Komposztálás nyáron

2012-08-12 21:08:52 | Módosítva: 2012-08-14 22:14:10

A vegetációs időszakban, a nyár folyamán keletkezik a legtöbb zöldhulladék, ami komposztálható. A magas hőmérséklet némi nedvességgel párosítva ilyenkor hozza a legjobb eredményt a lebontásban, azaz ebben az időszakban alakul át a komposzt leghamarabb humusszá. Érdemes tehát foglalkoznunk a szerves anyag visszajuttatásnak ezzel a természet-közeli, és igen jó hatású formájával.

Komposztkészítés

Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű földszerű, magas szerves anyag tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti tényezők jelenlétében (oxigén, nedvességtartalom). Talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra vagy talajként cserépben, ültető edényekben és kertben is felhasználható.

A komposzt humusztartalma a talaj termékenységét fokozza, ezért érdemes minden arra alkalmas anyagból komposztot érlelni. Erre jó alapanyag a lehulló lomb, az évelő virágok levágott szára, a kiszedett zöldségek levele, szára, a kipréselt szőlőtörköly, a rostos tőzeg, a lombos fák fűrészpora, a lekaszált fű, némely papírhulladék, konyhai hulladék és még sok más szerves anyag. A kávézacc és a kifőzött tealevél a komposztot tovább gazdagíthatja.

A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye a legalkalmasabb. A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében zajlik, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be. Ha a komposzt rothad, azt onnan ismerhetjük fel, hogy nagyon nedves és büdös.
Építhetünk komposzttárolót deszkából, téglából, kövekből is, sőt a kereskedelem is kínál műanyag komposztládákat. Bármelyiket is választjuk, figyeljünk arra, hogy minél jobban szellőző legyen.

A komposztálandó anyagot célszerű minél kisebbre felaprítani. Erre most már igen alkalmas, különböző teljesítményű, elektromos eszközök állnak rendelkezésre. A felaprított szerves hulladék felülete megtöbbszöröződik, így jobban érintkezik a levegővel, ezért a lebomlási folyamat gyorsabban zajlik le, a komposzt előbb érik meg.

A korhadási folyamatot meggyorsíthatjuk a komposzt alapanyagának átkeverésével, levegőhöz juttatásával, valamint csontliszt, esetleg nitrogén műtrágya hozzákeverésével is. Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag. Négyzetméterenként a komposztból 2-3 kg-ot ajánlatos kiszórni, és azonnal bemunkálni a talajba.
Amit nagyon elronthatunk

Dió és fenyőlevelet ne tegyünk a komposztba, ha gyors eredményt szeretnénk elérni, ezek ugyanis lassan is bomlanak le, és nem megfelelő bomlás esetén hátráltathatják azoknak a növényeknek a fejlődését, amelyek kapnak a még nem eléggé érett komposztjukból.

Másik veszélyes dolog a gyomok komposztálása. Ha a kiszedett gyomnövényeken akár csak zöld, még látszólag éretlen magok, vagy elnyílóban levő virágok vannak, akkor azokat inkább égessük el, minthogy a komposztba kerüljenek. A gyomok magjai képesek akkor is beérni, ha a növényt már kiszakítottuk a talajból. Így az éretlen magok a komposztálóban pár nap alatt beérnek, majd amikor kiszórtuk a komposztot kikelnek, jelentős többletmunkát okozva ezzel.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Építési-bontási törmelékek kezelése

A sitt szállítás jól jövedelmező üzletág, kérdés, hogy az elszállított hulladék hol landol. Sok erdő szélét "ékesítik" oda nem illő törmelékek, pedig van legális és nem is túl drága módja a...


Komposztálás a lakásban

Akinek nincs kertje, az is komposztálhat már, hiszen növényi hulladék a lakásban is keletkezik, gondoljunk csak a konyhai hulladékokra, paprikacsumákra, uborka héjakra stb. Vásárolhatunk olyan...