Válogatott szemeteink

A mai modern társadalmak rájöttek arra, hogy a túlélés egyik alapvető feltétele az egyre romló környezet további romlásának megállítása és az ember számára elviselhetővé tétele. A környezeti ártalmak közé tartozik a halmozódó szemét-, ill. hulladéktömeg. A korszerű hulladék-ártalmatlanítás súlyos probléma. A tudomány és technika vívmányaival folyik a küzdelem a bennünket egyre inkább elborító hulladékhegyek ellen.

A számok azt mutatják, hogy egy átlagos háztartásban naponta 10-15 liternyi hulladék keletkezik. Ez a mennyiség az intézmények hasonló hulladékával együtt egyetlen év alatt hazánkban összesen 23 millió köbmétert tesz ki. Ennyi szemétből kb. három, egymásra helyezett Gellért-hegyet lehetne építeni. Nyilvánvaló, hogy ezzel a hulladékkal tenni kell valamit. Szerte a világon óriási gondot jelent a naponta keletkező nagy menynyiségű hulladék, amellyel nekünk is szembe kell néznünk, nem csak jelenünk, hanem jövőnk érdekében is.
A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladéknak a keletkezés üteméhez igazodó, szervezett, környezetkímélő összegyűjtése és tárolása az elszállításig. A hulladékbegyűjtés és szállítás egységes rendszert képez.
A szelektív hulladékgyűjtés az elmúlt 10-15 évben került előtérbe, miután a hagyományos (vegyes) gyűjtési rendszerhez kapcsolódó válogató-hasznosító üzemek gazdaságossága megkérdőjeleződött. Rájöttek arra, hogy a keletkezés helyén történő, meghatározott anyagcsoportok elkülönített gyűjtésével olcsóbban, tisztábban, ill. jobb minőségben lehet másodnyersanyagokat kinyerni a hulladékból, mint a korábbi módszerekkel. A szelektív hulladékgyűjtéssel a hulladékok másod nyersanyagkénti, ill. energetikai hasznosítását kívánják elősegíteni. Szelektív hulladékgyűjtésnek nevezzük azt a folyamatot, amikor a háztartásban keletkező, számunkra már felesleges, de hasznosítható anyagokat külön gyűjtjük, és megfelelő módon adjuk tovább hasznosításra, ipari feldolgozásra. A szelektív hulladékgyűjtés célja, a másodnyersanyagok – papír, üveg, műanyag, fém stb. – kinyerése és hasznosítása, ezáltal primer erőforrások kímélése. Ezáltal csökken a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, környezetünk terhelése és szennyezettsége.
A szelektív hulladékgyűjtéshez sem nagy beruházásra, sem nagyobb helyre nincs szükségünk, csupán a lakásban levő hulladékgyűjtő edényt kell két kisebbre lecserélni. A szelektív gyűjtő lehet akár egy papírdoboz is, hiszen a tisztán, külön gyűjtött hulladék nem szennyezett, száraz és szaga sincs. A lakáson belül szelektált hulladék leadása a hulladékgyűjtő udvarokban, vagy az e célra létesített gyűjtőpontok valamelyikén történhet. Az ilyen létesítményeket az önkormányzatok megbízásából a közszolgáltató telepíti, használatuk ingyenes. A hulladékudvarok olyan zárt területtel és szakképzett személyzettel ellátott gyűjtőhelyek, ahova több fajta és nagyobb tömegű, a háztartásban előre szelektált hulladék rakható le.
Az elhelyezhető hulladékok típusait és mértékét mindig az üzemeltető határozza meg. A gyűjtőszigetek általában 3-4 féle – üveg, műanyag, papír, fém – szelektíven gyűjthető hulladékot képesek önálló konténerbe befogadni. A gyűjtőszigetek többnyire intézmények, üzletek, bevásárló központok, forgalmasabb csomópontok környékén találhatók meg. Ugyancsak a közszolgáltató gondoskodik a megtelt gyűjtőedények ürítéséről és további kezeléséről. Feladata az is, hogy értesítsen mindenkit arról, hogyan tud közreműködni a szelektálásban, melyik edénybe mit lehet tenni, mit ne vigyünk a gyűjtőudvarba, mert azt továbbra is a kukába kell tenni.
A szelektív hulladékgyűjtés ugyanis nem minden hulladékra vonatkozik, továbbra is lesznek olyan összetevők, amelyeket a ház előtti kukából ürítenek. Általában a háztartási hulladéknak közel a fele kerülhet a szelektálásba. A legtöbb helyen papírt, műanyagot, fémet, üveget gyűjtenek a gyűjtőszigeteken, míg a családi házas övezetekben ezeken felül a zöldhulladékot is külön gyűjtik. Igaz ugyan, hogy a szelektálás odafigyelést igényel, időnként el kell menni a közelünkbe telepített gyűjtőszigetek egyikére, de kevesebb hulladék kerül a kukánkba, így kisebb kukára lesz szükség, ennek eredményeként megtakarítás jelentkezik.
A háztartásban keletkező hulladékok további sorsáról keletkezésük időpontjában kell döntenünk. A szelektíven gyűjtött hulladékot tegyük külön kosárba vagy szatyorba, és amikor vásárolni indulunk, vigyük magunkkal a gyűjtőponthoz. Mivel nem feltétlenül jutunk el minden nap a gyűjtőedényekhez, és tetemes mennyiség is összegyűlhet, ajánlatos a műanyag palackokat laposra préselni. Ugyanígy járhatunk el a fémdobozokkal is. Ha hulladékgyűjtő udvarba visszük az elkülönített szemetet, ott segítséget kaphatunk a személyzettől abban, hogyan kell osztályozni a hulladékokat. Ennek akkor van jelentősége, amikor pl. a papírt nem egy edénybe kell tenni, hanem azt tovább szelektálják kartonra, újságpapírra. Gyakran átvesznek rossz háztartási készüléket is, de egyes helyeken itt gyűjtik a zöldhulladékot is, ami a kertekben lenyírt fűből, gallyakból, gyümölcs-, és zöldségmaradékokból, lehullott falevelekből áll.

A gyűjtőszigetek használatának néhány fontos szabálya

A tartályokba csak az edényeken jelzett hulladékot szabad dobni. Lomot, sittet ne helyezzünk a tartályokba, de melléjük sem. A palackokat, dobozokat gyűrjük össze, hogy kevesebb helyet foglaljanak. A hulladékgyűjtő konténerekbe üvegeket, dobozokat és palackokat csak üresen szabad dobni.
A gyűjtőtartályok mindegyikén piktogram és szöveges tájékoztató található. A fehérüveg-gyűjtő tartályba (fehér) a tiszta, kiöblített italos és egyéb – a háztartásban feleslegessé vált – színezetlen üvegeket dobhatjuk. Ne dobjunk bele színes üveget, tükröt, ablaküveget, villanykörtét, szemüveget, nagyítót, drótszövetes üveget, kerámiát, porcelánt. A zöld színű, színesüveg-gyűjtő tartály a színes üvegek (zöld, barna, sárga) tárolója. Ne dobjunk bele fehér üveget, katedrálüveget, porcelánt, kerámiát. Az üvegekről lehetőleg távolítsuk el a fém kupakokat.
A szürke, fém italosdoboz-gyűjtő tartály az üdítős, sörös dobozok gyűjtésére szolgál. Ne dobjunk bele konzerves, kutya-, vagy macskaeledeles dobozt még kimosva sem, mert újrahasznosításuk jelenleg nem megoldott. A sárga tartály a műanyagok tárolója. Üdítő italos, ásványvizes PET palackokat dobhatunk bele. Zsíros, olajos, vegyi anyaggal szennyezett flakont, joghurtos poharat, margarinos dobozt, hungarocellt, CD-lemezt, magnó és videokazettát vagy egyéb műanyagnak ítélt hulladékot ne tegyünk közé. A papír-hulladék gyűjtésére szolgál a kék színű konténer. Ide újságokat, folyóiratokat, könyveket, hullámpapírt, csomagolópapírt, kartondobozokat tehetünk. A Tetra Pak dobozokat üresen, kiöblítve tegyük közé. Az újságokat ne kössük össze, a dobozokat azonban hajtsuk össze, hogy minél több papírhulladék férjen a tartályba.

A hulladék csökkenthető

Néhány tanács, amellyel tudatosan csökkenthetjük hulladékunkat.

  • Legyünk tudatos vásárlók. Csak azt vegyük meg, amire valóban szükségünk van.
  • Igyekezzünk olyan terméket vásárolni, amely újrahasznosítható csomagolásban van,
    visszaváltható, betétdíjas a göngyöleg.
  • Ne vásároljunk agyoncsomagolt terméket, mérlegeljük a termék és a csomagolóanyag arányát. Ez a pénztárcánkon is megmutatkozik, mert azt a csomagolóanyagot is meg kell fizetni, amit később eldobunk.
  • Vásároljunk – lehetőség szerint – nagyobb egységcsomagokat.
  • Kerüljük az egyszer használatos termékeket.
  • Ne, vagy csak a legszükségesebb mennyiségben vásároljunk mérgező, szintetikus alapú vegyszereket.
  • A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékból készítsünk komposztot.
  • A biohulladék saját kertünkben vagy a mezőgazdasági termelésben tápanyag-tartalma révén hasznos lehet, ha a komposztálási műveletek során átalakul.

Mi a veszélyes?

A háztartásban és a ház körül veszélyes hulladékok is keletkeznek, bár sokszor nem is vagyunk tisztában veszélyességükkel. Veszélyesnek minősül a megmaradt, feleslegessé vált gyógyszer, a kiürült festékes doboz, a beszáradt ecset, a kimerült elem, akkumulátor, a használt sütőolaj, megmaradt háztartási vegyszerek, savak, lúgok. De veszélyes hulladéknak minősül az olyan hulladék is, amelynek bármely összetevője, illetve átalakulás-terméke ártalmas, az élővilágra, az emberi életre veszélyt jelent. Veszélyesnek minősül a legártalmatlanabb papírzsebkendő is, ha abba egy fertőző beteg fújta az orrát.
Az elhasználódott szárazelem is v
eszélyes hulladék, ha a háztartási szemétbe kerül, károsítja, szennyezi környezetünket, a vizeket, erdőket, az élővilágot. Amikor az elhasználódott sütőolaj, zsiradék további konyhai felhasználásra nem alkalmas, sajnos sokszor a lefolyóban vagy a WC-ben végzi. Ez a megoldás amennyire ártalmatlannak tűnik, legalább annyira veszélyes. Tudjuk, hogy az olaj a víz felszínén marad, végig beolajozza, zsírozza a vízvezetékeket, odacsalogatva a rovarokat, bogarakat, amelyek aztán évekig lakmároznak a folyamatosan pótolt energiadús tápanyagból. A szennyvízderítő műben is komoly problémát jelent ezeknek az anyagoknak a szétválasztása, semlegesítése.
Nagyon sokszor a hulladéktároló edényben végzik azok az elektronikai termékek is, amelyek elromlottak, „kiöregedtek”, amelyeket már nem használunk. A folyamatos cserék és bővítések során rengeteg elektronikai hulladék keletkezik. Ezt a folyamatot megállítani nem tudjuk, de sokat tehetünk azért, hogy a mások számára esetleg használható számítógépek és alkatrészek tovább „éljenek”. Adományozzunk, vigyük el a legközelebbi iskolába, ahol biztosan használni tudják. Régi gépekből egy-egy még használható számítógép állítható öszsze, amellyel a gyerekek megismerhetik a számítógép használatát.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Papírmasé, egy kreatív technika

A papírmasé lényege, hogy nedves hulladékpapírból ésragasztóanyagból készítünk új tárgyakat. Ezeklehetnek kisebb tálak, de akár szobrok is. Ötletesés egyedi ajándékokat készíthetünk ezzel...


Szelektív hulladékgyűjtés 2.

Mint minden más, ez is fejben kezdődik. Ha elhatározzuk, hogy: takarékosan bánunk Földünk véges nyersanyag- és energiakészleteivel, és nem terheljük a lerakókat és így a környezetünket olyan...