Hőszigeteljünk házilagosan tetőteret

Ha Ön, kedves Olvasó, magastetős családi házban lakik, és még nem építette be a tetőteret, biztos eljátszott már a gondolattal: milyen jó lenne a tetőteret úgy beépíteni, hogy viszonylag olcsó legyen, de a beépítés után a gázszámla se nőjön. Nos, figyelembe véve a 70-es, 80-as években épült átlagos magyar családi ház hőszigetelését, bátran állíthatjuk, semmi akadálya a két cél együttes elérésének. Az építőanyagok árán ugyan nehéz spórolni, de ma már minden rutinos építkező tudja, hogy a Construma tájékán minden építőanyaggyártó- és kereskedő „kedveskedik” valamilyen kedvezménnyel. Ha viszont van az építtetőben némi vállalkozó szellem és ügyesség, sok mindent házilagosan – tehát olcsón – is megépíthet. A tetőtér hőszigetelése – bátran állíthatjuk – ezek közé tartozik.

Játsszunk le most gondolatban egy tetőtérbeépítést a hőszigetelés oldaláról. Tételezzük fel, hogy eredetileg a padlásfödém hőszigetelve volt, de a tetőtérbeépítést követően a padlásfödém hőszigetelő funkciója megszűnik, mivel nagyjából azonos hőmérsékletű tereket fog elválasztani, és a tetőt kell majd hőszigetelnünk. Könnyen belátható, hogy nagyobb lesz a lehűlő, vagyis hőszigetelendő felület, mint előzőleg, mivel a tető felülete mindenképpen nagyobb, mint az alatta található vízszintes födémé.
Ahhoz, hogy a megnövelt felületen ne távozzon több meleg, mint eredetileg a padlásfödémen keresztül, a tető hőszigetelő képességének olyan arányban kell jobbnak lennie, mint amilyen arányban a lehűlő felület megnőtt. Ha számszerűsíteni akarunk: például egy kb. 45°-os hajlásszögű sátortető lehűlő felülete kb. 1,4-szerese lesz, a padlásfödémének, tehát a tető átlagos hővezetési tényezőjét is ilyen arányban kell csökkentenünk a padlásfödéméhez képest. Induljunk ki tehát abból, hogy a padlásfödém hőszigetelése megfelelt a 80-as évek hőtechnikai szabványának, és a teljes szerkezetre vonatkozó hőátbocsátási tényezője 0,4 W/(m2 K) volt. Ebben az esetben a tetőn 0,28 W/(m2 K)-t kellene elérnünk.
Hohó, van azonban egy kis bökkenő! A hőátbocsátási tényezőnek „átlagosnak” kell lennie, viszont a tető szerkezeti elemeinek, a szarufáknak a hőszigetelő képessége csak mintegy negyede a hőszigetelő anyagénak, azaz némiképp rontani fogják a tető teljes hőszigetelő képességét. Ugyanez mondható el a tetőbe épített nyílászárókról (például a tetősíkba épített tetőtéri ablakról) is. Tételezzük fel, hogy a szarufák között (és alatt) kívánunk hőszigetelni, és a tető felületének 10%-a szarufa, s mondjuk 8%-a 1,5 W/(m2 K) hőátbocsátási tényezőjű, korszerű tetőtéri ablak. Anélkül, hogy egy egyenletrendszer megoldásával fárasztanánk a kedves Olvasót, eláruljuk, hogy a megoldás a 23 cm-es hőszigetelés vastagság lesz (15 cm magas szarufák figyelembe vételével).
Hogyan kezdjünk hozzá? Először is meg kell állapítanunk, hogy a tető milyen állapotban van. Célszerű ehhez faanyagvédelmi szakértő segítségét igénybe venni, hiszen ha a lécezés rovar- vagy gombakárosodott, le kell szednünk a héjalást, és a tetőt újra kell léceznünk. Ha a tetőn egyáltalán nem volt tetőfólia, akkor lehetőség nyílik annak felrögzítésére a szarufákkal párhuzamos ellenlécekkel, és így kialakítható a tetőfólia felett átszellőztetett légréteg (1. ábra). Pechünk van, ha a héjalás megbontásakor kiderül, hogy a szaruzat is cserére szorul.
Ha a lécezés és a szaruzat (természetesen a fedélszék is) anyaga egészséges, remélhető, hogy így marad ez a későbbiekben is. A héjalást ekkor nem kell visszabontanunk, csak ott természetesen, ahol tetősík-ablakot építünk be. Ilyenkor viszont nem lehetséges a tetőfólia felületfolytonos elhelyezése, hanem kénytelenek leszünk tetőfólia-sávokat elhelyezni úgy, hogy a széleit a szarufa oldalára tűzzük. A tetőfólia és a lécezés között mindenképpen hagyjunk 1-2 cm szabad légrést. Mindenféleképpen javasolt páraáteresztő tetőfólia alkalmazása.
A szarufák közötti hőszigeteléshez célszerű magasabb testsűrűségű ásványgyapotot használni. Kifejezetten a házilagos kivitelezőkre gondolt a Rockwool a maga nemében egyedülálló, szabadalommal védett megoldásával, a Deltarock-kal. A Deltarock „titka” az, hogy a 100x60 cm méretű lemezek átlósan elvágva kerülnek forgalomba. Ha a két, egymás mellé fektetett lemezt ugyanis a közös átfogó (átló) mentén egymáshoz képest elcsúsztatjuk, a háromszögek rövidebbik befogóinak távolsága csökkenthető (2. ábra). A kilógó csúcsok levágásával pedig olyan trapéz alakú elemeket kapunk, melyek beilleszthetők a szarufák közé.
Célszerű a befogók távolságát úgy megállapítani, hogy az 1-2 cm-rel szélesebb legyen a szarufák közötti távolságnál, és így a Deltarock-elemek a szarufák közé befeszíthetők. A befeszülés úgy érhető el, hogy az ékpárt a szarufák közé behelyezzük, majd egy darab deszkával a felső éklemez élét a szarufa tengelyével párhuzamos irányban kissé megnyomjuk. Mivel a kőzetgyapot rugalmas, az éklemezek egymáshoz és a szarufákhoz is hozzáfeszülnek, a rögzítéshez külön felkötözésre nincs szükség. A levágott csücskök is felhasználhatók a kisebb zugok kitöltéséhez, így a Deltarock vágási hulladék nélkül, gazdaságosan felhasználható.
Hogy melyek a Deltarock további előnyei? Említsük első helyen azt, hogy nem éghető, olvadáspontja jóval 1000 °C feletti, sőt egy esetleges épülettűz során füstöt sem fejleszt. Ez utóbbi különösen fontos, ha számításba vesszük, hogy az Európai Unióban az épülettüzek során az áldozatok kétharmada voltaképpen a tűzben keletkezett mérgező gázok, és nem a tűz hőhatása következtében veszti életét. Tudnunk kell: az ásványgyapot szigetelőanyagok hőszigetelő képessége nem attól függ, hogy milyen alacsony a testsűrűségük (azaz milyen „könnyűek”), mert egy tömöttebb termék megbízhatóbban hőszigetel, mint egy kevés szálanyagot tartalmazó. A Deltarock a maga 35 kg/m3 testsűrűségével megállja a helyét.
A Deltarock beépítése, feldolgozása semmilyen különleges szerszámot vagy szakismeretet nem igényel. Az éklemezek egy egyszerű, nagy pengéjű, recés késsel (pl. kenyérszeletelő kés) vághatók. A Deltarock előnye, hogy a szarufák közötti hőszigetelés egy ütemben készíthető, más munkafolyamatokkal nem kell a hőszigetelést keverni. A kivitelező saját maga is meggyőződhet arról, hogy jó munkát végzett-e: ha az éklemezek szélei mentén nem lát réseket, akkor a hőszigetelés hőhíd mentesen sikerült.
A szarufák magassága biztosan nem lesz elég ahhoz, hogy csak a szarufák közé kerüljön a hőszigetelés, hanem a szarufák alsó síkján belül is szükséges egy kiegészítő réteg. A Rockwool erre a célra a 28 kg/m3 testsűrűségű Multirockot ajánlja. Ha a belső burkolat fogadására a gipszkartonosok által forgalmazott, szarufákra rögzíthető, állítható kengyelt használjuk, a Multirockot csak egyszerűen rá kell szúrni, és a kengyelhez rögzített burkolati vázelem – ún. CD profil vagy faléc – biztosítja a hőszigetelés teljes rögzítését. A belső párazáró fólia elhelyezésekor nagyon gondosan kell eljárni: mind az átlapolások, mind a más épületszerkezethez történő csatlakozások mentén az illesztés vonalát öntapadó szalaggal le kell zárni. Ezután már csak a belső burkolat van hátra.
A Rockwool Hungary Kft. munkatársai szívesen állnak hőszigeteléssel kapcsolatos információkkal az érdeklődők rendelkezésére (telefon: 1-225-2405, rockwool.budapest@rockwool.hu).

Héder János

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: hőszigetelés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Belső hőszigetelés tapétával

Az tagadhatatlan, hogy az épületek hőszigetelését hathatósan csak külső szigetelő réteg falra erősítésével lehet megoldani. Ez azonban jelentős beruházás, és nem is mindig megoldható, pl. egy...


A hőszigetelés sorrendje

A hőszigetelést könnyű elrontani, és az egyik legáltalánosabb probléma a nem megfelelő sorrend. Hiába valókká válhatnak a minőségi alapanyagok, ha kihagyunk épületrészeket, mert evvel sokszor...