A korrózió a fémek felületének vegyi átalakulása, oxidációja, amelynek során a különféle fémanyagok károsodnak. Ennek elkerülése érdekében szükséges a fémtárgyakat a korrózió ellen védeni. Mivel használati tárgyaink, szerkezeteink jelentős része acélból, vasból készül, ezek legnagyobb ellensége a nedvesség. Védőbevonatukat ezért a beépítésük, használati helyük szerint kell megválasztani. Ez többnyire többrétegű védőbevonatokkal érhető el. Leginkább a kültéri hatások a legagresszívabbak, mivel a csapadék, az évszakonkénti nagy hőmérsékleti különbségek és az erős UV sugárzás együttesen támadják a védőbevonatot, majd annak károsítása után az acélanyagok felületét. A belső térben elhelyezett acéltárgyakra is hat a levegő páratartalma és hőmérséklete, ám ezek korrodáló hatása általában kevésbé mondható agresszívnak, ezért ilyen esetekben elégséges védelmet biztosítanak a különféle, többrétegű festékbevonatok is. Beltérben is találkozhatunk azonban agresszívabb környezettel, pl. a fürdőszobában, konyhában.
A korrózió védelem lehet aktív, amelynek során a fém felületét egy másik, ellenállóbb, reakcióképesebb fémbevonattal védik. Pl. ilyen a tűzi horganyozás, amelynek védőrétegén összefüggő oxidréteg alakul ki, amely megakadályozza a további korróziót.
A fémfelületek védelme elektrokémiai eljárásokkal is megoldható, amelyekkel vékony passzív védőréteg képződik a fémek felületén, ezek azonban sérülés esetén már nem védenek. Az eloxált felületű fémtárgyakat ezért óvni kell a mechanikai sérülésektől. A passzív korrózióvédelemben főként a különféle több rétegű festékek használata a gyakori. Ezt a felületvédelmi eljárást szinterezésnek nevezik.
Ahhoz, hogy a védőbevonatot adó festékek hatása tartós legyen, jó tapadást kell biztosítani az alap és a felkent réteg között. Ehhez pedig minden szennyeződéstől meg kell tisztítani az alapot, többnyire mechanikai és/vagy vegyi eljárással, ami a mechanikai és zsíros szennyeződéseket teljesen eltávolítják az alapfémről. Ez alapvetően fontos feltétel, mert csak így biztosítható a korróziógátló bevonatok jó tapadása a fémtárgyakra.
Passzív felületképzés
A letisztított fémfelületet az igényesebb korrózióvédelem érdekében előbb passziválni is célszerű. Erre a különféle fémszulfát-képző anyagokat tartalmazó rozsdamaró szerek alkalmasak. Ezekkel az alapfelületen olyan bevonó réteg alakítható ki, amely jelentősen csökkenti az alapfém reakcióképességét, és egyben jó tapadást is biztosít a korrózióvédő alapozó festékek bármelyikének. Több ilyen passziváló szer is beszerezhető (pl. Evipass, Feropassit, Korrant, Rabapass RP), amelyek egyben rozsdaoldó hatásúak, így az ún. futórozsdát is feloldják, illetve átalakítják. Ezek azonban erősen oxidálódott réteg eltávolítására nem alkalmasak, és csak drótkefézett felületeken fejtik ki rozsdaoldó és passziváló hatásukat. Kis felületeknél a lemállott festék eltávolítása és drótkefés tisztítás után használható a kiszórható és nagy cink alapanyag-tartalmú rozsdagátló spray (pl. Zink 62) is, amely főként kisebb, sérült bevonatú és rozsdásodott részek javításához alkalmazható.
Rozsdagátlás alapozó festéssel
Ezek olyan festékek, amelyek többségükben a málló rozsda és festékrétegektől letisztított, vagy már passzivált felületre kenve hatékony korróziógátló bevonatot képeznek. Acélanyagokra, illetve egyéb fémfelületekre is használhatók. Anyagösszetételük változó, ám többnyire alkydgyanta alapúak (pl. Cellkolor, Koralkyd, Rostex, Panssarimaali), de a vinilkopolimer alapúak (pl. Tiszakor) is lehetnek. Mindegyik korróziógátló, esetenként még passziváló pigmenteket is tartalmaz, és egy vagy két rétegű bevonatuk ad megfelelő védelmet a korrózió ellen. Ezt mindig az adott festék használati útmutatója tartalmazza.
Esetenként az egyes alapozók alá színes-, illetve könnyűfémeken megadott korróziógátló alapozásra is szükség lehet; pl. Rapid cinkkromátos alapozó festék alá Primer alapozót kell használni a hathatósabb védelem biztosítása érdekében. A rétegrend nagyon lényeges, egy adott korróziógátló alapozófestékhez a használati útmutatóban megadott fedőfestékeket ajánlott használni, mégpedig általában két rétegben.
Korróziógátlás egy festékkel, több rétegben
A korszerűbb korróziógátló festékek feleslegessé teszik a különféle alapozók használatát, mivel több rétegben felkenve ezek nélkül is tartós védelmet biztosítanak a fémtárgyaknak. Így csak egy fajta festékkel kell dolgozni, amelynek általában három rétege ad hathatós védelmet a rozsdásodás ellen. Ráadásul a legtöbbjük közvetlenül a rozsdás felületre, alaposabb tisztítás nélkül is felkenhetők. Ezek az ún. 3 az 1-ben formulás festékek már eleve különféle színben, matt, selyemfényű, vagy fényes változataikban kerülnek forgalomba. Egyesek könnyű- és színesfémek bevonására alkalmasak (pl. Alvikor), mások viszont főként acél és öntöttvas tárgyak bevonására ajánlottak (pl. Antirozsda, Alkyton). Univerzálisan használható a bő színválasztékban kapható ismert korróziógátló festék (Hammerite), amely kiváló rozsda-átalakító hatásáról, és bevonatának tartósságáról vált ismerté.
Nagy igénybevételű, nagyon rozsdás felületek védelméhez ajánlatos először egy e festékekhez kifejlesztett alapozót (Rust Beater) használni. A málló részeket mindenképpen célszerű eltávolítani az egyenletesebb tapadás érdekében. Ezeknél a különleges fedőfestékeknél csak a pergő rozsdát, vagy festéket kell zsírtalanítás után drótkefézéssel eltávolítani, majd következhet a felületek többszöri mázolása. Eredményeként pedig hosszú évekre garantált a rozsda gátlása, és a mázolt felületek épsége.