Nyári cserjék

Ezek a színes lombozatú növények gyönyörűen mutatnak a bokorrózsák mellett. Némelyikük egészen a nyár végéig virágzik. Virágosan beszerezve meg lehet győződni leveleik és virágaik milyenségéről, hogy pontosan olyanok-e, mint amilyennek a leírásuk vagy jeltáblájuk szerint lenniük kell. Nyári elültetésüknél nem szabad megfeledkezni a talaj előzetes előkészítéséről. Ültetésük után, száraz időjárásnál a bőséges öntözés ugyancsak lényeges, különben a nagy melegben kiszáradhatnak. Talajtakarásuk szintén hasznos, gátolja a begyomosodást, és csökkenti a kiszáradás veszélyét. Ez megoldható egy megfelelő nagyságú műanyag fólia darabbal, amit pár centi vastag komposztfölddel vagy tőzeggel el lehet tüntetni. Kiváló még, ha az előzetesen kigyomlált felületre fa aprítékot vagy kéregdarabokat terítünk le, de hasonlóan kavics is elteríthető, ami örökéletű nem úgy mint a lassan lebomló faapríték. A kínálat a nyáron virágzó díszcserjékből nem túl gazdag, mégis a legmegfelelőbbek megtalálása megér egy kis utánajárást.

Bugás vagy tenyeres hortenzia (Hydrangea paniculata)

Kínában és Japánban található sokfelé elágazó cserje. Magassága 1-2 méter, virágai kúpos bugás virágzatot képeznek, melyek fehér de elnyílva rózsaszínűek lesznek. Virágzása júliusra-augusztusra esik. A növény igényli a tápdús, jó vízáteresztő, nem kiszáradó, mészmentes talajt, különben elkezd sárgulni. Víz és páraigényes, a jó virágzáshoz pedig kihajtása előtt rövidre vissza kell vágni. A téli időkre ajánlatos az alját lombréteggel betakarni. Szaporítása május végén, június elején feltöltéses bujtással a legbiztonságosabb. Szaporítható még zölddugványozással is üveg vagy fóliaborítás alatt, júliusban-augusztusban.

Cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens)

Észak-Amerikában Ohio-ban található felálló ágú cserje. Magassága 1-2 méter, virágai sátorvirágzatot alkotnak, színe tejfehér. Virágzása június és szeptember közé esik. Igényli a kissé kötött agyagos, üde talajt, ami meszes is. A közepesen jó vízellátást és némi napfényt kedveli. Télálló, edzett növény. Szaporítása bujtással és nyári zölddugványozással a legegyszerűbb.

Buglyos vagy osztrák törpe zanót (Chamaecytisus austriacus)

Magyarország száraz erdőiben található. Előfordul még bozótosok szegélyében, lejtőkön, füves pusztarészeken, homokbuckákon és meszes talajon. Magassága 60-80 cm, elfekvő, sokágas, széles gömbös cserje. Virágzása júniusban-augusztusban, színe világos vagy aranysárga. Megél bármilyen sovány, meszes köves és kiszáradó talajon, éppen ezért szárazságtűrő. A sok fényt és a meleget kedveli. Elsősorban sziklakertekbe és napsütötte domboldalakra való. Szaporítása forrázás utáni májusi szabadföldi magvetéssel megoldható. Az átültetésre igen érzékeny.

A gombos törpe zanót (Chamaecytisus supinus)

Magyarország tölgyes erdőiben található. Magassága 0,5-1 méter, felálló, sűrű ágazatú gömbölyded cserje. Virágzása májustól augusztusig tart, színe sötétsárga. Egyebekben megegyezik a buglyos törpe zanóttal.

A cserjés pimpó (Potentilla fruticosa)

Hazája az északi mérsékelt öv. Magassága 0,5-1,5 méter, széles növésű, felálló, sűrű ágazatú cserje. Virágzása májustól augusztusig, esetleg szeptemberig is eltart, színe eredetileg aranysárga, de már narancsos, fehér, rózsaszín és piros fajtái is ismertek. Hűvös és párás időszakban a leggazdagabb a virágnyílása és a legerőteljesebb a színe. Kedveli a napfényt, és megél a rosszabb minőségű talajon is, ha annak a vízelvezetése megfelelő. Metszeni rendszeresen nem szükséges, elegendő időnként megritkítani, viszont ha csökken a virágzóképessége, akkor erősen vissza kell vágni a tavaszi újrahajtás előtt. Szaporítása házilag tőosztással lehetséges, de leginkább hajtásdugványozással szokták szaporítani a nyári időszakban.

A francia tamariska (Tamarix gallica)

A Földközi-tenger környékén található. Magassága 3-5 méter, feltörő vagy szétálló ágazatú, laza cserje. Virágzása elkezdődik júniusban és még augusztusban is tart. Virágai aprók, színe rózsaszín. Igényli a meleget és a fényt, viszont kissé fagyérzékeny. Egyaránt megél kötött vagy laza, sovány vagy száraz talajon. Szívós gyökerei egészen mélyre hatolnak a nedvességért, ezért a szárazságot is jól tűri, akárcsak a metszést. Magas talajvíz esetén, gyökerei a felszín közelében terjeszkednek el. Az átültetésre viszont nagyon érzékeny. Fás dugványozással, sövény kialakítására is alkalmas.

A kerti mályvacserje (Hibiscus syriacus)

Hazája Korea, Kína és India. Magassága 2-4 méter, mereven felálló ágazatú cserje. Virágai szélesek, harang illetve tölcsér alakúak, színe eredetileg világos ibolya lila. Fajtáinak színe viszont a hófehértől a sötét bíborig terjed a sárga kivételével. Virágzása júliusban kezdődik és még szeptemberben is tart. A napos és meleg fekvést kedveli, jó minőségű talajt és bőséges vízellátást igényel. Párás körülmények között nagyobbak és élénkebb színűek a virágai, viszont száraz körülmények között alig nőnek, gyérek lesznek, és virágzása is elmaradhat. Szaporítása kertben feltöltéses bujtással a legbiztonságosabb, de úgynevezett gyökérdugványozása is lehetséges.

A kétszínű, ill. nyári bokorhere (Lespedeza bicolor)

Észak-Kínában és Japánban található. Magassága 1,2-2 méter, felálló és elhajló ritkás ágazatú cserje. Virágzása júliusra és szeptemberre esik, színe liláspiros vagy bíborvörös, de elnyílva változtatják színüket, és megsötétednek, ezért hívják bicolornak vagyis kétszínűnek. Kedveli a tápdús talajú, mérsékelten száraz, meleg, napos fekvésű helyeket. Nyirkos, hideg talajon, a tél beálltával többé-kevésbé megfagy. Szaporítása késő tavaszi magvetéssel lehetséges, de júniusban üveg vagy fóliaborítás alatt zölddugványozással is szaporítható.

A pompás vagy bíbor gyöngyvessző (Spiraea bumalda)

Hibrid eredetű, tövétől sűrűn ágas és csomósan bokros növésű gömbölyded cserje. Magassága nem éri el az 1 métert. Virágai aprók, de sátorozó virágzatban csoportosulnak, színe fehér és sötétrózsaszín között változik. Virágzása júniustól indulva egészen szeptember végéig tart. A kissé nyirkosabb talajt kedveli, meszes talajon sárgulni kezd. Fény és páraigényes, 2-3 évente, tavasszal pedig ajánlatos alacsonyra visszavágni.

Az ördögcérna vagy licium (Lycium barbarum)

Hazája Kína, szélesen szétterülő, terjeszkedő cserje. Magassága 2-3 méter is lehet. Virágai tölcsér alakúak és magányosan vagy kis csoportban nyílnak. Virágzása júniusra, augusztusra tehető, színe kezdetben liláspiros majd később halványbarnára változik. Szinte minden talajon, bármilyen fekvésű, napos, száraz helyen megél, és még a sziket is tűri. Legjobb számára azonban a lazább, meszes, napsütötte fekvésű talaj, mely elegendő nedvességet tartalmaz. Ilyen körülmények között növekedése rendkívül gyors, ezért felhasználható domboldalak, törmelékes talajú részek megkötésére, borítására. Tarackolva, erősen terjedve kialakuló sűrű ágtömegével jó talajvédő is lehet. Sövényszerűen hamar áthatolhatatlan bozótot alkot, amit rendszeres tavaszi visszavágással karban kell tartani, különben csúnya látványt nyújt, ráadásul gyúlékony is. Szaporítása lombtalan állapotban elvégezhető, vesszőiből vágott fásdugványok, talajba való eldugványozásával.