Sövény örökzöldekből
is kialakítható. Leggyorsabb növésű a Leyland ciprus, de metszés nélkül ez túl
laza ágrendszerű lesz. A képen látható tujából ültetett sövény tömött
hajtás-elrendezésű, és a csúcsok azért vannak levágva, hogy a felső részeken is
kompakt legyen a növekedés. Előnye hogy télen is zöld, hátránya, hogy mindig
ugyanolyan képet ad, hiszen az örökzöldek virágai jelentéktelenek. Színesebbé
tehető a látvány, ha elé alacsonyabb virágzó bokrokból, vagy rózsákból
összeültetett második sövénysort alakítunk ki
A gyümölcs sövény
is könnyen kialakítható technikailag, csak időigényes. Jó térelválasztó lehet
belőle, de átláthatatlan növényi falra ne számítsunk ebben az esetben, a sövény
idősebb korában sem. A kialakítás lényege, hogy a sövény tervezett síkjában
hagyunk csak meg ágakat, a többit eltávolítjuk. A meghagyott ágakat kordonhoz
kötéssel, vagy még fiatal korban lesúlyozással tudjuk vízszintesre nevelni. Az
ilyen gyümölcssövény előnye, hogy keskeny, nem sok területet vesz el a kertből,
tehát ha a kocsi beálló és a kerítés mellett van egy vékony sávunk, a
gyümölcssövény oda is kialakítható
Télen, még
lombmentes időben fűzfavesszőkből is készíthetünk látványos sövényt. Az ágakat
olyan mélyen szúrjuk le a talajba (legalább 30 cm), hogy stabilan álljanak még
akkor is, amikor fonjuk, kötözgetjük őket. Tavasszal gyökeret eresztenek a kis
fák, és – gyors növekedésűek lévén – hamar látványos sövénnyé alakulnak
Jó megoldás ez a
mobilsövény változat, ami itt azonos dézsákba ültetett bambuszokat takar. A
dézsákat áthelyezhetjük, így ott és akkor építhető fel, és bontható le ez a
mobil sövénymegoldás, ahol csak szeretnénk
A sövényekről
általában a magas átláthatatlan növényfalak jutnak az eszünkbe. De
törpesövénynek tekinthető az ágyásszegélynek ültetett alacsony növénysor is. Az
alacsony növésű rózsákból szép, változatos szegélysor alakítható ki, mely kora
nyártól a fagyokig virágzik
A díszcserjék
többsége alkalmas sövénynek, csak a nyírás idejét kell jól betartani, úgy, hogy
a virágzást ne gyérítsük meg. A tavasszal virágzókat virágzás után, a nyáron
virágzókat ősszel nyírjuk. A virágzó cserjék sövénybeli felhasználásnak fő
dísze, hogy virágzáskor, esetleg másodvirágzáskor virágaival ad a látványhoz,
egyéb időszakokban pedig zöldtömeget mutat
Nyírott sövénynek
a fagyalféléket és a buxust alkalmazzák leggyakrabban – bár utóbbi állományát a
közelmúltban megjelent buxus moly tarra rághatja. Lényeges, hogy évente
legalább kétszer nyírjuk ezeket, mert csak így lesz kompakt növésű a cserje. E
fajok növekedési formája miatt csak kívül viselnek lombot, belül, ahogy
fásodnak a vesszők, és egyre árnyékosabbak, a lomb lehullik. Ezért nagyon
lényeges, hogy a külső lombpalást folytonos legyen, ne nyírjunk bele lyukakat,
mert az nem túl látványos, ha belátunk a kopasz ágakhoz
Nagyobb
sövényeknél érdemes motoros sövény nyírógépet használni, mert azzal szebben,
egyenesebben lehet nyírni
Itt trópusi
környezetben egy alacsony bougenvillea sövény látható. A sövényeknek nem csak
konkrét térhatároló és átlátást-gátló szerepük lehet, hanem az alacsony
sövények – szegélyjelzésre – díszítő céllal is alkalmazhatók
A négy évszak
sövények lényege, hogy vegyesen ültetjük a növényeket; örökzöld, lombhullató
virágzó, és színes lombúakat egyaránt, hiszen a cél, hogy minden évszakban
más képet mutasson az állomány. A zöldek hátteret adnak, a színes levelűek
akkor is színt visznek a sövénybe, amikor egyik cserje sem virágzik éppen. Az
itt látható dísz somok is jól beleillenek a négy évszak sövény koncepciójába,
hiszen egyrészt leveleik színesek, másrészt lombhullás után – ahogy a képen is
látszik – bordó, és sárga vesszőikkel levéltelen állapotukban is díszítenek
A térhatárolást
nem mindig geometriai alakra nyírt szabályos növényekkel kell elképzelni,
elérni. Egy nagyobb kertben kisebb zugokat kialakíthatunk úgy is, ha néhány
nagyobb növésű növény elé csökkenő kifejlett kori méret szerint kisebbeket
ültetünk, majd alacsony évelőkkel zárjuk ezt a sort. A képen is látszik, hogy a
térhatárolás megoldódott, a kertnek egyes zugai le lettek választva a középső
összefüggő füves térről, ám a térhatárolónak egyáltalán nincs sem mesterkélt,
sem sövényszerű jellege
Új divat a
sövénykerítés, ami gyakorlatilag kerítésre futtatott borostyán. Így egy igen
keskeny, tehát helyet alig foglaló sövényelemet kapunk, amit már növénnyel
együtt lehet telepíteni, azaz egyből kész és mutatós – nem kell éveket várjunk,
mintha magunk ültetnénk futónövényt a kerítés mellé. Ennek létezik mobil,
áthelyezhető változata is, amikor a kerítés alján ültető láda van, és ebben van
elültetve a futónövény. Így a kerítés a ráfuttatott növénnyel bárhová
áthelyezhető, hiszen a növény nem a szabadföldbe lett ültetve. A láda funkciója
a növény elhelyezésén túl, hogy a kerítés ennek köszönhetően öntartó, azaz
megáll a „saját lábán”