Tél alól szüretelés, és tél alá vetés

2012-01-23 12:09:29 | Módosítva: 2012-01-23 12:09:43

E két fura kertészei kifejezést ma már kevesebben ismerik, hiszen a boltokban minden évszakban minden kapható, így kevés jelentősége maradt annak, hogyan oldjuk meg a zöldségeink téli tárolását. Régebben a tárolás igen fontos volt, hiszen míg a befőzés, savanyítás időigényes feladatok voltak, a tárolás ennél jóval egyszerűbb, és ha sikeres, akkor vitamindús, friss zöldségeket eredményezett egész télen át.

Tél alól szüretelés

A hosszabb ideig tárolható zöldségeket az őszi betakarítás után pincében, veremben, esetleg kamrában tárolták az emberek. E teleltetési módok előnye, hogy biztosan nem fagyott meg a termény, hátránya, hogy ezzel is akadt munka, hiszen a homokba, pincébe régegezni sárgarépát, petrezselymet, zellert, csak válogatás után lehetett, mert ha beteg került a tárolóba, az az egészet végigfertőzte, és akár napok alatt megsemmisült a teljes tárolt mennyiség.

Volt példa azonban arra is, hogy annyi termés lett, hogy nem fért el ezeken a tárolási helyeken – vagy egyszerűen csak lusta volt a gazda betakarítani. Ekkor következett az be, hogy tél alól szüreteltek. Ez annyit jelent, hogy a téltűrő, vagy részben téltűrő növények kinn maradnak a kertben a helyükön, és a tél folyamán, ahogy szükség van rájuk a konyhában, úgy lehet a kertből szedni ezeket.

Természetesen az időjárás ekkor is nagyúr, hiszen a zöldségek fajonként, fajtánként eltérő hidegtűrő képességűek. Van, amelyik az olvadó hólé hatására romlik meg, így ha valaki úgy dönt, hogy tél alól akar szüretelni, akkor számítson rá, hogy ez egy-két hónapig lehetséges, míg a hőmérséklet nem csökken le tartósan fagypont alá, de amint ez bekövetkezik, már a kint hagyott növények egy része is megfagy. Másik hátránya e módszernek, hogy egyes zöldségeket, amikor fagyott a talaj, nem tudunk felszedni. Ilyen például a burgonya. Tehát a kinn maradt tövekből, csak felengedett talaj esetén tudunk felszedni.
Hátrányai mellett azért előnyei is vannak a módszernek. Nem kell a betakarításra időt fordítani, és nem kell a tárolással bajlódni. Nem kell „csírátlanítani” a burgonyát, mint a kamrában tartott társait, nem kell havonta átválogatni a répát, káposztát, hogy nem indult-e romlásnak valamelyik, tehát időt is spórolunk mindezzel.

Vannak olyan növények is, melyeknek kifejezetten jót tesz íz szempontjából, ha megcsípi őket a dér, e fagyhatásra alakul ki a magasabb cukortartalmuk. Ilyen például a sütőtök, ami akkor igazán édes, ha „dércsípte”, ám a szabadban egyszerűen kint hagyva esetleg többedmagával összerakva, vagy szalmával takarva, akár tél végéig is állja a hideget. A csapadékot már kevésbé…

A káposztákat is „lábon hagyhatjuk”, jól bírják a telet a hosszabb tenyészidejű fajtái. A nagyobb külső leveleit érdemes összekötni, hogy a csapadék ne rongálja a fogyasztható központi óriásrügyet. Ha ez nem megoldható, egyszerűen szedjük össze, rakjuk halomba, és takarjuk be. A kelbimbó egész télen szedhető, de erre lehetőleg fagymentes időszakot válasszunk. Amelyik kelbimbó rügyet megfogtuk, azt szedjük is le, különben megromlik. Ennek oka, hogy ahol hozzáérünk, letöröljük a felületét hamvassá tevő és védő réteget. A burgonya is kint hagyható, bár ez némileg kockázatos. A földben tartva későbben fagy meg, ám átfagyott talajból ki sem tudjuk szedni, így számítsunk rá, hogy tél alól szüretelés esetén sült krumplink akkor lesz, amikor az időjárás is úgy akarja.

Tél alá vetés

Kicsit ellentétes az előbbi módszerrel, hiszen az a lusta gazda módszere, ez pont nem. Sőt, ha télire kint hagyunk zöldségeket, akkor a tél alá vetést nem alkalmazhatjuk majd, hiszen a terület ekkor nem lesz előkészítve a tavaszi vetésekhez.

A tél alá vetés alapkövetelménye, hogy ősszel a területről mindent takarítsunk be, a területet ássuk fel, sőt lehetőség szerint már ősszel, vagy fagymentes és nem nedves téli napokon a magágy előkészítést is csináljuk meg. Azaz gereblyézzük simára, tegyük aprószemcsés, morzsás szerkezetűvé a talajt, hogy bármikor, még a tél folyamán indulhasson a vetés.

A tél alá vetés időpontja nem kötött, tél végén van. Feltétele, hogy ne legyen hó borítás, és a talaj csak annyira legyen nedves, hogy művelésre alkalmas legyen. Azaz lehessen a magoknak árkot húzni, a vetést takarni.

Olyan zöldségek alkalmasak e vetési módszerre, amelyek fagytűrők, és az első enyhe napokon már fejlődni kezdenek, s hamar szedhetőek lesznek: téli saláta, spenót, debreceni világos zöldborsó, hagyma, fokhagyma. (Ide sorolhatjuk az ehető "gazokat" is, mint a tyúkhúr, gyermekláncfű, csalán. Ezeket vetni sem kell, csak előjönnek maguktól.) E fajokkal lerövidíthető az az időszak, amikor nélkülöznünk kell a friss terményeket, mert a prímőrök ugyan tetszetősen nézhetnek ki, de kisebb vitamintartalmuk, kétes vegyszerezési előéletük miatt nem biztos, hogy annyira táplálók, finomak és egészségesek, mint amennyire szépen néznek ki.

A dolog lényege tehát, hogy még télen, arra alkalmas időben elvetjük a magokat, és a növény maga dönti el az időjárás függvényében, hogy mikor kel majd ki, ami természetesen akkor következik be, amikor számára megfelelő a hőmérséklet és csapadék mennyiség. A tél alá vetés előnye, hogy akkor vetünk, amikor más kerti munka még úgysincs, ezzel részben tehermentesítjük magunkat a tavaszi munkacsúcs fáradalmaitól. Másik előnye, hogy míg ha magunk döntjük el, hogy mikor vetünk, akkor lehet, hogy napokkal, hetekkel kerül későbben sor a vetésre, ahhoz képest, amikor a növény már csírázna és fejlődne. E késedelem abból a szempontból is hátrányos, hogy rövidebb lesz a növény tenyészideje, vagy később tudjuk szedni. A másik, hogy tavasszal még csapadékos az időjárás, ez idő alatt jobban fejlődnek a növények öntözéses vízpótlás nélkül is. Ha később vetünk, akkor a növény fejlődési időszakának (főleg hosszabb tenyészidejűek esetén) nagyobb része esik már a nyári időszakra, azaz, ha az időjárás úgy hozza, többet kell öntözzünk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kelésgyorsítás

A növények vetés útján történő szaporításának legnagyobb előnye, hogy így jóval olcsóbban jutunk zöldséghez vagy dísznövényhez, mintha palántát vennénk, és elültetnénk. A magok optimális...


Fajták és fajtacsoportok

Főleg a zöldség és gyümölcstermesztés során lényeges, hogy olyan fajtákat válasszunk, melyek az igényeinknek megfelelnek: ízre, méretre, tenyészidőre, tárolhatóságra. Dísznövényből sem árt...