Világítási módok

2014-01-16 11:43:36 | Módosítva: 2014-01-16 11:50:12

A lakásunk attól válik a saját otthonunkká, ha az adottságaihoz igazodva olyan jelleget adunk a különböző helységeinek, amelyek amellett, hogy megfelelően szolgálják az abban folytatott különféle célú tevékenységeinket, az egyéniségünkre is utalnak. Ehhez pedig fény szükséges, amit napnyugta után mesterségesen, lámpákkal kell pótolni. A világítás ezért az esti időszakban nagyon is meghatározó jellegű.


A lakóhelyiségeket természetesen eltérő célra használjuk, ezért a mesterséges világítást is ennek megfelelően kell kialakítanunk. Ezt általában négy különböző világítási módot kell kombinálnunk. Minden helyiségekben célszerű egy ún. általános világítást kialakítani, amely a helyiségek teljes megvilágítását szolgálja. Ezen kívül szükség van még helyi-, kiemelő- és esetleg dekorációs célú világításokra is. Ezek megteremtésekor mindig törekedni kell az energiatakarékos megoldásokra, ami nemcsak a fényt adó izzókra, hanem a világítótestekre is vonatkozik.

A fény tulajdonságai

Nagyon lényeges az alkalmazott fényforrások színhőmérséklete, fényének az iránya, jellege és fénysűrűsége. A szórt fénynek nincs iránya, ezért többnyire inkább csak a mellékhelyiségekben szokás alkalmazni, míg a derített fény – valamely felületről visszaverődve – az árnyékokat kevésbé hagyja érvényesülni. Az irányított helyi fény viszont egy adott felületre világít, általában kúp alakban, elég éles árnyékokat ad, a surlófény pedig viszonylag lapos szögben világítja meg a felületet, és nyújtott árnyékot ad. Egy helyiség megvilágítása akkor megfelelő, ha derített-, irányított- és esetleg hangulati hatásokat adó világítás is van a helyiségben.



A fény iránya mellett természetesen fontos a fényforrás színe is, ami a színhőmérsékletétől függ. A sárgás fényt melegnek, a kékes árnyalatúakat pedig hidegnek érzékeljük, ami pedig a kettő közötti tartományban van, azt fehérnek, vagy napfény színűnek érzékeljük. A színhőmérséklet egysége a Kelvin fok, amely szerint, ha egy fényforrás 3300 Kelvin alatti értékű, akkor meleg fényűnek érezzük, míg a 3300-5300 Kelvin fok között semlegesnek, az 5300 fok közötti fényforrások hidegfényűek.

Általános helyiségvilágításnak olyan fényforrásokat ajánlatos választani, amelyek a nappali, természetes fény tudják pótolni. Ezek feladata az egész helyiség teljes és minél jobb megvilágítása. Ezt a célt szolgálják a mennyezeti lámpatestek, amelyek lefelé, oldalra, vagy akár felfelé is világíthatnak.




Általános világításra nemcsak a mennyezeti, függesztett lámpatestek, a csillárok alkalmasak. Ezeket általában a magas belterű helyiségekben célszerű alkalmazni, ahol megfelelő hely van az elhelyezésükre, és nem kerülnek „fejközelbe”. A fénysűrűségük elég nagy legyen, amit a fényforrások számával lehet fokozni. Az is megszokott megoldás ma már, hogy a kapcsolójukkal lehet a fényáramukat, azaz a szétsugárzott fényteljesítményüket szabályozni. Így mód nyílik arra is, hogy mérsékelni lehessen az esetleges kellemetlen kontraszthatásokat, és igény szerinti visszafogottabb fényviszonyok is beállíthatók legyenek a lámpák fényének a leszabályozásával. E célra azonban nem mindegyik fényforrás alkalmas.

A modern, alacsony mennyezetű helyiségekbe inkább a felületre szerelhető, és szórt fényt adó mennyezeti lámpatestek, vagy a szegélyvilágítások, esetleg falikarok, állólámpák is alkalmasak lehetnek. Fontos, hogy a megvilágított terület közel azonosan megvilágított legyen, és a fénysűrűségük összeadódva adjon jó, egyenletes fényérzetet.

Az alacsony helyiségekben jó fényviszonyok alakíthatók ki a mennyezet közelébe és párkányzat mögé elrejtetten felszerelt rejtett fénycső világítással is. Ilyen esetekben a fénycsövek árnyékmentes megvilágítást adnak, és már két 28-36 W-os fénycső is akár 12 m2-nyi területet képes jól bevilágítani. Falikaroknál arra kell ügyelni, hogy 170 cm-nél magasabbra kerüljenek, így a fényük nem vakítja el a helyiségben tartózkodókat. Elhelyezésüknél arra is célszerű figyelni, hogy a fényeloszlásuk egyenletes megvilágítást eredményezzen.





A mennyezetbe süllyesztett lámpatestek is jól megfelelnek mennyezeti világításként, mivel ezek alig láthatók és széles sugárban lefelé irányított fényt adnak. Ilyen lámpatesteket általában egymástól 2-2,5 m-enként szokás elhelyezni, és a helyiség alapterületétől függően 4-5 lámpatestcsoport már jó fényérzetet kelt, akár fényszigetek kialakítására is módot adnak.

Az általános világítást szolgáló mennyezeti világítás fényteljesítmény igénye a különböző funkciójú helyiségekben eltérő lehet. A konyhákban, fürdő- és a hálószobákban a kiegészítő fényforrásoknak egyéb, jelentős szerepet kell betölteniük. A konyhákban a munkaterületek, a fürdőszobákban a pipere szekrény és a tükör, míg a hálószobákban az ágyfej melletti rész jó megvilágítása alapvetően fontos. A kiegészítő fényforrások önálló fényhatásukkal a hangulatvilágítás célját is képesek elérni. Ez természetesen az alkalmazott lámpatestek kialakításától és fényerejüktől is függ. A helyiségek általános megvilágítása mellett szinte mindig szükség van a különféle hangulatkeltő kiegészítő világító testek alkalmazására is. Így minden lakóhelyiség megvilágítása – az igényekhez igazodva – bármikor változtatható.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Álmennyezeti világítás

A kereskedelemben ezerféle világítótestet lehet kapni, készen, sokszor nem is drágán. Először tehát indokolni kéne, hogy miért is érdemes saját kezűleg készíteni egymennyezeti világítást. A...


Mennyezeti ventilátorok

Nyáron kellemes légáramlatot csinál, télen pedig kiegyenlíti a helyiség hőmérsékletét, így csökkenti a fűtési költségeket. Mindez egyszerűen megteremthető bármely helyiségben egy mennyezeti...