Klímák és szabályok

A nem is olyan régen még luxuscikknek számító házi légkondicionáló berendezések árai mára barátságosabbá szelídültek, így egyre több lakásnak válnak tartozékává. Egy házi klímarendszer kiépítése 1500 és 12 000 forint közötti összegbe kerül légköbméterenként, egyedi berendezés már 50 ezer forint alatt is kapható.

Beszerelés: jogszabály van, ellenőrzés csak ritkán

Az otthoni légkondicionálók telepítésének többségét nem kell bejelenteni az építésügyi hatóságnak, de a készülék nem szerelhető fel az épületek utcafronti falára – tudtuk meg egy vidéki önkormányzatnál. Ha az épületnek van utcafronti erkélye, annak takarásában elhelyezhető a készülék. A kondenzvíz pedig semmiképp nem csöpöghet közterületre. Ha valaki nem e szabályok szellemében szerelteti be a „hűsítő készülékét”, akkor az önkormányzat leszereltetheti azt – hangsúlyozta az illetékes munkatárs.
Az önkormányzati szakember azonban azt is elárulta: erre a gyakorlatban kevés az esély. Az építési hatóságoknak nincs akkora apparátusa, hogy minden szabályt betartassanak, mindent leellenőrizzenek. Aki lebukik, az általában valamelyik haragosa bejelentésének köszönheti mindezt, ugyanakkor a tulajdonosoknak is érdeke, hogy betartsák e szabályokat. Az utcafrontra felszerelt berendezés nem csak az utcaképet, hanem a ház látványát is rontja. A csepegő kondenzvíz árt a vakolatnak, elcsúfítja a festést, és nem utolsó sorban erről a részről könnyebb ellopni a készüléket.
Medgyesi Tamás a COOL klímatechnika ügyvezetője is megosztotta velünk az engedélyezéssel kapcsolatos tapasztalatait: Amennyiben a kültéri egységet az utcai homlokzatra szánja valaki, annak építési engedélyt kell kérnie, amihez egy – a névjegyzékbe felvett – építész terve is szükséges. Egy ilyen engedélyezési eljárás költségét 50-60 ezer Ft alatt nem igazán lehet megúszni. Az ügyintézés időigénye település- és ismeretségfüggő.
A tapasztalatok szerint ma az engedélyköteles klímatelepítések 98 százalékának nincs építési engedélye. A procedúra költségét, az utánajárást, az elutasítás magas esélyét és a napi gyakorlatot figyelembe véve, a klímás szakcégek csak nagyon indokolt esetben vállalják fel ennek lebonyolítását, különösen 1-2 split klíma esetében. Medgyesi Tamás a készülékek elhelyezésére vonatkozóan is szolgált néhány megfontolásra érdemes ötlettel, melyek nagyban befolyásolják a készülék optimális működésén túl annak hatását is.

A készülék helye meghatározza a légmozgást

A felszerelés helyének meghatározásakor sok szempontot kell figyelembe venni. Például, hogy ne kelljen sapka, kabát a klímához. Törekedjünk arra, hogy a levegő befújási pontja (tehát maga a berendezés is) a lehető legmagasabbra kerüljön, hiszen a hideg levegő lefelé ereszkedik. Egy normál belmagasságú lakás esetében így a szóba jöhető legmagasabb pont 210 – 220 cm magasságban lesz, ami nem teljesen optimális, bár egyéb megoldási lehetőség híján elfogadható.
A levegőt a készülék lehetőleg vízszintesen fújja. Ha már egyszer alig fejmagasság fölött indul el a hideg levegő, így legalább nem egyből lefelé, az ott tartózkodókra áramlik.
„A hagyományos, oldalfali berendezések esetében csupán egyetlen típust ismerek, amely ezt maradéktalanul megoldja” – fogalmazott az épületgépész, aki szerint a többi berendezés esetében, választásuk előtt, érdemes megvizsgálnunk, hogy mennyire közelíti a vízszintest a befújási irány. Az is lényeges, hogy megtartja-e ezt az állapotot kikapcsolás után a készülék, vagy minden indításkor újra kell állítgatni az optimális szöget.
Ha már a vízszintes nem megy, akkor legyen a fújás iránya függőleges. Többféle olyan berendezés létezik, amely egy radiátorhoz hasonló módon, parapet magasságban szerelhető fel. Ezek a gépek az épület falait használják légterelőknek. A függőleges fal mellett fújnak felfelé, így maximum a faltól 15-20 cm-es sávban áll fenn a „hideg sarki szél” veszélye, de a fal melletti pár araszt ritkán használjuk hosszas ücsörgésre, így ez nem okoz gondot. Amikor a levegő eléri a mennyezetet, ott nincs más választása, mint befordulni – és már kész is a vízszintes befújásunk. Kerülni kell a szelet is: azaz a légmozgást ne érzékeljük a szobában, csak a levegő lehűlését.
A szobaajtó feletti elhelyezés azért jó, mert nem zavarja a bútorozást, és a bejárhatóság miatt a befúvás irányában az ajtó utáni 2-3 m-ben nincs ülő- vagy fekvőbútor, így a befújt levegővel csak áthaladáskor érintkezünk. Hálószobában az ágy feletti elhelyezés azért jó, mert a készülék a majdnem vízszintes befúvási beállításnál átfúj az ágyban fekvők felett.

A „légkondi” és egészségünk

A rosszul elhelyezett és beállított készülék huzatot kelt, és meghűlést okozhat. A gép keltette légmozgás a bőrt is szárítja. A fedetlen bőrfelületek közül az arc a legérzékenyebb erre, azon belül is a szemkörnyék bőre, ami mindössze fél milliméter vastag. Mindez megelőzhető, ha körültekintőek vagyunk a klíma kiválasztásánál, és elhelyezésénél.
A szerkezet belsejében a levegő lehűtésekor kondenzvíz csapódik ki, amit el kell vezetni. Ha ez csak részlegesen történik meg, akkor hosszabb leálláskor pangó víz marad a gépben. Egyes berendezések képesek kiszárítani „magukat” üzemelés után, illetve a hűtő-fűtő készülékeknél pár órás fűtő üzemmel is megoldható a szárítás. Gondot okozhat még a készülék szűrőiben összegyűlő szennyeződés, és ennek az átnedvesedése. Ezt mindenképp rendszeres karbantartással kell eltávolítani, és ilyenkor végezhető el a készülék vegyszeres csíramentesítése is. A klímaberendezés karbantartási gyakoriságát a gyártói előírások szabályozzák, melyek legtöbb esetben 6 havi karbantartási ciklust írnak elő.
A karbantartásoknak – a tisztítási feladatokon túl – jelentős megelőző szerepük van. A klímagép egy zárt, nagynyomású rendszer, melynek töltete – a hűtőközeg – szállítja a gép kenését szolgáló olajokat. Ennek szivárgása esetén a gép kenése megszűnik. Mivel a házi klímaberendezések esetében csak a legkiemelkedőbb típusok rendelkeznek hibavédelmi elektronikákkal, ez általában a készülék motorjának a végleges tönkremenetelét eredményezi.
A szennyeződésnek leginkább kitett kültéri egységek tisztítása pedig azért fontos, mert a hőcserélő rácsozatán lerakódó por rontja a készülék hatásfokát, és a több éven keresztül összegyűlt lerakódás eltávolítása egyre bonyolultabb feladat.

A beltéri egység légszűrője házilag is könnyen tisztítható, a legtöbb esetben erre mégsem fordítanak kellő figyelmet a tulajdonosok. A tisztítás elmaradása hosszabb távon lefagyást, a hatásfok romlását okozza.
A klímaberendezések vezetékrendszerei több kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, és előfordulhat a kötéseknél távozó hűtőközeg miatt a rendszer nyomásának változása. A klímaberendezéseknél mind az alacsony, mind a túlnyomás hatásfokromláshoz vezet. A karbantartás során ezért kell szabályozni az optimális hűtőközeg mennyiséget is.
A készülék ventillátorának elszennyeződése miatt a légszállítás csökken, ezért fontos a lapátok tisztítása.
A beltéri egység vegyszeres baktérium-mentesítését rendszeresen el kell végezni.