövő hűvös levegőt a tárgyak és a falak gyorsan felmelegítik, és ezáltal a levegő relatív páratartalma lecsökken. Aktívan „élt”, használt lakás szellőzetéséről 2-3 óránként ajánlatos gondoskodni.

A légcsere lehet folyamatos is, például légelszívó berendezés használatával. A légelszívás azonban csak akkor hatásos, ha nem hozunk létre a lakásban vákuumot, vagyis a levegő bevezetéséről gondoskodunk. Egy fajta légbevezetést jelentenek a rosszul záródó régi ablakok is, ez azonban megint csak energia-pazarló és kontrolálatlan. Az ablakok keretébe épített légbevezetők már sokkal jobb megoldást jelentenek, különösen, ha a légbevezetést a belső levegő páratartalmának függvényében (higroszabályozás) automatikusan szabályozzuk.

Az ablakokon azért is csöpöghet a víz, mert maga az ablak rossz. Rossz lehet azért, mert nem zár, tömít megfelelően, és a beszökő hideg levegő folyamatosan hűti a belső üvegfelületet. A hideg üvegen pedig kicsapódik a pára. Ennek megoldása tehát a résszigetelés javítása; akár egyszerű réstömítő csíkkal, akár sokkal korszerűbb gumitömítésekkel.

A belső üvegfelület lehet hideg azért is, mert a dupla, termopan üvegezés hibás, és az üvegtáblák közé bejut a levegő. Erre utal még inkább az a jelenség, amikor a pára a két üveg között jelenik meg. Megoldás a termopan üvegezés javíttatása, cseréje, illetve harmadik üvegtábla felszerelése a hőszigetelés javítására. Az ablakok párásodását csökkenti az alatta lévő radiátor. Erre a hatásra különösen építenünk kell eleve párás helyiségek (medence, jakuzzi van benne) ablakainál. A földig érő ablakok párásodását például meg lehet szüntetni padlóradiátor használatával, illetve a levegő cirkuláltatásával. Így gyakorlatilag folyamatosan leszárítjuk az ablakfelületen megjelenő nedvességet.