Gravitációs kémények

Az utóbbi években elterjedtek a zárt égésterű fűtőberendezések, amelyekben egy ventilátor található, ami segíti a levegő égéstérbe jutását, valamint a füstgáz távozását is. Az ezekhez kapcsolódó kéményeket nevezik mesterséges égéstermék elvezetőknek. A zárt égésterű tüzelőberendezések nem a helyiség levegőjét használják az égés során, ezért esetükben a kéménynek nemcsak a füstgáz elvezetésében, hanem a levegő bejuttatásában is szerepe van.

A kémény, a legszélsőségesebb igénybevételnek kitett épületszerkezet. Erős fizikai hatásoknak van kitéve, a folytonos hőmérsékletingadozás, a füstgázban lévő vízgőztől való átnedvesedés, téli időszakban az átnedvesedett kémény szétfagyása miatt. Emellett érik a kéményt kémiai hatások is, mert az égéstermék két fő alkotója a vízgőz és a széndioxid egymással keveredve, szénsavas folyadékként csapódik a kémény falára. A savhatást erősíti, ha a tüzelőanyagban szennyezőanyagként kén is előfordul. Következmény a kéményfej és belső felület porladása, szétmállása, kéménytéglák kilazulása. A kémény idővel életveszélyessé válik. Ennek elkerülésére még a hagyományos (nyílt égésterű) fűtőberendezésekhez tartozó kéményekbe is szükséges, a magas hőmérsékletnek, víznek, savnak ellenálló kéménybélelést beépíteni (akár utólag is).

A hagyományos kéményekre más veszélyek is leselkednek. A kémény a szigeteletlen padlástérben szétfagyhat. A belsejében lecsapódó kondenzvíz előbb-utóbb a kémény beomlásához, dugulásához vezet. Ez ellen (is) a savas víznek ellenálló béléscső, a kémény hőszigetelésének javítása és magasabb füstgáz hőmérséklet beállítása jelentheti a megoldást.

Gyakori probléma a tisztító ajtók hiánya vagy hozzáférhetetlensége, emiatt nem követhető nyomon a kémény állagromlása, el szurkosodása, koromzsák keletkezése, kémény szűkületek, esetleges dugulás kialakulása. Elengedhetetlen tehát tisztító ajtók beépítése, hozzáférhetőségének biztosítása, és a kémény rendszeres ellenőrzés, tisztítása.

Gyakran a kémények túlterheltek, mert az engedélyezettnél több készülék, vagy az engedélyezettnél nagyobb teljesítményű tüzelőberendezések vannak egy kéménybe kötve. Ha túl sok a készülék egy kéményen, a sok bekötés miatt a kémény átmérője kicsi lesz, a készülékek égéstermék mennyiségét nem tudja hatásosan elvezetni, ebből adódóan az visszatorlódik az adott helységbe. Ha túl nagy a tüzelőberendezés teljesítménye, az égéstermék egy része szintén nem a kéményen keresztül távozik, hanem a készülék helységébe áramlik vissza. Fontos ezért, hogy egy kéményen csak annyi és akkora fűtőberendezés működjön, amit az elbír.

Változatlanul lakások tömegében fordulnak elő a régi, „klasszikus” hibák. A lakótér újonnan beépített nyílászárói légtömören záródnak, így nem pótlódik az égéshez elfogyasztott levegő. Ez tökéletlen égéshez vezet, amitől kormos lesz a készülék és a kémény. Ha a lakásban (szag-, pára- vagy szellőztető-) elszívó ventilátor üzemel a tüzelőberendezéssel együtt, akkor a ventilátor megfordítja a gravitációs kémény huzatát, és szénmonoxid visszaáramlás keletkezik. Az is előfordulhat, hogy a lakásban kandalló üzemel, amely kéményének (a magasabb füstgáz hőmérséklet és nagyobb kémény átmérő miatt) sokkal jobb a huzata, mint a gáztüzelő berendezésé. A kandalló kémény erős huzata megfordíthatja a gázkémény huzatát, visszaáramlik a gázkészülék égésterméke a lakásba (szénmonoxid mérgezés).

A súlyos szénmonoxid-mérgezés megelőzése érdekében a gravitációs kémények helységében biztosítani kell a friss levegő szabadból való beáramlását (akár utólagos légbevezető beépítésével). A gravitációs kéménnyel légtér összeköttetésben lévő helységekben nem lehet elszívó ventilátor, és nem célszerű nyitott kandallót üzemeltetni.

Kéményfedél alkalmazása (Meidinger tárcsa)

A zárt égésterű készülékek mellett üzemelő kandallók kéményének füstgázát minden esetben távol kell tartani, a zárt égésterű készülék frisslevegő nyílásától. A kéményeken gyakran alkalmazott Meidinger tárcsa esetén a füstgázcsőnek túl kell nyúlnia a Meidinger tárcsán, hogy a füstgáz ne tudjon a tárcsa alatt felgyülemleni, és a frisslevegő nyíláson át a kazánhoz visszajutni.