Fűtő klímák

A megoldás egyetlen problémája, hogy mások a körülmények nyáron, amikor hűteni akarunk, és mások télen, amikor fűteni. Gondoljunk csak bele: nyáron kb. 24 °C-os az helyiség, ahonnan elszállítjuk a hőt, és mondjuk 35 °C, ahova szállítjuk. Télen meg mondjuk -10 °C a külső hőmérséklet, ahonnan hőt kell elvonni, és kb. 22 °C, ahová szállítani kell. Nem nehéz belátni, hogy könnyebb a 24 °C-os levegőt lehűteni 1-2 °C-kal, mint a -10 °C-osat. Éppen ezért a standard - ki/bekapcsolós - berendezések NEM ALKALMASAK ARRA, hogy 0-+5 °C alatti külső hőmérséklet esetén fűtési üzembe működjenek.
Kár! Pedig klímával fűteni nem is olyan rossz dolog. Hogy miért? Azt hiszem, hogy e néhány pontban eloszlathatok két tévhitet olvasóinkban.
Például azt, hogy árammal fűteni drága. Igen, ha villanyradiátorral vagy hőlégbefúvóval teszi. De a klímás fűtés még a legrosszabb esetben is háromszor annyi fűtési teljesítményt "szállít be" a lakótérbe, mint amennyi elektromos áramot fogyaszt. És ez a szám akár ötre is felmehet.
Ha Önnek önálló vezetékes földgázellátása van, akkor kb. egynegyedét fizeti annak, mintha árammal fűtene (villanyradiátor, hőlégbefúvó), de szeptember 1-től már csak az egy harmadát. Ha tehát a klímás fűtés háromszor annyi hőt tud szállítani, mint amennyi áramot felvesz a hálózatból, akkor a megrendelőnél pontosan ugyanannyiba kerülne a klímás fűtés, mint a gáz. Bármilyen más rendszerű fűtésnél - társasház központi kazán, távfűtés, PB-gázfűtés - gazdaságosabb lehet egy klímás fűtési megoldás.
Sokan mondják, hogy a klíma nem tud elég meleget csinálni! Pedig ez csak méretezés kérdése. Ha egy lakás 10 kW fűtési teljesítményt igényel, és ez biztosítva van klímával, akkor az a lakás ugyanúgy megfelelően fel lesz fűtve, mint bármely más megoldással. Egy klíma fűtéskor 40-45 °C hőmérsékletű levegőt fúj be. ez elegendő a fűtéshez.
Ami nem tévhit, de kevesen tudják: a légbefúvós fűtés az egyik legrugalmasabb fűtési megoldás. Egy légfűtés pár perc alatt meleg levegőt fúj a lakásba, és mivel mesterséges légáramoltatást - azaz ventilátort - használunk, ez gyorsan eloszlik a teljes fűtött területen. Ezen kívül minden más fűtés a levegővel együtt fűti fel a helyiségben lévő tárgyakat, falakat. Ezzel szemben a légfűtés a levegővel kezd, és csak a felmelegített levegő fűti fel azután a helyiség berendezési elemeit.
Egész szép ki érvrendszer a klímás fűtés mellett, csak hát ez a fránya 0-+°C határ, ez gond. Mert hát nálunk ugye szokott ennél hidegebb is lenni! A megoldás az inverter-technológia. A korszerű hűtőközegek megjelenésével együtt ma már akár -20,-25 °C külső hőmérsékletig működő hőszivattyús klímákat biztosít, ami azért már elgondolkodtató lehetőség.
Az inverteres készülékek valóban rendkívül energiatakarékosak. Átlagos fogyasztásuk 30-40% is kevesebb lehet, mint a hagyományos készülékeké. Miből is adódik ez? Tévedés azt hinni, hogy az inverteres készülékekbe "high-tech-esebb" gépészetet (motort, illetve kompresszort) építenek, mint egy jó minőségű normál berendezésbe. Az úgynevezett névleges teljesítménynél - ez az, amit a klíma alapismertetőjén olvashatunk, pl. 2,5 vagy 3,5 kW - nincs jelentős eltérés a normál és az inverteres berendezés hatásfoka között.
Egy jól méretezett, a helyiség méretéhez és tájolásához illeszkedő berendezés működési óráiban minimális az az időszak, amikor valóban a teljes teljesítményére szüksége van, maximum az üzemórák 10-20%-a. A hagyományos berendezések ezt úgy oldják meg, hogy ki- és bekapcsolják a hűtést biztosító motort, a kompresszort. Ha mondjuk a maximális hűtési teljesítmény 50 %-ára van szükség, akkor egy üzemórán belül 30 percet megy (100%-on), illetve 30 percet áll a kompresszor. Az inverteres berendezés ilyenkor 60 percet megy 50%-os teljesítménnyel. 50%-os teljesítménynél a készülék hatásfoka - COP-száma - SOKKAL JOBB, mint 100%-nál. Egy inverteres készülék akár a befektetett energia ötszörösét is leadhatja részterhelésen!
Mi ennek az oka? Nagyon egyszerű: a klímaberendezés hatásfokát befolyásolja, hogy mekkora hőcserélő felület áll rendelkezésre a kül-, illetve a beltéri egységben az áthaladó levegő hőmérsékletének megváltoztatására. Ha növelni tudjuk ezeket a felületeket, akkor nőhet a hatásfok. Ennek azonban határt szab az ésszerűség, amely a beltéri és kültéri egység méretét egy kezelhető, esztétikai szempontból elfogadható határok közt tartja. Ezekkel a méretekkel jellemzően 2-3 közötti COP-számok érhetők el. Ha azonban a klímaberendezés csak 50%-on üzemel, akkor a 100%-ra méretezett kül- és beltéri egységek kvázi "túlméretezettekké" válnak, így lényegesen jobb hatásfokkal működik a készülékünk. És tulajdonképpen ebből kapja azt az energiatakarékos üzemet, melyet egy jó minőségű inverteres készülék biztosíthat a felhasználó részére.

Medgyesi Tamás
okleveles gépészmérnök, épületgépész
www.coolklima.hu