De minek külön kötelező, ha önállóan úgysem tud közlekedni?
Lehetnek olyan esetek, amikor a pótkocsi a vontató járműtől függetlenül, a vezető ráhatása nélkül okoz balesetet. Egy meghibásodott alkatrész vagy elromlott fékrendszer, defekt, esetleg durrdefekt miatt a pótkocsi leszakadhat, elsodródhat az őt vontató járműtől, és komoly károkat tud okozni. Általánosabb eset, hogy tolatás vagy szűkebb helyen való manőverezés közben a pótkocsi nekiütközik valaminek, ilyenkor a kárt általában nem a pótkocsi, hanem a vontató jármű kötelezője fedezi. A jármű sofőrjének ugyanis ráhatása van a pótkocsi működésére, akkor is, ha a konkrét kárt nem az autó, hanem mondjuk a lakókocsi okozta. Egy másik eset, amikor az utánfutón szállított tárgyak nem megfelelően kerülnek rögzítésre, és ezek elmozdulása okozza a kárt.
Pótkocsira ugyanúgy kell megkötni a kötelezőt, mint ahogy egy személygépjárműre történne. Már a forgalomba helyezés, valamint az átírás előtt szükség lesz az élő kötelező biztosításra, különben az illetékes hatóság megtagadja az ügyintézést. Ami gondot szokott okozni, hogy a lakókocsi és a lakóautó olykor egymás szinonimájaként van használva a köznyelvben, viszont két különböző járműfajtáról van szó. Ezért fontos, hogy lakókocsi esetén a pótkocsi, lakóautó esetén pedig a személygépjármű kategóriát kell választani a biztosításkötés során. A pótkocsik kötelezője olcsóbb, de itt is igaz az, hogy bár törvényileg szabályozott, hogy mit kell nyújtania egy kötelező biztosításnak, az egyes biztosítók között nagy árkülönbségek lehetnek.
forrás: CLB