Madáritató, hogy ne legyen macskaetető

Benedek Veronika Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) oktatási koordinátora és kommunikációs munkatársa a madárbarát kertek jellemzőit és fontosságát mutatta be. A városi betonrengetegben a zöld szigetek nagyon fontos szerepet töltenek be, erre egy ilyen arborétum is megfelelő környezetet nyújt. Az MME Madárbarát kert programja bárkinek segítséget nyújt a madarak számára ideális kert kialakításában.

A Budai Arborétum 2006 óta madárbarát kert, közel 50 madárfaj fordul meg rendszeresen itt. Ez egy jó természetközeli élőhely, mozaikos változatosság jellemzi. A sűrű cserjés búvóhelyek mellett, a bogyósok táplálékot, az örökzöldek téli búvóhelyet nyújtanak, a nyílt területek a táplálékszerzés, az idős fák pedig a fészkelés színterei. A kora tavasztól késő őszig virágzó fák cserjék a beporzóknak és a rovaroknak fontosok, melyek a madarak táplálékai is. Ez a zöld sziget, egy búvóhely a városban a madaraknak…

Madáretetés, madáritatás: szakszerűen vagy sehogy

Az itatás fontos, és ennek köszönhetően madarakat csalogathatunk a kertbe. Az itató ideális mélysége 4-8 centiméteres, erre jó egy műanyag virágcserép alátét egy kővel a közepében. Naponta cserélni kell a vizet, frisset tenni, nem csak pótolni, mert az állott, beszennyeződött víz betegségeket terjeszthet. Az állott vízre a zöldike kifejezetten érzékeny, a városi galamb kevésbé. Az itatót belátható helyre tegyük, hogy a madáritatóból ne macskaetető legyen: a madár lássa az esetlegesen közeledő veszélyt. Egy kerti tó is lehet madáritató, ennek a szélét úgy kell kialakítani, hogy a madarak a sekély vízben ihassanak, fürödhessenek, közben pedig folyamatosan belássák a környéket. Az arborétumban sok természetes eleség is található, ezért etetni nem kell feltétlenül madarakat, de jellemzően sok színes vendéget vonz egy madáretető, ezért lett kedvelt tevékenység a madáretetés. A földre szórt eleség ugyan rendezetlen látványt nyújt, de több madárfaj, mint a vörösbegy szeret a talajon táplálkozni. Vannak fedett etető típusok is, és ezek a csapadéktól megvédik a kihelyezett eleséget, említette a szakember.

A betakarítás hatékonysága, és a madarak

Az utóbbi időben a mezőgazdasági termények betakarításának a hatékonysága nőtt és a gyommentesítési kötelezettség miatt a madarak táplálékának az elérhetősége csökkent, ezért is lehet hasznos a madarak etetése ilyen helyek közelében.

Az áttelelő madarak – azaz a nem költözők –, ha hidegebb és táplálékszegényebb időszak köszönt be, akkor ők is elvándorolnak kicsivel délebbre, vagy olyan helyekre, ahol aktuálisan optimálisabbak számukra a körülmények. A madáretetés tehát inkább az emberekről szól, hogy a közelünkbe vonzzuk a madarakat, ők enélkül is megtalálnák a táplálékaikat – csak esetleg távolabb. Ha elkezdtük az etetést, akkor abban a téli szezonban már ne hagyjuk abba, és a tartós fagyok kezdetétől, azok elmúltáig etessünk.

Nyáron ne etessünk, ez káros – főleg, ha téli eleségekkel etetünk. Nyáron, ha magot adunk (amikor az amúgy nem teremne), akkor ezt adják a fiókáknak a madarak, és ez nem megfelelő számukra, mert inkább rovarokat kellene kapjanak. A kis cinkék, ha héjas napraforgót kapnak, azt nem tudják megemészteni, elpusztulnak tőle. Ez a „pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve” esete, mert nem alakul ki elkerülő viselkedése az állatoknak, tehát fészkelési időben ne legyen mag az etetőben, hiszen a természetben ezek ekkorra kicsíráznak, nem jutnának hozzá, de ők nem érzékelik ennek a veszélyét. Soha ne etessünk sózott magokkal. Dió, mák, köles, kukorica darálva, búza is kerülhet a téli etetőkbe, de hidegben sótlan szalonnát és gyümölcsöket is kirakhatunk.

A madáretetéssel a természetes állapotot utánozzuk. A cinkéknek a szalonna evése is természetes, mert télen a természetben az elhullott állatok zsírját is csipegetik. Tél végén elfogy a táplálék, ilyenkor a rügyek csipegetése is napirendre kerül, ami a káros kertészeti szempontból. Reszelt sárgarépával, tyúkhúrral csökkenthető e „predációs nyomás”. Kenyérrel ne etessünk madarakat, és vízimadarakat egyáltalán ne etessünk. A vízimadarak zord időben délebbre mennek, ha etetjük őket, itt maradnak és az veszélyes rájuk nézve, fagysérüléseket szenvedhetnek.

Szükséges a fészkelőhelyek pótlása

Az öreg odvas fákat az emberek kivágják, hogy ne dőljenek az utakra, tehát ezzel a madaraknak a fészkelőhelyüket is megszüntetjük. Ezek pótlására használhatunk odúkat, melyek típustervek szerint készíthetők, így az adott fajokra szabott költőhelyek alakíthatók ki. Az odúkat az időjárástól védett helyre tegyük, tehát ha a bejárata az uralkodó szélirány felé néz, de van előtte egy fa, ami szélvédetté teszi, vagy egy déli fekvésű helyre is kerülhet odú, ha valami árnyékolja azt.

Vannak kerek röpnyílású odúk, amelyek a fák odvait utánozzák, az elöl félig zárt-félig nyitott odúkat pedig a sziklák üregeiben fészkelők keresik. Az ágvillákba helyezett fészektálcákkal pedig a fészekrakását segíthetjük a madaraknak, például a feketerigónak. A madárbarát kert nem csak madárbarát, emlősök is beköltöznek ide: a süngarázsba előszeretettel költöznek a sünök, az ízeltlábúaknak rovarhotel készíthető, a kőrakásokban gyíkok, a nedvesebb részekben pedig a kétéltűek élnek, és a darázsgarázs is lehet a kert része.