Fóliasátor termesztésre, teleltetésre, tárolásra

A fóliák készülhetnek polietilénből (PE) és polivinil-kloridból (PVC). A PVC fólia jobban szigetel, fűtés nélkül magasabb hőmérséklet tartható alatta. Vásárlás előtt gondolkodjunk el, hogy milyen élettartamú fóliát szeretnénk felhúzni a vázra. Megkülönböztetünk egyidényes, egyéves és tartós (több éves) fóliákat. A tartós fóliáknál fény stabilizátort adagolnak a megolvasztott polietilénhez. Ennek mennyisége és minősége határozza meg a termék élettartamát, és az árát is. A hosszabb élettartamú termék drágább, de több évig akár 3-4 évig használható, így a felhúzás munkaerőköltsége több évre oszlik el. A több éves élettartam miatt az ár is több évre oszlik el, így elvileg ennek csak előnye van az egyidényes, vagy két évet kibíró termékekkel szemben. A probléma akkor van, amikor extrém időjárás, vagy helytelen felrakás miatt a szél leviszi a fóliát. Ekkor kisebb a kár, ha egyidényes megy tönkre, és jelentősebb a kár, ha egy 4-5 évre tervezett fólia semmisül meg.

Fóliavastagság és színezés hatásai

Az alkalmazott fólia vastagsága függ a felhasználás módjától. Egy koraiságot fokozó, 60 cm magas fóliaalagútra sokkal vékonyabb fólia kerül, mint egy járható, nagy légterű fóliasátorra. A nagy légterű fóliasátrak, fóliablokkok takarására általában a 0,15 mm, a kis alagutak borításához pedig a 0,035-0,04 mm vastag polietilénfóliát használják.

A fóliák között különféle színűeket is találunk, melyeknél általában adott, hogy milyen speciális esetben használatosak. Az átlátszó fólián a napsugarak nagy része áthatol, így fóliasátrakban tartott növényekhez ideális. Ezen kívül van még fekete fólia (energiaernyőhöz, fóliasátrak külső takarásához, talajtakaráshoz pl. szamócatermesztésben), füstszínű (talajtakaráshoz), fehér/ezüst (energiaernyőhöz), fekete/fehér (spárga bakhát takarásához) és fedett fehér (kőgyapotos termesztésben talajtakaráshoz) fóliák is léteznek. Minden színezett fólia azt a fény hullámtartományt veri vissza, amilyen színűnek látjuk, így kevesebb fénymennyiséget enged át. Ez különösen a korai időszakban hátrányos tulajdonság, hiszen akkor egyébként is kevés a napsütéses órák száma, és nem túl intenzív a fényerősség sem, amit a fólia tovább ront. Vannak olyan fóliák, melyek alkáli földfémeket tartalmaznak, amik az ultraibolya sugarakat vörös, hősugarakká alakítják. Ezzel csökkenthető a fűtési költség, hiszen kisebb fűtési energiaráfordítással is nagyobb hőmérséklet különbség érhető el a kinti állapothoz viszonyítva.

Fényáteresztés és más fontos tulajdonságok

A növényi életfolyamatok szempontjából nagyon lényeges a fólia fényáteresztő képessége. Ez függ a fólia típusától, ám az idő előre haladtával csökken. Az új, tiszta kertészfólia a szabadban mért fénymennyiség 92%-át engedi át, a háromrétegű fóliáknál ez az érték 88-89%.

A fényáteresztés mellett a fényszóró képesség is fontos. A termikus fóliák esetében az alapanyaghoz olyan adalékot kevernek, amely a fóliák hősugár-visszatartó képességét az üvegéhez közelíti. Megjelenésükkel már a fóliával kapcsolatban is lehet az üvegházhatásról beszélni. E fólia átengedi a rövidhullámú sugarakat, amelyek a talajban hősugarakká alakulnak, és már nem képesek a fólián keresztül a szabadba távozni (az a hősugarak mintegy 80-87%-át visszatartja).

Háromrétegű fóliák

A növelt szakítószilárdságú fóliák jobban ellenállnak a szélnek, a hossz-, és a keresztirányú szakítóerőnek. A csepegést gátló adalékkal gyártott fólia megakadályozza a belső felületen a vízcseppek lehullását. A vízpára ekkor vékony rétegben csapódik ki a fólia belső oldalára, onnan legördül a sátor két szélére. E tulajdonsága nagyon előnyös, hiszen ha a növényre – hol az öntözés, hol a párakicsapódás miatt – állandóan víz csepeg, az számos növényvédelmi probléma okozója lehet, mert mind a gombás, mind a bakteriális fertőzéseknek kedvez az állandóan nedves levélzet.

Napjainkban a legmodernebbek a háromrétegű fóliák. A három réteg nem választható szét egymástól, a réteghatárok észre sem vehetők. A külső réteg általában fénystabil és portaszító, a középső hővisszatartó hatású, a belső pedig csepegés gátló tulajdonságú.

Érdemes megemlíteni, hogy a fóliasátrakat mi a hőmérséklet emelése miatt használjuk, ám más éghajlatokon, más az ok. A sivatagos területeken is számos zöldségkultúrát fóliasátrakban nevelnek. Ott nem a hőmérséklet emelése a cél, hanem az optimális páratartalom és az öntözővíz hatékony felhasználása. Sivatagos területeken az öntözés után a kijuttatott víz nagyon hamar elpárolog, így nem hasznosul a növény számára. A fóliasátor ezt hivatott megváltoztatni: tehát ott pára és víztárolás, nálunk hőtárolás az elsődleges feladata egy fóliasátornak.

Az árnyékolásról

A téli időszakban a napsugárzás erőssége és hossza kevés az eredményes növénytermesztéshez. Ekkor akár még pótmegvilágításra is szükség lehet egyes növényi kultúrákban. Február folyamán aztán eléri a szükséges szintet a fény, majd áprilisban átlépi az optimum felső határát. Ekkortól a növények az energiájuk egy részét a felesleges sugárzás kivédésére fordítják, amit csak párologtatással tudnak elérni. Ilyenkor hűteni kell a fóliasátorban a levegő hőmérsékletét, amit árnyékolással, párásító öntözéssel, szellőztetéssel érhetünk el. A sok napfény egyrészt kedvező ekkor a növények fejlődésére nézve, ám hátrányos is, mert a fóliasátor zárt terében jobban felmelegíti a levegőt és a növényeket, mint kellene. Árnyékolni lehet mésztej felpermetezésével a fólia külső felületére, de ez csökkenti a fényáteresztést, bár tényleg hűti a levegőt a sátorban. További hátránya, hogy az első eső lemossa, vagy száraz időszakban lepereg a fóliáról. Ennél drágább, de hatékonyabb az energiaernyős árnyékolás.

Mitől megy tönkre a fólia?

Egy több évre tervezett fólia élettartama helyes felrakással javítható, helytelen szereléssel pedig csökkenthető az az időszak, ami alatt működőképes. A fóliák adalékanyagai védik az UV fóliát az időjárás, és környezet rá nézve roncsoló hatásától, növelik a szakítószilárdságát, a fényáteresztő képessége is viszonylag lassan csökken, ám egy valamit nem bír sokáig a fólia, a súrlódást. A vas, alumínium vagy műanyag vázon, ha nem megfelelően rögzítjük, akkor a szél hatására mozog a fólia, és ez a súrlódás idővel látható nyomot hagy. A vázzal érintkező részeken elkezd sötétedni. Általában minden fóliának ez lesz a veszte, csak nem mindegy, hogy mikor. Tehát lényeges, hogy úgy feszítsük a fóliát, hogy az ne mozoghasson a vázon. Kicsit úgyis mozogni fog, hiszen eltérő a hőtágulása a vázanyagnak és a fóliának. Vannak, akik festik a vázat, vagy valamilyen műanyag bevonattal látják el (fóliával tekerik), hogy a fólia e mozgások miatt ne a vázon mozogjon és kopjon. Hasznos minden ilyet megtenni, hogy minél hosszabb ideig használhassuk a fóliasátrunkat.

Kis hobbifóliáknál használatos olyan borítás, melyben műanyag háló van a fólia rétegei között. Ez kicsit árnyékol, és strapabíróvá teszi a fóliát

A kis légterű fólia alagutak olcsók, könnyen áthelyezhetők, de könnyebben túlmelegszenek, mint nagyobb légterűek

Egy alumíniumvázas, gyorsan felállítható kiskerti változat

Fóliaalagútnál a perforált fólia a túlhevülés ellen szellőztet; koraiság fokozására alkalmas

Egy komolyabb szerkezet évtizedekig is szolgálhatja tulajdonosát

Régi, de jó megoldás a trágyatalp, marhatrágyát helyeznek el a föld alatt, mely bomlásával hőt termel, ami fűti a fóliasátrat

Az egyedi megoldások főleg házikerti sátraknál alkalmazhatók. A fa homlokzatú fólia akár szerszámtárolóként, tűzifatárolóként is használható

A viharkár tragikus látványt nyújt, általában építési hiba vagy az anyag gyengülése miatt következik be

A hónyomás főleg fűtetlen üvegházak, fóliasátrak esetén veszélyforrás. Ha fűtött a termesztő létesítmény, akkor a hőveszteség miatt hamar leolvad róla a hó, a hó nyomása a szerkezetet is károsíthatja, de emellett leárnyékolja az egész termesztő felületet is

Az ablak elé épített mini növényház hasznosítja az ablakon kijutó, egyébként elvesző légréteget, így szigetel, tehát a ház fűtésköltsége is csökken