Zárt égésterű kandalló

2013-12-17 12:36:50 | Módosítva: 2013-12-17 13:06:58

A zárt égésterű gázkazánok ma már erőteljesen elterjednek, és lassan-lassan kiszorítják helyükről a nyílt égésterűeket. Új lakásokba már csak ilyet szabad szerelni, amit alapvetően a biztonsági szempontok indokolnak. De mi a helyzet a kandallók, cserépkályhák terén, melyek ugyancsak gombamód szaporodnak? A fejlődés szerencsére nem állt meg, és a biztonságosabb fűtőberendezések, a hozzájuk való kéménnyel együtt itt is megjelentek.


Égéstermék elvezetése

Minden olyan kandalló nyílt égésterű, ami az égéshez szükséges levegőt abból a helységből használja, amelyikben elhelyezték. Ilyen módon égéstere a helyiséggel összefüggésben van – ebből származnak a veszélyforrások.

Ezzel szemben a zárt égésterű kandallók – ugyanúgy, mint az ilyen rendszerű gázkazánok – külső égési levegővel működnek, a működésükhöz szükséges égési levegőt, a külső környezetből kapják egy légcsövön keresztül. Az ilyen készülék függetlenül üzemel a lakás légterétől, nem a lakótérből használja a levegőt. Ez adja a nyílt égésterű rendszerekhez képest a sokkal nagyobb biztonságot.

A zárt égésterű fűtőberendezéseknél nem okozhat gondot a lakás légtömör szigetelése, a régieknél sokkal jobban záró nyílászárók beépítése, ugyanígy az sem fordulhat elő, hogy a konyhai szagelszívó depressziója visszafordítja a kéményben az áramlás irányát.

Egy másik veszély, amikor egy lakásban egyszerre működik nyílt égésterű gázkazán, és ugyanilyen kandalló. Ilyen esetben – ha az ablakok szigetelése túlságosan is jó – előfordulhat, hogy a két kémény egymással szembe kezd dolgozni, és az „erősebb”, vagyis a jobb huzatú, legyőzi a gyengébbet, és visszafordítja annak kéményében az áramlást. A zárt égésterű rendszereknél viszont ez sem fordulhat elő, hiszen mindkét készülék a külső levegővel táplálkozik külön légcsatornán keresztül.

A nyitott tűzterű kandallónál nincs ajtó az égéstér előtt. Ezek a fűtőberendezések elég rossz hatásfokkal működnek, hiszen ahhoz, hogy az égéstermékek teljes biztonsággal kimenjenek a kéményen, semmiképpen ne áramolhasson vissza a lakótérbe, ahhoz nagy huzatú kéményre van szükség, amin a meleg nagy része is elszáll.

A zárt tűzterű kandallóban egy öntöttvasból vagy acélból készült zárt tűztérbetét van, és a biztonságos működtetése nem igényel különösen nagy kéményt, hiszen az égéstermék visszaáramlásának veszélye gyakorlatilag kizárt. Emiatt a hatásfoka sokkal jobb, mint egy nyitott égésterűé (65-85%)

Arra is van megoldás, ha valaki ragaszkodik a tűz közvetlen látványához. Kapható olyan zárt tűzterű kandallóbetét is, amelynek ajtaja liftes mechanikájú. A begyújtáskor, illetve addig, amíg a kandalló eléri a szükséges üzemi hőmérsékletet, addig az ajtó lecsukható. Ezután már feltolhatjuk az ajtót, és gyönyörködhetünk a lobogó tűz látványában. Miután leégett készülékünkben a tűz, az ajtót ismét visszacsukjuk. Az ilyen tűzterekkel élvezhetjük a tűz közvetlen varázsát, amit a nyitott tűztér nyújt, ugyanakkor elkerüljük azt, ami nem kívánatos a nyitott tűzterű kandallóban: a rossz hatásfokot és az esetlegesen visszaáramló égésterméket.


A zárt égésterű kandallókhoz természetesen hozzávaló kémény szükséges. Az égéshez szükséges levegőt légbevezető járaton keresztül vezetjük az égéstérhez, az égéstermék pedig az azt elvezető csatornán keresztül távozik, így a készülék égéstere hermetikusan el van választva a szobától, teljes biztonságot nyújtva az ott lakóknak. A szellőzőkürtős kivitelben gyártott kémény a helyiség levegőjétől független és biztonságos módon garantálja, hogy a kandalló mindig elegendő égési levegőt kapjon.


Létezik multifunkciós kéménykürtő is, melynél a kétkürtős kéményt még egy külön multifunkciós kürtővel is ellátjuk. Az egyik kürtőre csatlakoztatható a központi fűtés, a másikra a kandalló vagy a cserépkályha. A harmadik, multifunkciós kürtőben pedig költségkímélő és kevés karbantartást igénylő módon lehet bevezetni az épületbe a különböző csöveket és vezetékeket, mint például napkollektor vagy napelem vezetékeit, illetve akár a műholdvevő kábeleit – akár utólag is.

A nyílt égésterű tüzelőberendezés megfelelő működéséhez – ahhoz, hogy az égéstermék a kéményen keresztül távozni tudjon – huzat szükséges. Ideális esetben a huzat 10-20 Pa között van. Amennyiben a huzat alacsony, nem lesz tökéletes az égés, az égéstermék nem ég el teljesen. A kandalló üvegfelülete először elfátyolosodik, majd rövid időn belül bekormozódik, ajtónyitáskor pedig könnyen előfordulhat, hogy füstgáz áramlik vissza a lakótérbe.

Ha túl erős a kéményben a huzat, akkor viszont a kéményen keresztül a kelleténél több meleg áramlik a környezetbe és romlik a fűtés hatásfoka, valamint a túlzott huzat a készülékben olyan hőmérséklet-különbségeket okozhat, amelynek hatására a berendezés élettartama jelentősen csökkenhet, sőt, öntöttvas készüléknél a túlzott huzat esetleg az öntvényelemek elrepedéshez is vezethet. Ennek elkerülése érdekében érdemes huzatszabályozót beépíteni a kandallóbetét és a kémény közé.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gázkészülékek cseréje

A gázkészülék-csere általában engedélyköteles, kivéve, ha ugyanolyan teljesítményű és besorolású gázkészülékre cseréljük a régit. Ha újonnan sz eretnék beszereltetni egy készüléket, fontos, hogy a...


Törvény a kéményseprésről

Az Országgyűlés idén nyáron módosította a 2015-ös a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvényt, és kibővítette az ingyenes sormunkára jogosultak körét. A korábbi törvény a magántulajdonú...