Nemzeti Energia- és Klímaterv

2024-03-18 10:16:12 | Módosítva: 2024-03-18 10:16:51

A Nemzeti Energia- és Klímaterv (röviden: NEKT), összhangban a Nemzeti Energiastratégia céljaival, legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint a dekarbonizáció. Az energiaellátás biztonsága és az energiaszuverenitás növelése nemzetbiztonsági kérdéssé nőtte ki magát, az energiaimport-függőség csökkentése energiapolitikai prioritás. Ehhez kapcsolódva kiemelt stratégiai célként fogalmazza meg a földgáz arányának csökkentését az energiaellátásban.


Merre halad az ország energiaellátása?

Az energiaválság tapasztalata, hogy az ellátásbiztonság nem építhető kizárólag egy domináns energiaforrásra, vagy technológiára. Így energiaszükségletünket széles portfólióból kívánjuk fedezni. A diverzifikált technológiai mix megvalósításával és a hazai alternatív energiaforrások hatékonyabb kiaknázásával Magyarország lépést tesz az energiafüggetlenség megvalósítása felé. Az energiahatékonyság növelése kiemelt célunk, amit a megújuló erőforrásokra alapozott fűtési/hűtési megoldások alkalmazásával, a távhő szektorban a földgáz részarány csökkentésével, továbbá a lakossági, közintézményi, ipari és a közlekedési célú energiafelhasználás csökkentésével lehet elérni. A magyar kormány célja, hogy a villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból származzon: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem egymást támogató megoldások, és mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető.

Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását legalább 50%-kal csökkentse 2030-ig 1990-hez képest. A tervek között szerepel egy új gázturbinás erőmű felépítése a Mátrai Erőmű telephelyén, melynek üzembe helyezését követően kerül kivezetésre a szénalapú villamosenergia-termelés.

Paksi Atomerőmű meglévő blokkjainak további üzemidő-hosszabbítása az ország energiaszuverenitási, klímavédelmi és ellátás-biztonsági céljait szolgálja. Ezzel a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelésünk aránya tovább emelkedhet.

Magyarország a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 29%-os megújuló energiaforrás részarányt szeretne elérni. A távfűtésben a megújuló energia, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőenergia részarányát évente 2,2 százalékponttal tervezzük növelni.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv nagy potenciált lát a környezeti hőnek a hőszivattyúkon keresztül történő használati lehetőségeiben. Magyarország jelentős geotermia potenciállal rendelkezik, melyet egyre nagyobb mértékben hasznosítunk. Hazánk adottságaira tekintettel cél a geotermikus hőenergia fokozottabb és szélesebb hasznosítási célú kiaknázása.

A megújuló alapú villamosenergia-termelés középpontjában a naperőművi kapacitások bővítése áll a jelenlegi mintegy 5000 MW-ról 2030-ig közel 12.000 MW-ra. Ugyanilyen mértékű bővülés várható a szélerőművek esetében is, noha itt a telepített kapacitás alacsony (mintegy 330 MW-ról várhatóan 1000 MW-ra nőne).


Legfőbb energiahatékonysági célkitűzésünk, hogy az ország végső energia felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 750 PJ szintet. Célul tűzzük ki azt is, hogy 2030-ig 336 PJ halmozott végső energia megtakarítás jöjjön létre – ami 61 PJ új megtakarítást jelent 10 év alatt.

Uniós kötelezettségeinknek megfelelően a kormány 2021-ben elfogadta a Hosszú Távú Felújítási Stratégiát (HTFS), amely megalapozza a fenntarthatóan üzemeltethető, energia- és költséghatékony hazai épületállomány elérését 2050-ig; energiahatékonyság-, érték-, komfortnövelő és egészségjavító intézkedésekkel, megújuló energiahasznosítással, valamint intelligens technológiák alkalmazásával. A stratégia célja 2030-ra 20%-os megtakarítás elérése a hazai lakóépület állomány energiafelhasználásában, 2040-re 60%-os csökkenés az épületek energetikai célú felhasználásához kapcsolódó CO2 kibocsátásban a 2018-2020 közötti átlaghoz képest, 2050-re pedig a közel nulla energiaigény-szintnek megfelelő épületek aránya érje el a 90%-ot.

Mintegy 2,6 millió lakóingatlannál szükséges valamilyen mértékű energetikai korszerűsítés, amit egyebek mellett pénzügyi ösztönzéssel indokolt elősegíteni. A felújításoknál az épületek adottságainak függvényében lehetőség szerint célszerű előnyben részesíteni a megújuló energiára épülő fűtési rendszereket. A családok energiafüggetlenségét a háztáji, saját célra történő megújuló energia-termelés támogatásával és az okosmérők elterjedésének elősegítésével lehet előmozdítani.

 

Az energiakitettség, illetve az energiaimport-függőség csökkentése érdekében Magyarország az alábbi intézkedésekre összpontosít:

 

– A végső energia felhasználás csökkentése.

– Az importált földgázzal szemben alternatív energiaforrások részarányának növelése az energiafogyasztásban.

– Az Adria kőolajvezeték kapacitásbővítése.

– A villamos energia rendszer megerősítése.

– Diverzifikált energiaellátási portfólió kialakításával kívánja csökkenteni a kockázatokat.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Okoskonnektor

Lassan minden műszaki cikk elé odailleszthetjük az okos szót; így van okostelefon, az okosóra, az okosmosógép, de még okoskonnektor is. Ez utóbbiról, egy igen különös eszközről lesz szó.


Gyerekszobai biztonság növelése

Sokszor hallani, hogy sok szülő túlfélti gyermekét, telerakja a gyerek környezetét biztonsági eszközökkel, így a gyereknek esélye sincs, hogy megtanuljon vigyázni magára. Ebben biztosan sok az...