Világítási módok

A lakóhelyiségeket természetesen eltérő célra használjuk, ezért a mesterséges világítást is ennek megfelelően kell kialakítanunk. Ezt általában négy különböző világítási módot kell kombinálnunk. Minden helyiségekben célszerű egy ún. általános világítást kialakítani, amely a helyiségek teljes megvilágítását szolgálja. Ezen kívül szükség van még helyi-, kiemelő- és esetleg dekorációs célú világításokra is. Ezek megteremtésekor mindig törekedni kell az energiatakarékos megoldásokra, ami nemcsak a fényt adó izzókra, hanem a világítótestekre is vonatkozik.

A fény tulajdonságai

Nagyon lényeges az alkalmazott fényforrások színhőmérséklete, fényének az iránya, jellege és fénysűrűsége. A szórt fénynek nincs iránya, ezért többnyire inkább csak a mellékhelyiségekben szokás alkalmazni, míg a derített fény – valamely felületről visszaverődve – az árnyékokat kevésbé hagyja érvényesülni. Az irányított helyi fény viszont egy adott felületre világít, általában kúp alakban, elég éles árnyékokat ad, a surlófény pedig viszonylag lapos szögben világítja meg a felületet, és nyújtott árnyékot ad. Egy helyiség megvilágítása akkor megfelelő, ha derített-, irányított- és esetleg hangulati hatásokat adó világítás is van a helyiségben.

A fény iránya mellett természetesen fontos a fényforrás színe is, ami a színhőmérsékletétől függ. A sárgás fényt melegnek, a kékes árnyalatúakat pedig hidegnek érzékeljük, ami pedig a kettő közötti tartományban van, azt fehérnek, vagy napfény színűnek érzékeljük. A színhőmérséklet egysége a Kelvin fok, amely szerint, ha egy fényforrás 3300 Kelvin alatti értékű, akkor meleg fényűnek érezzük, míg a 3300-5300 Kelvin fok között semlegesnek, az 5300 fok közötti fényforrások hidegfényűek.

Általános helyiségvilágításnak olyan fényforrásokat ajánlatos választani, amelyek a nappali, természetes fény tudják pótolni. Ezek feladata az egész helyiség teljes és minél jobb megvilágítása. Ezt a célt szolgálják a mennyezeti lámpatestek, amelyek lefelé, oldalra, vagy akár felfelé is világíthatnak.

Általános világításra nemcsak a mennyezeti, függesztett lámpatestek, a csillárok alkalmasak. Ezeket általában a magas belterű helyiségekben célszerű alkalmazni, ahol megfelelő hely van az elhelyezésükre, és nem kerülnek „fejközelbe”. A fénysűrűségük elég nagy legyen, amit a fényforrások számával lehet fokozni. Az is megszokott megoldás ma már, hogy a kapcsolójukkal lehet a fényáramukat, azaz a szétsugárzott fényteljesítményüket szabályozni. Így mód nyílik arra is, hogy mérsékelni lehessen az esetleges kellemetlen kontraszthatásokat, és igény szerinti visszafogottabb fényviszonyok is beállíthatók legyenek a lámpák fényének a leszabályozásával. E célra azonban nem mindegyik fényforrás alkalmas.

A modern, alacsony mennyezetű helyiségekbe inkább a felületre szerelhető, és szórt fényt adó mennyezeti lámpatestek, vagy a szegélyvilágítások, esetleg falikarok, állólámpák is alkalmasak lehetnek. Fontos, hogy a megvilágított terület közel azonosan megvilágított legyen, és a fénysűrűségük összeadódva adjon jó, egyenletes fényérzetet.

Az alacsony helyiségekben jó fényviszonyok alakíthatók ki a mennyezet közelébe és párkányzat mögé elrejtetten felszerelt rejtett fénycső világítással is. Ilyen esetekben a fénycsövek árnyékmentes megvilágítást adnak, és már két 28-36 W-os fénycső is akár 12 m²-nyi területet képes jól bevilágítani. Falikaroknál arra kell ügyelni, hogy 170 cm-nél magasabbra kerüljenek, így a fényük nem vakítja el a helyiségben tartózkodókat. Elhelyezésüknél arra is célszerű figyelni, hogy a fényeloszlásuk egyenletes megvilágítást eredményezzen.

A mennyezetbe süllyesztett lámpatestek is jól megfelelnek mennyezeti világításként, mivel ezek alig láthatók és széles sugárban lefelé irányított fényt adnak. Ilyen lámpatesteket általában egymástól 2-2,5 m-enként szokás elhelyezni, és a helyiség alapterületétől függően 4-5 lámpatestcsoport már jó fényérzetet kelt, akár fényszigetek kialakítására is módot adnak.

Az általános világítást szolgáló mennyezeti világítás fényteljesítmény igénye a különböző funkciójú helyiségekben eltérő lehet. A konyhákban, fürdő- és a hálószobákban a kiegészítő fényforrásoknak egyéb, jelentős szerepet kell betölteniük. A konyhákban a munkaterületek, a fürdőszobákban a pipere szekrény és a tükör, míg a hálószobákban az ágyfej melletti rész jó megvilágítása alapvetően fontos. A kiegészítő fényforrások önálló fényhatásukkal a hangulatvilágítás célját is képesek elérni. Ez természetesen az alkalmazott lámpatestek kialakításától és fényerejüktől is függ. A helyiségek általános megvilágítása mellett szinte mindig szükség van a különféle hangulatkeltő kiegészítő világító testek alkalmazására is. Így minden lakóhelyiség megvilágítása – az igényekhez igazodva – bármikor változtatható.