Építkezés fából: kicsit másképp

2023-09-12 19:23:34 | Módosítva: 2023-09-12 19:26:45

A fát, mint építőanyagot nagyon régóta használja az emberiség. A képeken látható kissé rendhagyó felhasználási móddal viszonylag könnyen és költséghatékonyan építhetünk kisebb kerti épületeket, térelválasztókat, korlátokat, hiszen itt a farönkök kiváltják a téglát, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez, amellett, hogy dekoratív.


Számos hasznos tulajdonság

A fa anyaga kemény, rostos, lignifikálódott szövet. Szövettani szempontból másodlagos xilém, a növény szállítószövet-rendszerének része, ugyanakkor tartó funkciója is van: ez teszi lehetővé, hogy a fák magasra nőjenek, és ott széles koronát fejlesszenek.

A fa heterogén, higroszkópos, sejtes szerkezetű anyag. 40-50%-ban cellulóz, 15-25%-ban hemicellulóz rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15-30% lignin rakódik. Tartalmazhat még gyantát, zsírokat, olajokat, viaszt, csersavat, színes és ásványi anyagokat.

A fa nedvességtartalma is lényeges kérdés. A frissen vágott fában 20-50%, a levegőn szárítottban 10-20% víz van. A friss, élőnedves fában a víz kétféle módon van jelen: a sejtüregekben szabad, cseppfolyós alakban, illetve a sejtfalak molekulái között megkötött formában.




A fa száradásakor először a sejtüregekben található víz távozik el, ekkor a fa tömege, sűrűsége csökken, de mechanikai tulajdonságai nem változnak lényegesen. E folyamat végén már csak a fa rostjai tartalmaznak vizet: ezt az állapotot rosttelítettségi pontnak nevezzük. Mérsékelt égövi fáknál ez a pont 25-30% nedvességtartalmat jelent, trópusi fák esetén tágabb határok között, 14-60% között lehet. Ez után a további száradás már a fa mechanikai tulajdonságaira is erősen kihat, innentől kezdve a fa zsugorodik, ezzel együtt keményebbé, nehezebben megmunkálhatóvá válik.

Ezért lényeges, hogy a fa milyen nedvességtartalmú, amikor azt bármilyen építészeti célra felhasználjuk, hiszen később további száradása esetén még a mérete is csökkenhet, vagy száradás során repedhet is. De ez fordítva is igaz. A száraz fa nedvesebb légköri viszonyok közé kerülve vagy vízzel érintkezve újra nedvességet vesz fel, amíg a nedvességi egyensúly a fa és környezete között helyre nem áll. Eközben a fa dagad.

A fa keménységének azt az ellenállást nevezzük, amelyet az anyag egy másik test behatolásával szemben kifejt.

A különböző fafajok anyaga különböző keménységű lehet, de a sűrűség és a keménység között – azonos nedvességtartalom esetén – szoros összefüggés van. A szilárdság pedig az anyag különböző igénybevételekkel: nyomással, húzással, hajlítással, nyírással  szembeni ellenállása. Ha az igénybevétel nagyobb feszültséget okoz, mint az adott anyag részecskéit összetartó erő, az anyag szerkezete megbomlik: eltörik, elszakad, elreped…




A fa üreges szerkezete miatt rossz hővezető

Azaz jó hőszigetelő, különösen a kis sűrűségű, vékony sejtfalakból felépülő anyag. A hőszigetelés rostokra merőlegesen nagyjából kétszer jobb, mint rostirányban, és többszöröse a tömör tégláénak. Ilyen jellegű felhasználásának határt szab, hogy 100 °C fölötti hőmérsékleteken a fában visszafordíthatatlan kémiai átalakulások kezdődnek, még magasabb hőmérsékleten pedig meggyullad.

Érdekes megoldás: rönkök és habarcs

Aki részletesebben utána szeretne nézni a képeken látható építészeti megoldásnak, az az interneten az „Earthwood Building” kifejezésre keressen rá. A dolog lényege, hogy előbb készül egy ácsolt szerkezet fából, ami az egésznek a kerete lesz. Az alap kiásása után meg kell oldani a vízszigetelést, hiszen nagyon hátrányos, ha alulról ázni kezd az építmény, mert a faanyag és az azt összetartó cementes habarcs vízfelvételi képessége igen eltérő, és ez feszültséget kelt a vegyes anyagú szerkezetben.

Az alap vízszigetelés után pincefalazó elemeket raknak le az építők, majd erre kerülnek a farönkök. Ideális, ha a rönkök hasonló vastagságúak és hosszúak, és ugyanabból a fafajból származnak.

A többi már jól látszik a képeken. Beépíthetők még üvegpalackok, egy odvas törzsből akár ablak is kialakítható. A vázszerkezet hivatott biztosítani, hogy a rönkök ne mozduljanak el oldalirányba addig sem, amíg megköt a habarcs, ezért a vázszerkezet kellő teherbírására gondot kell fordítani. Nem csak komplett kis épületek, hanem kerítés, teraszkorlát, vagy bármilyen kerti térhatároló elem is elkészíthető ezzel a látványos módszerrel.

A képeken látható, hogy a rönköket csak két sávon habarcsozzák, közte pedig faforgácsos kitöltés is kialakítható, ezzel viszonylag vastag, stabil falszerkezet, és jó hőszigetelő képesség érhető el.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mobilházak nyaralónak

Bár hazánkban még nem terjedtek el igazán ezek az épülettípusok, Amerikában, ahol a munkahelyek miatti költözködési hajlandóság sokkal nagyobb, mint Magyarországon, sokan élik mindennapjaikat ilyen...


Miért van többféle cement?

Cement. Egy földi halandó számára ez a szó mindössze nagyon finom szürke port jelent, amit beton, habarcs készítéséhez használnak. A halandók egy része - azok, akik már túl vannak családi házuk...