A klasszikus megközelítés
Alapesetben a növényeket vad- és kultúrnövények csoportjára osztjuk. A kultúrnövények, azaz kertünk növényeinek csoportja szintén tovább bontható a dísz- és haszonnövények csoportjaira. A dísznövény csoporton belül megkülönböztethetünk szoliter, azaz egymagában is díszítő, és csoportosan ültetve díszítő növényeket, de egy másik rendszer szerint egynyári, kétnyári, évelő osztályozást is felállíthatunk, csakúgy, mint a lágyszárúak a cserjék vagy fák csoportját a dísznövényeken belül.
A haszonnövények is tovább bonthatók zöldségek, gyümölcsök kategóriákra. Ezek a rendszerezési elvek kissé rugalmatlanok, és míg egy-két évtizede divat volt a telken éles határvonalat húzni a gazdasági udvar és a pihenőrész között (így teljesen elkülönült a haszonkerti és a díszkerti rész), a mai divat már ezt a szemléletmódot túlhaladta. Egy mai modern kertben már nem szükségszerű, sőt sokszor hátrányos, ha éles határvonalat húzunk a díszítőcéllal és a haszoncéllal létesített kertrészek közé.
E trend változásának okáról csak sejtéseink lehetnek. A telkek nagysága az utóbbi években egyre csökkent. Ennek oka, hogy a munka után egyre kevesebbeknek van kedve szabadidejüket egy haszonkert fenntartására áldozni. Másrészt ugyanezt a folyamatot erősítette, hogy az üzletek választéka az utóbbi években jelentősen bővült, így már az év bármely szakában szinte bármilyen zöldség és gyümölcs beszerezhető, általában nem is túl drágán.
Mindezek következtében hazánkban is egyre terjedőben vannak a többcélú kertek, amelyek első ránézésre az aktív pihenést szolgáló díszkertek, ám néhány haszonnövény is helyet kap bennük. És ez nem is rossz, hiszen attól, hogy valami haszonnövény, még lehet díszítőértéke is, gondoljunk csak például a virágzó alma, cseresznye, vagy barackfákra.
Általában amikor új növényt vásárolunk a kertünkbe, azt valamilyen céllal tesszük. A cél meghatározása után a növények kiválasztásakor már kibővíthetjük szempontjainkat azzal, hogy olyan fajt, vagy fajtát választunk, amely más, számunkra hasznos és előnyös tulajdonságokkal bír. Vegyünk néhány példát.
Árnyékolás
Egy nem túl rég létesített kertben mindig problémát jelent, hogy eleinte nincs árnyék. Ezt megoldandó, többféle növényt is célszerű ültetni. Már az adott évben részben orvosolja problémánkat, ha néhány gyors és nagy növésű egynyári növényt telepítünk a kertbe. A napraforgó, a kukorica (dísz, pattogtatni való vagy főznivaló változatai egyaránt) magas termetükkel nyár közepén már árnyékolnak, de hátrányuk, hogy életük csak ősz végéig tart. Ezért célszerű valamilyen gyors növésű fát is ültetni, ami 3-5 év múlva már árnyékol. Ilyenek például a fűzfák, amelyeknek különféle díszváltozatával is feldobhatjuk kertünk látványát (ilyen a lógó ágú szomorúfűz, vagy a csavart levelű és ágú csavartfűz). A puhafájú fűzfélék azonban viszonylag rövid életűek, 15-20 éves korukban már nagy esélye van a viharkároknak, az ágleszakadásoknak.
Ezért célszerű az árnyékunkat bebiztosítandó egy lassú növésű, de hosszú életű fát is ültetni. Ez lehet akármilyen e feltételeknek megfelelő díszfa, de mondjuk, ha diót, mogyorót vagy valami olyat választunk, ami a célnak is megfelel (keményfájú, hosszú életű, idővel jó árnyékadó) és még a termése is ehető, akkor duplán jól járunk.
Ugyanez a helyzet a lugasokkal, amelyek célja szintén az árnyékolás. Befuttathatjuk őket lilaakáccal, trombitafolyondárral, futólonccal: mind szép. De ha csemegeszőlőt, kivit választunk; amellett, hogy ezek befutják a számukra állított támrendszert, még gyümölcsüket is élvezhetjük.
Többcélúakat mindenhova
Cserjék választásakor a díszítőérték mellett figyelhetünk más részletekre is. A borbolyáknak például kedvelt a bordó levelű változata, amely egész évben színt visz a kertbe. Termésükből lekvár, szörp és gyógycukorka készíthető, de alkalmas más lekvárok és befőttek savanyúságának szabályozására is. Ha pedig nem lenne kedvünk befőzni, kertünk madarai is meghálálják a következő évben, ha télire meghagyjuk számukra eleség gyanánt a borbolya terméseit. A som hasonlóképp használható, csak ágai nem tövisesek, és nagyobb növésű a cserje.
A bodza virágát is sokan szeretik szörpnek, vagy palacsintatésztában kisütve elkészíteni, de a virágszörpből, megerjesztve bodzapezsgő is készíthető. Ma már vannak a bodzának bordó levelű és színes lombú díszváltozatai is, utóbbi nagyon jól néz ki zöld alapon sárga szegélyű leveleivel. E díszváltozatok is nagyon jó példái a többféle hasznosítási módnak, bár hozzá kell tenni, hogy ezek a díszbodzák jóval kevesebb virágzatot fejlesztenek, mint vad társaik, ám cserébe sokkal nagyobb díszítőértékkel bírnak.
Számos különleges gyümölcstermő növényt is találunk: mint a vérszilva vagy a vörös levelű őszibarack, melyek termése a hagyományos fajtákéhoz hasonlóan fogyasztható, ám leveleik színe dísznövénnyé koronázza e fajtákat.
Rózsák közül is vannak nagyon szép vadrózsák, és bokorrózsa változatok, amelyek virágzás után termést is hoznak, ami egész télen díszít. Ezzel megoldjuk a csipkebogyótea és a hecsedli lekvár alapanyag beszerzésének a kérdését.
Az egynyári virágok közül a sarkantyúka igen kedvelt színpompás virágai miatt. Levele emellett fűszeres ízű. Fogyasztható, kiváló zöldfűszer vajas kenyérre.
A rebarbara nagy leveleivel jól mutat a kerti tó partján. Levélnyelei kompótnak, lekvárnak készíthetők el. Ez a növény is díszít, de hasznot is hoz, ha felhasználjuk.
Érdemes még megemlíteni a közönséges borókát, mely a legsilányabb talajokon is szépen fejlődik, kifejezetten szárazságtűrő, kevés gondozást igénylő örökzöld faj. Bogyói adják a gin ízét, de a megszárított és összetört bogyók kiváló fűszerei a húsoknak, amellett, hogy a borókaágat régen füstfűszernek is használták disznótorok utáni szalonna és kolbász füstölésekkor. A fűszernövények többségének is helye van a kertben: felhasználásuk mellett díszítőértékük sem elhanyagolandó.
Ez a rövid felsorolás csak ízelítő a számtalan lehetőségből, hogy mi alapján választhatunk minél hasznosabb növényeket, az elsősorban díszítési céllal épített kertünkbe. Ha kicsit utána olvasunk, és megismerjük az adott fajokon belül kinemesített kertészeti változatokat, hamar rájövünk, hogy szinte minden növény több mindenre használható, mintsem csak díszítésre, csak jól kell válogatnunk közülük...