Csúcstechnológia a kertben

Mit lehet automatizálni a kertben?

Röviden: szinte mindent. Kicsit hosszabban: inkább azt automatizáljuk, aminek értelme van, és amire szükségünk is van, hogy automatikus legyen. De nézzük sorba.

Az öntözés automatizálásáról már sokszor szóltunk. Ennek van létjogosultsága is, hiszen ha csak nem tekintjük pihenőidőnek, nem sok értelme van, hogy egy locsolócsővel a kezünkben álljunk, amíg öntözzük a növényeket. Az automata öntözőrendszer képes kezelni, hogy mikor melyik öntözőkör üzemeljen, így megoldja, hogy a vízigényesebb kertrészek több, a szárazságtűrőbbek kevesebb vízadagot kapjanak. Az öntözési automatizálással elérhetjük, hogy az öntözés a megfelelő időben történjen, például éjszaka. Így a növények nem perzselődnek, valamint ennek még egy előnye van a nappali öntözéssel szemben, hogy napközben nem csupa víz a fű, azaz reggeltől estig használhatjuk a kertet, bármikor, amikor szeretnénk. Éjszaka pedig megy az öntözés, mi pedig nyugodtan alhatunk. Esőérzékelő beiktatásával az öntöző automata azt is megoldja, hogy ha volt természetes csapadék, akkor egy-két napra beszünteti az öntözést, így nem kap dupla vízadagot a kert. Az öntözés automatizálása tehát sok szempontból előnyös.

Automatizálhatjuk még a kert világítását is. Amióta vannak LED lámpák az áramfogyasztás már könnyen minimalizálható. Tehetünk időkapcsolót a rendszerre, hogy este felkapcsoljon, reggel le. Ugyanez megoldható fényérzékelős kapcsolóval, így napnyugtakor az érzékelő érzékeli a fény hiányát, és felkapcsolja a lámpákat. De harmadik megoldásnak mozgásérzékelőket is beiktathatunk, így ha végigmegyünk a kerten este, a mozgásérzékelő felkapcsolgatja a sétánk útvonalán a lámpákat, majd a mozgás megszűntével, némi időeltolással lekapcsolja azokat.

A kerti tó vízmozgatását és levegőztetését ellátó kis szökőkút is vezérelhető időkapcsolóval, de már napelemes változat is kapható. Ha van kerti medencénk ott a vízforgatás és a vegyszerezés is automatika alapján működhet, de a medence alját akár robottal is takaríttathatjuk.

Robotok a kertben és a házban

Napjainkban egyre többet találkozhatunk – egyelőre elég borsos áron - háztartási robotokkal. Van porszívózásra alkalmas, vagy felmosásra kitalált, sőt medencetisztításra kialakított robot is, de most a fűnyíró robotokat mutatnánk be. Fűnyíró robotot 300.000 – 1.500.000 forint közötti összegért vásárolhatunk jelenleg. A fűnyírás ugyanakkor összességében egy kellemes, mozgással járó kerti munka, persze kérdés, mekkora területen és milyen gyakran szeretnénk levágni a füvet – így ez nyűggé is válhat bizonyos kereteken túl.

A fűnyíró robotok kis-, és nagyméretű füves területeken egyaránt alkalmazhatók, hiszen a terület határait érzékelőkkel rakjuk körbe, innen tudja a gép, hogy ezen belül kell a feladatát ellátnia. A robot igény szerint manuálisan is irányítható. Némelyek esőérzékelővel rendelkeznek, így csapadék esetén nem marad kint a területen, hogy ne ázzon meg, hanem beáll a fedett dokkolójába, ahol egyébként a töltést is felveszi.

A profibb modellek speciális funkciókkal is rendelkeznek, például szegélynyírás, lejtő nyírás stb. A vágási magasság tetszés szerint állítható (általában 2-6 cm), ami hasznos, hiszen tavasszal és ősszel a hűvösebb és csapadékosabb idő miatt lehet alacsonyabbra hagyni a gyepet, nyáron ellenben kicsit magasabbra szokás a füvet vágni. A fű gyommentessége függ a vágás gyakoriságától is. Mivel a robotnak több ideje van füvet vágni, mint nekünk, folyamatosan alacsonyan tartható a gyep vágásszintje, ami a gyomok kipusztulásához vezet. A balesetek elkerülése érdekében gyerekzárral, az illetéktelenekkel szemben lopásvédelemmel rendelkeznek e robotok. Az robotfűnyíró kifejezetten halk, és környezetbarát.

A fűnyíró robot jó megoldás lehet időseknek, időhiányban szenvedőknek, de allergiásoknak is. Érdemes még megemlíteni, hogy míg az emberi erővel történő, ritkább időszakonkénti fűnyírásnál a kaszálékot össze kell gyűjteni, mert nagyobb mennyiségű van ilyenkor belőle, és alatta előbb bepállna, utána berohadna a fű, a fűnyíró robot akár naponta, háromnaponta is végigmehet a területen. Így egyszerre csak nagyon kis részt vág le a fűszál hosszából – amit nem kell összegyűjtsön, hanem az a fű közé hullik, majd lassan komposztálódik. Emiatt a fűnyíró robottal gondozott terület sokkal kisebb tápanyag utánpótlást igényel azáltal, hogy nem hordjuk le a területről a kaszálékot. Otthagyva a fűdarabokat hagyjuk, hogy a természetes körforgás folyamán tápanyagul szolgáljon a fűnek.

Tudnivalók a fűnyíró robotokról

Többféle típus vásárolható, melyek tudásukat tekintve is sokfélék, ám az alapok mindegyiknél ugyanazok. A robot fűnyírók általában egy kábellel körbekerített területen üzemelnek. A kábelt műanyag cövekekkel kell a talaj egyenetlenségeitől függően 1-1,5 méterenként a földhöz rögzíteni. Lényeges, hogy a kábel sehol se emelkedjen el a talajtól, hiszen akkor akár a robot, akár egy fűre lépő ember is könnyen beleakadhat. A határoló kábelben – vagy más néven hurokban – alacsony feszültségű elektromos jelek futnak. Ezt a jelet érzékeli a robot, mikor a kábel fölé ér, így tudja, hogy annál nem mehet tovább, vége a munkaterületének. A kábelfektetéskor egy jelölt vonalzóval tudjuk mérni, hogy mennyi helyet kell hagyni a fűvel azonos szinten lévő szegélyektől, illetve a mozdíthatatlan tereptárgyaktól, hogy a gép ne ütközzön nekik munkája során. A kábelt elvileg a gépek többségénél el lehet ásni, de többnyire ez felesleges. A fű a földre tett kábelt is néhány hét alatt benövi.

A dokkolóba a robot a kábelt követve parkol be, ezért a dokkolónak a kábelen – és félig meddig a füvön – kell állnia. A munkaterületet szegélyező kábelben futó elektromos jelet és a pihenő robot töltését egyaránt a dokkoló biztosítja. Sokakban felmerül, hogy egy a kertben önállóan dolgozó fűnyíró robotot hogy nem lopnak el? A készüléklopásokat két jellemző nehezíti meg: a beállítható kódos védelem (azaz ha elviszi, sem tudja majd használni), a másik pedig a több mint 30-kilogrammos tömeg.

A különféle típusok akkuinak üzemideje természetesen eltérő, és annak életkorától is függ. A gép többnyire az akku lemerüléséig nyírja a füvet, így csak 2,5-3 óra múlva áll vissza a dokkolóba. A töltés akár 20 órát is igénybe vehet, így naponta maximum egyszer lehet kiküldeni a gépet dolgozni. Persze kisebb kertekben a fű növekedési ütemétől függően 2-4 naponta is elegendő dolgoztatni. Az esőérzékelős típusok jobbak, mert amelyiken ez a funkció hiányzik ott a tesztek tanulsága szerint rosszabb lesz a vágásminőség, hiszen a vizes fű csúszik.

Alap esetben, ha a gép nekimegy valaminek, vagy rászalad egy akadályra, akkor pillanatok alatt megtalálja a kiutat. Ha végzett a robot, akkor a kábel mentén a fűnyíró visszaáll a dokkolóba, hogy töltés után, a programja szerint onnan induljon majd újra el a kábellel lekerített terület nyírására. E gépek általában nem emberi logika szerint nyírnak, azaz a szemlélődő úgy látja, hogy össze-vissza megy a gép. A nyírás során annak tökéletessége érdekében a gép minden részen 4-5 alkalommal végigmegy e látszólagos káoszos útirányának ellenére. A kiválasztott irány tartásáról a robotba épített elektronikus iránytű gondoskodik, ami olyankor is visszaállítja az eredetileg meghatározott irányba, amikor valaki viccből felemeli, és arrább rakja.