Díszcserjék metszése

Míg a gyümölcstermő növények esetén a metszés fő vonala a gazdasági szempontból megfelelő termőegyensúly kialakítása: azaz, hogy csak akkora lomb legyen a fán, ami a gyümölcsöt képes kinevelni, ám éréskor árnyékkal nem hátráltatja a annak érését. Dísznövények esetén ilyen gazdasági elvárásoknak nem kell megfelelnünk, így a metszések fő szempontjai teljesen eltérőek. Metszhetünk ifjítási céllal, alakítási céllal, ha a növény túl terebélyessé válik, és olyan helyre lóg be ahova nem kellene. Metszéssel valamelyest a virágzás intenzitására is ráhatással lehetünk, illetve mivel a metszés fokozott hajtásnövekedést indukál, így a felkopaszodott, elöregedő fák, cserjék koronája újra kinevelhető a helyes metszéssel.

Ifjító metszés

A tőből elágazó cserjék ágai idővel elöregednek, felkopaszodnak, egyre kevesebb levél hajt ki rajtuk, szinte csak a hegyük lombosodik ki, végül elszáradnak. Ekkorra általában már újabb hajtások képződnek a növényen, ám az elöregedő részeket érdemes folyamatosan eltávolítani, ezek ugyanis csak besűrítik a tövet, árnyékolnak. Ha a sok elöregedő ágrészt nem távolítjuk el, akkor a cserjék töve gyakran kiüresedhet. Ez azt jelenti, hogy a tő közepe kikopaszodik, és körben jelennek meg a fiatal, ám viszonylag csenevész hajtások. Ezt elkerülendő az idős vastag ágak közül azokat, melyeken a felkopaszodás jelei megfigyelhetők, tőből távolítsuk el, így helyet biztosítva a földből előtörő fiatal hajtásoknak.
A díszcserjék metszésekor gyakran elkövetett hiba, ha úgy vagyunk vele: "milyen sokat nőtt tavaly ez a bokor, most meg vágjuk fele akkorára?" A törpe változatokat leszámítva a hazánkban kedvelt és ültetett díszcserjék többsége jelentős hajtásnövekedésre képes a vegetációs időben. Fiatal növények esetén nem ritka, hogy egy év alatt megduplázza a növény korábbi méretét. Az erőteljes metszéssel kisebb hibát követhetünk el, még ha nem is szakszerűen végezzük, mintha évekig hagyjuk, had nőjön magától a növény. Utóbbi esetben sokkal lazább lesz az ágszerkezet, könnyebben felkopaszodik a növény, és esztétikai szempontból sem lesz olyan kiemelkedő díszítőértéke, mint amelyiket metszéssel, a megfelelő hajtások kialakításával évente megvágunk.

Egy átlagos méretű díszcserje metszése, a nyesedék elhordását is beleszámítva, nem tart tovább 20-30 percnél, ezért ezt az évente egyszeri munkát kár kihagyni. A nem tőből eltávolított vesszőket külső állású rügy fölött vágjuk le. Ez azért lényeges, mert a legfelül meghagyott rügy veszi majd át a növekedés során a vezérhajtás szerepét, és ha az belső állású, azaz a cserje centruma felé mutat, akkor az abból kinövő hajtás arra is fog növekedni, besűrítve a tövet, ami a fény járását akadályozza. Külső állású rügyre metszve, az kifelé fog nőni, tehát arra, amerre még van helye.
A vesszők válogatása során, minél vékonyabb egy vessző, annál rövidebbre metsszük, így azt erőteljesebb növekedésre serkentjük.

Egészségügyi metszés

Bizonyos sérülések, fertőzések, vagy kártevők nyomán szükségessé válhat dísznövényeink egyes részeinek eltávolítása. A moníliával fertőzött részeket érdemes az egészséges részig, sőt kicsit még jobban visszavágni, és a vegyszeres kezelést csak ezt követően elvégezni. A kiteleltetéskor gyakori pajzstetveket, vagy később a már vegetációban levő növények esetén pedig a hajtásvégeken megtelepedő levéltetveket sokszor egyszerűbb a fertőzött növényrész lemetszésével eltávolítani. Ha azokat csak vegyszeresen kezeljük, elpusztulnak ugyan, de a szívogatásaik nyomán már azokból a hajtásokból nem lesz teljes értékű rész, amelyet előtte több száz levéltetű megkóstolt. A viharkárok okozta töréseket is a baj bekövetkezte után célszerű gyorsan simára vágni. A szálkás töréseken a kórokozók is könnyen bejuthatnak a növénybe, főleg meleg és nedves időben.

Alakító metszések

A zöldmetszés időszakában - azaz amikor lomb van a növényeken - gyakori, hogy alakítanunk kell annak a formáján. Ennek számos praktikus oka lehet, például ha a növény rálóg az útra, és karcolja az autót kiálláskor, esetleg közel ér már a házhoz, ezért szeles időben kopogtatja a redőnyöket, vagy egyszerűen csak útban van valamiért. Az ilyen okból elvégzett metszéseket úgy próbáljuk megoldani, hogy a növény természetes habitusa, formája megmaradjon.
Az egészséges növények többségének formáján megfigyelhető valamilyen szimmetria. Ezt tartsuk meg a metszés során is. Ha egy bokor, vagy fa egyik oldaláról jelentős mennyiségű részt távolítunk el, akkor ezt ellensúlyozandó, a másik oldalról is vágjunk, hiszen ha megbomlik az ágrendszer tömegegyensúlya, akkor vihar esetén például sokkal könnyebben szenved kárt a féloldalas növény, mintha minden oldala közel azonos mennyiségű ággal, vesszővel, gallyal bír.

Éves metszések

Alapesetben egy-egy díszfát vagy díszcserjét évente egyszer elegendő megmetszeni. Ehhez jól meg kell választani az időpontot. Ezt követően pedig persze még bármi közbejöhet. A tavasszal, azaz mostanában március áprilisban virágzó cserjéket csak elvirágzásukat követően metsszük, hiszen a virágrügyek már az előző évi vesszőkben kifejlődtek, és csak a tavasz beköszöntére várnak ahhoz, hogy szirmot bonthassanak. Ha a tavaszi virágzású cserjéket a virágzásuk előtt metsszük, azzal jelentősen megritkítjuk a virágok számát, amelyekért nagy kár.

A nyári virágzásúakkal más a helyzet. Azok virágai csak később, majd a tavaszi hajtásnövekedéssel kifejlődő hajtásokon fognak kialakulni, tehát ha ezeket most metsszük, akkor nincs az a veszély, hogy a már kifejlődött virágrügyeket veszítenénk el. Tehát a tavaszi virágzású cserjéket, fákat virágzásuk után metsszük majd, a nyáron virágzóakat pedig most, még lombfakadásuk előtt.
Az őszi vagy a tavaszi metszési időpontok közül (tehát ha lombhullás után, vagy tavasszal lombfakadás előtt metsszünk) annyival előnyösebb a tavaszi, hogy ilyenkor látjuk a fagykárt szenvedett részeket, melyeket el tudunk távolítani. E vesszők ilyenkorra már szárazak lehetnek, rugalmatlanok, meghajlítva pattanva törnek. Bélállományuk nem egészséges zöld, hanem barna. Aki ősszel metszett, annak ilyenkor tavasszal még egyszer át kell nézni fáit, cserjéit, hogy a télen keletkezett fagykárosodott részeket eltávolíthassa. Aki a teljes metszést tavaszra hagyta, annak most ez egy menetben elvégezhető.