Komposztálás nyáron

Komposztkészítés

Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű földszerű, magas szerves anyag tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti tényezők jelenlétében (oxigén, nedvességtartalom). Talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra vagy talajként cserépben, ültető edényekben és kertben is felhasználható.

A komposzt humusztartalma a talaj termékenységét fokozza, ezért érdemes minden arra alkalmas anyagból komposztot érlelni. Erre jó alapanyag a lehulló lomb, az évelő virágok levágott szára, a kiszedett zöldségek levele, szára, a kipréselt szőlőtörköly, a rostos tőzeg, a lombos fák fűrészpora, a lekaszált fű, némely papírhulladék, konyhai hulladék és még sok más szerves anyag. A kávézacc és a kifőzött tealevél a komposztot tovább gazdagíthatja.

A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye a legalkalmasabb. A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében zajlik, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be. Ha a komposzt rothad, azt onnan ismerhetjük fel, hogy nagyon nedves és büdös.
Építhetünk komposzttárolót deszkából, téglából, kövekből is, sőt a kereskedelem is kínál műanyag komposztládákat. Bármelyiket is választjuk, figyeljünk arra, hogy minél jobban szellőző legyen.

A komposztálandó anyagot célszerű minél kisebbre felaprítani. Erre most már igen alkalmas, különböző teljesítményű, elektromos eszközök állnak rendelkezésre. A felaprított szerves hulladék felülete megtöbbszöröződik, így jobban érintkezik a levegővel, ezért a lebomlási folyamat gyorsabban zajlik le, a komposzt előbb érik meg.

A korhadási folyamatot meggyorsíthatjuk a komposzt alapanyagának átkeverésével, levegőhöz juttatásával, valamint csontliszt, esetleg nitrogén műtrágya hozzákeverésével is. Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag. Négyzetméterenként a komposztból 2-3 kg-ot ajánlatos kiszórni, és azonnal bemunkálni a talajba.
Amit nagyon elronthatunk

Dió és fenyőlevelet ne tegyünk a komposztba, ha gyors eredményt szeretnénk elérni, ezek ugyanis lassan is bomlanak le, és nem megfelelő bomlás esetén hátráltathatják azoknak a növényeknek a fejlődését, amelyek kapnak a még nem eléggé érett komposztjukból.

Másik veszélyes dolog a gyomok komposztálása. Ha a kiszedett gyomnövényeken akár csak zöld, még látszólag éretlen magok, vagy elnyílóban levő virágok vannak, akkor azokat inkább égessük el, minthogy a komposztba kerüljenek. A gyomok magjai képesek akkor is beérni, ha a növényt már kiszakítottuk a talajból. Így az éretlen magok a komposztálóban pár nap alatt beérnek, majd amikor kiszórtuk a komposztot kikelnek, jelentős többletmunkát okozva ezzel.