Zárt égésterű kandalló

2013-12-17 12:36:50 | Módosítva: 2013-12-17 13:06:58

A zárt égésterű gázkazánok ma már erőteljesen elterjednek, és lassan-lassan kiszorítják helyükről a nyílt égésterűeket. Új lakásokba már csak ilyet szabad szerelni, amit alapvetően a biztonsági szempontok indokolnak. De mi a helyzet a kandallók, cserépkályhák terén, melyek ugyancsak gombamód szaporodnak? A fejlődés szerencsére nem állt meg, és a biztonságosabb fűtőberendezések, a hozzájuk való kéménnyel együtt itt is megjelentek.


Égéstermék elvezetése

Minden olyan kandalló nyílt égésterű, ami az égéshez szükséges levegőt abból a helységből használja, amelyikben elhelyezték. Ilyen módon égéstere a helyiséggel összefüggésben van – ebből származnak a veszélyforrások.

Ezzel szemben a zárt égésterű kandallók – ugyanúgy, mint az ilyen rendszerű gázkazánok – külső égési levegővel működnek, a működésükhöz szükséges égési levegőt, a külső környezetből kapják egy légcsövön keresztül. Az ilyen készülék függetlenül üzemel a lakás légterétől, nem a lakótérből használja a levegőt. Ez adja a nyílt égésterű rendszerekhez képest a sokkal nagyobb biztonságot.

A zárt égésterű fűtőberendezéseknél nem okozhat gondot a lakás légtömör szigetelése, a régieknél sokkal jobban záró nyílászárók beépítése, ugyanígy az sem fordulhat elő, hogy a konyhai szagelszívó depressziója visszafordítja a kéményben az áramlás irányát.

Egy másik veszély, amikor egy lakásban egyszerre működik nyílt égésterű gázkazán, és ugyanilyen kandalló. Ilyen esetben – ha az ablakok szigetelése túlságosan is jó – előfordulhat, hogy a két kémény egymással szembe kezd dolgozni, és az „erősebb”, vagyis a jobb huzatú, legyőzi a gyengébbet, és visszafordítja annak kéményében az áramlást. A zárt égésterű rendszereknél viszont ez sem fordulhat elő, hiszen mindkét készülék a külső levegővel táplálkozik külön légcsatornán keresztül.

A nyitott tűzterű kandallónál nincs ajtó az égéstér előtt. Ezek a fűtőberendezések elég rossz hatásfokkal működnek, hiszen ahhoz, hogy az égéstermékek teljes biztonsággal kimenjenek a kéményen, semmiképpen ne áramolhasson vissza a lakótérbe, ahhoz nagy huzatú kéményre van szükség, amin a meleg nagy része is elszáll.

A zárt tűzterű kandallóban egy öntöttvasból vagy acélból készült zárt tűztérbetét van, és a biztonságos működtetése nem igényel különösen nagy kéményt, hiszen az égéstermék visszaáramlásának veszélye gyakorlatilag kizárt. Emiatt a hatásfoka sokkal jobb, mint egy nyitott égésterűé (65-85%)

Arra is van megoldás, ha valaki ragaszkodik a tűz közvetlen látványához. Kapható olyan zárt tűzterű kandallóbetét is, amelynek ajtaja liftes mechanikájú. A begyújtáskor, illetve addig, amíg a kandalló eléri a szükséges üzemi hőmérsékletet, addig az ajtó lecsukható. Ezután már feltolhatjuk az ajtót, és gyönyörködhetünk a lobogó tűz látványában. Miután leégett készülékünkben a tűz, az ajtót ismét visszacsukjuk. Az ilyen tűzterekkel élvezhetjük a tűz közvetlen varázsát, amit a nyitott tűztér nyújt, ugyanakkor elkerüljük azt, ami nem kívánatos a nyitott tűzterű kandallóban: a rossz hatásfokot és az esetlegesen visszaáramló égésterméket.


A zárt égésterű kandallókhoz természetesen hozzávaló kémény szükséges. Az égéshez szükséges levegőt légbevezető járaton keresztül vezetjük az égéstérhez, az égéstermék pedig az azt elvezető csatornán keresztül távozik, így a készülék égéstere hermetikusan el van választva a szobától, teljes biztonságot nyújtva az ott lakóknak. A szellőzőkürtős kivitelben gyártott kémény a helyiség levegőjétől független és biztonságos módon garantálja, hogy a kandalló mindig elegendő égési levegőt kapjon.


Létezik multifunkciós kéménykürtő is, melynél a kétkürtős kéményt még egy külön multifunkciós kürtővel is ellátjuk. Az egyik kürtőre csatlakoztatható a központi fűtés, a másikra a kandalló vagy a cserépkályha. A harmadik, multifunkciós kürtőben pedig költségkímélő és kevés karbantartást igénylő módon lehet bevezetni az épületbe a különböző csöveket és vezetékeket, mint például napkollektor vagy napelem vezetékeit, illetve akár a műholdvevő kábeleit – akár utólag is.

A nyílt égésterű tüzelőberendezés megfelelő működéséhez – ahhoz, hogy az égéstermék a kéményen keresztül távozni tudjon – huzat szükséges. Ideális esetben a huzat 10-20 Pa között van. Amennyiben a huzat alacsony, nem lesz tökéletes az égés, az égéstermék nem ég el teljesen. A kandalló üvegfelülete először elfátyolosodik, majd rövid időn belül bekormozódik, ajtónyitáskor pedig könnyen előfordulhat, hogy füstgáz áramlik vissza a lakótérbe.

Ha túl erős a kéményben a huzat, akkor viszont a kéményen keresztül a kelleténél több meleg áramlik a környezetbe és romlik a fűtés hatásfoka, valamint a túlzott huzat a készülékben olyan hőmérséklet-különbségeket okozhat, amelynek hatására a berendezés élettartama jelentősen csökkenhet, sőt, öntöttvas készüléknél a túlzott huzat esetleg az öntvényelemek elrepedéshez is vezethet. Ennek elkerülése érdekében érdemes huzatszabályozót beépíteni a kandallóbetét és a kémény közé.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Amit egy kéménynek tudnia kell

Egy műszaki megoldás pontosan annyit ér, amennyi hasznot hoz az ember számára.


Gépészeti rendszerek szigetelése

Az épületek homlokzati és magastető szigeteléseiről szerencsére már egyre több szó esik, van azonban egy ritkábban előkerülő téma: a különböző épületgépészeti elemek, vezetékek és...