Itt a fásdugványozás szezonja

2020-02-07 12:04:33 | Módosítva: 2020-02-07 12:22:17

Decembertől január közepéig a legalkalmasabb az időszak a fás dugványozás vegetatív szaporítási mód elvégzésére. Ez egyfajta olyan természetes klónozás, amely laboratóriumot sem igényel. Kiváló eredményeket érhetünk el díszcserjék, gyümölcstermő bokrok ilyen szaporításával.


Téli elfoglaltság kertészeknek

A dugványozáshoz dugványra van szükségünk, amit magunknak kell leszedni, és megfelelően előkészíteni, darabolni. A dugvány nem más, mint ősszel szedett, 15-30 cm-es vessző darab, amit a levéltelen vessző aprításával nyerünk. November végére szinte mindenről lehullik már a lomb, befejeződik a vesszők fásodása, a rügyek tele vannak tartalék tápanyagokkal. Ez a tartalék tápanyag tavaszig folyamatosan csökkenni fog – még ha nem is nagy mértékben. Ezért ideális a dugványozásra a december-január és kevésbé érhetünk el jó eredményeket a február-márciusban szedett vesszőkkel.


A módszer egyszerű

Vannak nagyon könnyen gyökeresedő fajok, mint a fűz, nyár, aranyvessző, borostyán (utóbbi örökzöld, tehát leveles lesz a dugványunk) – ezekből akár hosszú 50-80 centiméteres botdugvány is készíthető, akár úgy is, hogy már eleve ott szúrjuk le a földbe, ahol szeretnénk, hogy a végleges helye legyen. Sajnos a fás szárúak többsége, azért nem ennyire egyszerűen gyökereztethető.

A dugványt úgy vágjuk le, hogy az alsó vízszintes metsz lap közvetlenül egy rügy (rügypár) alatt fél centivel, míg a felső ferde metsz lap a felső rügy felett 1-2 cm-re legyen. Így tudjuk melyik az alja, melyik a teteje a dugványnak, mert ha az anyatövön való eredeti pozícióját felcseréljük, nem fog meggyökeresedni. Ami ott lejjebb volt, az kerül majd a földbe. A felső ferde metsz lap lehetőleg a felső rügytől átellenben lejtsen, hogy a rá hulló csapadék ne a rügyre folyjon majd.


A dugvány hossza 6-12 centiméter legyen, ezen belül attól függ, mennyi és milyen messze levő rügyek vannak rajta. Legalább 2 rügy vagy rügypár legyen a dugványon, de még jobb, ha 3 ilyen van. Egy a talajba kerül, egy felülre, ha pedig van harmadik is, akkor az valahova a talajszintre. A rügyekből alakul majd ki alul a gyökér, felül a hajtás, a harmadikból pedig vagy egyik, vagy másik lesz majd, ezt amúgy is pót-rügynek szánjuk.

Dugványok tárolása, ültetése

A dugványokat, ha lehet, mielőbb használjuk fel, mert főleg feldarabolva nagyon gyorsan veszít víztartalmából a vessző. A dugványozás történhet szabad földben, edényben, ládában. A dugványokat el is tehetjük, vermelhetjük tavaszra, amikor a talaj felső rétegeinek hőmérséklete eléri a 10 °C-ot. Nagyjából úgyis ekkor fog elkezdeni fejlődni, megjelenik a sebkambium, amiből alul gyökerek alakulnak ki, majd kipattan a felső rügy, amiből hajtás indul.

A dugványok felhasználásig fagymentes hűvös, párás helyen tárolhatók. Vermelhetjük a dugványokat nyirkos homokban, fűrészporban, 0 °C körüli hőmérsékleten tartva. A legjobb azonban egyből ültetni őket. A közeg, amibe dugványozunk, lehetőleg homok vagy perlit legyen. Amikor a növény kihajt, gondoskodjunk a tápoldattal történő tápanyag ellátásáról – ez a forma a legkönnyebben felvehető. Ha a rügy kipattan az sajnos még nem jelent feltétlenül sikert, mert egy kis kihajtást a fa a tartalék tápanyagaiból is képes létrehozni, ez még nem jelenti azt, hogy gyökeret eresztett. Amikor a hajtás hossza eléri a dugványunk méretének a felét, akkor már biztosak lehetünk benne, hogy gyökere is van. Ne tegyük túl közel egymáshoz a dugványokat, mert akkor gyökereik egymásba nőnek, és szétültetéskor nagyobb gyökérsérülésre számíthatunk, ami visszaveti a növény fejlődését.


A dugványiskolát a kert széltől és fagytól védettebb helyén rendezzük be. Ha szabadföldbe dugványozunk, akkor jó mélyen ássuk fel a talajt, hiszen a kialakuló kis gyökerek egy ülepedett talajban nehézkesen tudnak majd megindulni. A talajba keverjünk jó minőségű lombföldet, komposztot, esetleg homokot. Ha edénybe dugványozunk, használjunk laza, homokos földkeveréket vagy folyami homokkal kevert komposztot, folyami homokkal kevert tőzeget. De kiválóak edényes gyökereztetésnél a talaj nélküli termesztő közegek, mint a perlit vagy a homok. A dugvány talpát gyökereztető porba is márthatjuk, ebből vannak hormon tartalmúak, mások csak ásványi anyagokat tartalmaznak.


A gyökeresedés az alsó meghagyott rügypár alatt található sejtekből indul ki. A dugványokat dugjuk le fele-kétharmada mélységig, illetve olyan mélységig, hogy a felső egy-két rügy a talaj felszíne fölött maradjon. A dugványokat erőltetés nélkül nyomjuk a talajba, több dugvány esetén egymástól 3-5 cm távolságra. Sortávolság 40-60 cm. A tőtávolság nagyobb is lehet, ha tudjuk, hogy nem a gyökeresedés után, csak következő ősszel, vagy tavasszal tervezzük majd szétültetni a növényeket.

Dugványok téli védelme, gondozása

A szabadföldi dugványokat 10-15 cm magasra kupacoljuk fel fagyvédelem céljából, azaz töltögessük fel őket. A szabadföldi dugványiskola fölé fóliaalagutat vagy fóliasátrat emelhetünk, a dugványokat lombbal takarhatjuk, így viszonylag fagymentesen teleltethetjük őket. Az edényben, tálcában levőket nagyobb lehűléskor fátyolfóliával takarhatjuk. Ez tavasszal is felkerülhet, mert így hamarabb éri el a dugványok környezete azt a hőmérsékletet, melyen a fejlődésük megindul. Tavasszal, a fagyok elmúltával a földdel való felkupacolást bontsuk le. Az edényben tartott – már begyökeresedett – dugványokat nyár elején fokozatosan szoktassuk az erősebb fényviszonyokhoz. Őszi fás dugványozással nagyon jól szaporítható a ribiszke, az egres, a josta, eperfa, mirabolán szilva, birs, füge. A díszcserjék, szinte mindegyike, ám legegyszerűbben és legjobb eredményt érhetünk el az aranyvessző, som, rózsák, hóbogyó, bangita félék, jezsámen, cserjés pimpó esetén. Szőlőnél a dugványozás ideje április, illetve amikor a talajfelszín 10-12 °C-ra melegszik



Kihajtott fásdugványok. Egy ekkora növekmény még a „fájából is kihajthat”, ilyenkor még nem biztos a gyökerezés


Ötletes rózsadugványozás, elviteles italos poharakban: tartja a párát, átengedi a fényt és láthatjuk a gyökerezés megindulását is benne


Fás dugványok melegágyi keretben, így a hőmérséklet valamelyest szabályozható


Cserepes dugványok esetén kimarad egy átültetés, ami megkíméli a növényt a gyökérsérülésektől


Szőlővesszők, egymástól távol helyezve, hogy ne nagyon nőjenek össze a gyökerek


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A rózsák fajtacsoportjairól

Szinte nincs olyan kert, ahol legalább egy tő rózsa ne kapna helyet. A virágok királynőjének tartott rózsák méltán tettek szert ekkora népszerűségre, hiszen mára már szinte megszámlálhatatlan...


Sövények nyírása

A sövényként nevelt növények rendszeres nyírása a forma megtartása mellett azért is szükséges, hogy dús ágrendszert, tömött átláthatatlan lombozatot neveljen a növény. Kisebb sövények kézi...