Madár- és denevérbarát épületmunkák

Ügyeljünk a szabályokra

A hazai fecskeállomány az élőhelyek leromlása, a klímaváltozás és a társadalmi tolerancia csökkenése miatt már így is, felére csökkent az ezredfordulót követő másfél évtizedben. Ha nem figyelünk oda rájuk, hasonló folyamatok bekövetkeztére számíthatunk a szintén épületlakó házi és a mezei verebek, egyes baglyok és denevérfajok esetében is.

Az épület-felújítási munkálatok megkezdése előtt – lehetőleg az állatok aktív időszakában, elsősorban nyáron – fel kell mérni az érintett falak lakóit: a sárból készült füsti és molnárfecske fészkeket, a sarlósfecskék, verebek és denevérkolóniák által lakott réseket, hasadékokat, üregeket. A kivitelező számára ebben a felmérésben a legfontosabb partner a ház lakóközössége lehet, akik jól ismerik a falak „albérlőit”. A lakók bizalmának és támogatásának elnyerése érdekében már ekkor hangsúlyozni kell, hogy nem az állatok elüldözéséről, hanem mesterséges fészkek és odúk alkalmazásával az áttelepítésükről van szó.

Az épület-felújítások jó lehetőséget kínálnak az esetleges ember-madár, ember-denevér konfliktusok kezelésében is azzal, hogy „lakótársaink” a megfelelő eszközök alkalmazásával áttelepíthetők a problémás részekről, a lakókat zavaró helyekről.

A falak állatainak felmérése, létszámuk és fajösszetételük megismerése után fel kell deríteni, hogy a lehető legközelebb hol lehet mesterséges fészkek, odúk és költőládák kihelyezésével pótolni a megszűnő fészkelő- és pihenőhelyeket. A mesterséges molnár- és füstifecskefészkek, sarlósfecske-odúk a szomszédos épületekre szerelhetők, a veréb- és denevérodúk viszont nem csak falakra, de akár az épületek közötti nagyobb fákra is telepíthetők.

A megyei kormányhivatalnál el kell indítani a fészekeltávolítási-engedély megszerzését, amit csak a költési időszakon kívüli időpontra kaphatunk meg; fecskék esetében március 31-ig, denevérek esetében az április 1-31. és az augusztus 15-október 31. közötti időszakra.

Csakis az engedélyek birtokában és ennek utasításai szerint lehet leverni a felújítást akadályozó fecskefészkeket, betömni a sarlósfecskék és verebek fészeküregeit, amire a költési időszakot követő vagy ezt megelőző időszakban: november-március között, legkésőbb március végéig kerülhet sor. Ha így járunk el, elkerülhetjük, hogy a vonulásból visszatérő madarak ismét elfoglalják a fészkelőhelyeket, mert az aktív fészekaljak bolygatása, a kotló és etető madarak zavarása ettől kezdve már tilos.

A denevérek eltávolítására a hűvös, de még fagymentes őszi és kora tavaszi időszak a legalkalmasabb, mert ezek a téli álmot alvó állatok ilyenkor még vagy már nem alszanak, részben ébren vannak, így a megfogásuk nem okoz telelési problémát. Ha azonban nem így járunk el, akkor következnek be olyan esetek, mint amikor egy vidéki általános iskola nyílászárócseréinek és külső szigetelésének munkálatai közben feltehetően több ezer denevért falaztak be.

Három bagolyfaj: a gyöngybagoly szinte kizárólag, a kuvikpárok mintegy fele, alkalmilag pedig a macskabagoly is padlásterekben költ. Emellett pedig egyes denevérek is keresik a sötét sátortetők védelmét. Ezért a tetőszerkezet jelentős részének megbontásával járó munkák, illetve az épületek bontása előtt érdemes rászánni azt a néhány percet, amivel a tető és a padló találkozási pontjai átnézhetőek, hogy nincs-e bagolyfészek illetve nincsenek-e denevérek.

Forrás: MME; Fotók: Orbán Zoltán

Denevér odú

Egyszerre három fészkalj befogadására alkalmas

Fekvő helyzetű kuvik költőláda

Mesterséges fecske fészek

Új otthon az erdei fülesbagolynak

Veréblakótelep