Áthatolhatatlan növényfalak

Egy virágágyást szegélyező alacsony sövénynek csak esztétikai szerepe van. Amennyiben azt szeretnénk elérni, hogy egy sövény védje telkünket a betolakodóktól, akkor azt legalább két méter magasra tervezzük. E tervezés annyit tesz, hogy olyan növényeket válasszunk ki, amelyek képesek megnőni ekkorára. A növekedési erély is lényeges, mert nem mindegy, hogy a kiválasztott sövénynövény kettő, vagy nyolc-tíz év alatt éri el ezt a méretet.
Amennyiben biztonsági célokat is szolgál a sövény, ne csak a magasságát, hanem a szélességét is határozzuk meg. Nem elég az egy sorba ültetett növény, inkább 3-4 sort ültessünk. Az egysoros sövénnyel az a gond – legyen az akármilyen tövises -, hogy egy-két példány kivágásával már be is jutott a kertbe az, aki be akart menni. Míg ha többsoros a sövény, ha pár példányt ki is vág belőle a betolakodó az ágak annyira kusza szövedékben állnak, hogy a kivágott egyedeket nem lesz egyszerű kihúzni, abban meg bízzunk, hogy nincs ideje órákig aprítani a növényeket a bejutás érdekében.

A vegyes sövény előnyösebb

Sokaknak jobban tetszik az egyféle növényből ültetett sövény, aminek azonban számos hátránya van a vegyes sövényekkel szemben. Egyik ilyen, hogy ha beültetjük a növényeket, és valamiért mégsem fejlődnek jól (pl. nem kedvezőek számukra a talajadottságok), akkor lehet, hogy az egészet ki kell cserélni. Vegyes sövénynél, ha egy-egy növény nem hozza az elvárt növekedést, akkor csak azokat kell cserélni olyanra, ami jobban fejlődik az adott helyen.
Némi fantáziát is belevihetünk a sövénytelepítésbe, nem kell mindig ugyanazt másolni, amit a környéken látunk. A négy évszak sövényekről már korábban írtunk, itt olyan cserjéket válogatunk össze, amelyek növekedési üteme hasonló, ám a fajgazdagságából adódóan minden évszakban más képet mutat a sövény, mindig más díszít benne, de valami mindig látványos.

Méltatlanul kevesen ültetnek hazánkban erdei gyümölcs sövényt, pedig gyakorlatilag ingyen van, a növényeket csak be kell gyűjtenünk a szabadból, hiszen hazánkban ezek vadon élnek. Mivel nem távoli tájakon honos fajokról van szó, kiváló a fagytűrő képességük, némelyikből lekvárt, teát készíthetünk, így gasztronómiai hasznuk is van, és a kert madarainak is téli eledelül szolgálnak az ágakon maradt gyümölcsök. Sok hazai vad gyümölcsfaj ágai tövisesek, így áthatolhatatlan kusza szövedéket képeznek majd. Ilyen sövénybe ültethetünk pl. kökényt, vadrózsát, galagonyát, borbolyát.
Hazánkban leggyakoribb a fagyalsövény. Ennek is vannak már aranyszélű levelű, kertészeti változatai, így ha egy-egy ilyet becsempészünk a zöldek közé, már tettünk a sövény egyhangúsága ellen. Ha ragaszkodunk az örökzöld tujából készült sövényhez, abba is ültethetünk színesebb változatokat.
A tövises sövények közül érdemes kiemelni a krisztustövis, vagy lepényfa növényt, a narancsepert, illetve egy egyre gyakrabban ültetett fajt, a türkesztáni szilt, ami nem tövises, de annyira sűrű ágrendszerű, hogy áthatolhatatlan.

Ismeretlen(ebb) sövénynövények

A narancseper (Maclura pomifera) jellegzetes termése emberi fogyasztásra nem alkalmas. Eredeti élőhelye Észak-Amerika. Levele egyszerű, ritkán karéjos, vékonyka, tojásdad-lándzsás. Hosszú porzós virága barkás vagy fürtös, termővirágai gömbölydedek közös vacokba csoportosulnak. Kemény, sárgásbarna vagy narancsszínű fájából díszeket, festéket, íjat készítenek. Reszelve a gyapjú és pamut festésére használták. Tövises, gyors növekedésű fája hamar ellátja védelmi funkcióját sövényként.

A lepényfa, vagy krisztustövis (Gleditsia triacanthos) igen változatos a tövisesség mennyiségében, hüvelyterméseinek nagyságában, formájában, kocsonyaanyag tartalmában és a mag színében. A termésben levő kocsonya-anyag fogyasztható, magjából liszt őrölhető. Van olyan fa, amelyik alig tüskés, hüvelytermése igen hosszú, a benne lévő kocsonyás anyag tél végére teljesen kiszárad, így magja fejtés közben nem ragad bele, nem lesz ragadós. Tehát vannak tüskétlenebb „étkezési” változatok, és kevés termést adó, de tüskés ágúak.
Sem a fa, sem a termés nem szenved a kártevőktől. Könnyen telepíthető: vethető magról, csak vetés előtt le kell forrázni, hogy kicsírázzon. A csemeték gondozása a kezdeti gyomirtáson kívül nem igényel mást. Kedvező helyen első évben 1-1,5 m magasra is megnőhet. Melegkedvelő faj, de –32 °C-ig télálló. Talajjal szemben nem igényes, de előnyben részesíti a laza, homokos talajokat. A szennyezett városi levegőt jól tűri. Fényigényes és gyors növekedésű, 20-25 m magasságot ér el, sövényként, így olyan magasságúra nyírjuk, amilyenre szeretnénk. 8-10 éves korában kezd virágozni és teremni, és kb. 80 évet él meg.