Az egész éves működésű csapadékvíz-tárolók nagy térfogatukkal a lehető legtöbb csapadékot igyekeznek tárolni a fogyasztórendszerük biztonságos ellátás érdekében. Amennyiben az esővizet főleg a virágoskert öntözésére szeretnénk felhasználni, akkor lényegében a nyári (tenyészidőszak) csapadékát gyűjtjük össze, és abból szinte folyamatosan, locsoljuk a növényeinket. A szezonális esővízgyűjtők telepítésének pedig most tavasszal érkezik el az ideje.
Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja az eresz alatt/mellett elhelyezett esővízgyűjtő tartály. A korszerű, esztétikus és praktikus kivitelűek tartályok ma már szinte 100%-osan újrafelhasznált polietilénből készülnek. Kívülről zöld színű, fényzáró anyaguk, és a belső oldaluk fekete színe miatt az algák nehezen telepednek meg bennük. A különböző méretű (200-1000 literes) tartályok meglepően könnyűek, a legnagyobbak is legfeljebb 30-35 kg üres súly körüliek.
A tartályok saját anyagú gyerekzárral is biztosított fedéllel vannak ellátva. A csapadékvíz bevezetése o 100 mm körüli befolyónyíláson át történik, ide közvetlenül bevezethető bármilyen anyagú esőcsatorna leszálló csöve. Érdemes szűrt esővizet gyűjteni a tározókba, így hosszabb ideig, minőség károsodás nélkül tárolhatjuk az esővizünket, ezért a tetőről összefolyó csapadékvizeket szűrni szükséges. Erre a legegyszerűbb lombkidobóktól, a nagy hatásfokú szűrőkig ma már minden beszerezhető.
A vizet a tartályok aljára szerelt műanyag csappal vagy tömlőn keresztül ereszthetjük le a tartályokból, de kisteljesítményű szivattyúval akár magasabb helyre is eljuttathatjuk az összegyűjtött esővizet! Egyes gyártmányok alá magasító talpat szerelnek, így közvetlenül az öntözőkannába is folyathatjuk belőlük a vizet.
Ezek a tárolótartályok a szabadban kerülnek alkalmazásra, a napsugárzás miatt UV álló anyagúak, de mivel nem fagyállóak, a téli fagyok beállta előtt a tárolt vizet teljesen le kell belőlük engedni, és szárazon kell azokat a tavaszig tárolni. Az üres tartályok mozgatását segítik elő a tartályokon elhelyezett emelőfülek.
A nyári esővízgyűjtő telepítése:
A bevezetőben ismertetett csapadékvízgyűjtő tartályokat tetszés szerint telepíthetjük az épület esőcsatornájának közelébe. Célszerű azonban az épület árnyékos oldalára telepíteni a tartályokat, mivel a közvetlen napsugárzás erősen felmelegítheti őket és a bennük tárolt vizet. Az árnyékos helyen lévő tartályokban egyenletesebb a víz hőmérséklete. Az épület esőcsatornáit eleve a tárolás szempontjainak megfelelően érdemes esésbe állítani, lehetőleg úgy, hogy egy leszálló csőre folyatjuk össze a tetőről a csapadékvizet. A leszálló csőre minimálisan egy lombkidobó szerelvényt iktassunk be a falevelek kiszűrésére, a kisebb szennyeződések kiszűrésére, pedig a tartályba elhelyezett szűrőkosár is megfelelő.
Az esővízgyűjtő tartály helyén a talajt tegyük egyenletesen vízszintessé, és készítsünk oda 4-5 cm vastag homokos-kavics ágyazati réteget. Ha tartólábas tartályt telepítünk, akkor a lábak alá teherbíró ajzatott, helyezzünk, kövekből, betonelemekből. Gondoljunk, arra hogy a nagyobb tartályok vízzel telve akár 1 tonna súlyt jelentenek!
A tartályok csapjainak felszerelésénél ügyeljünk a megfelelő zárásra, mert különben rengeteg víz szivároghat el a rossz tömítés mellett. A tartályok fedelét az esőcsatorna csövének csatlakoztatása után gondosan csukjuk le, ne felejtsük el a gyerekzárat rögzíteni!
Ha nagyobb a tetőfelület, akkor több tartályt is összeköthetünk a leeresztő csapokra szerelt műanyagtömlő segítségével. Így a tartályok közlekedőedényként működve egyenletesen feltöltődnek esővízzel, az utolsó tartály csapján keresztül, pedig elvezethetjük az öntözővizet. Ha a tartályok csapjaira ún. csepegtető öntözésre alkalmas tömlőt szerelünk (kis lyukakkal perforált, vagy anyagában porózus tömlő), akkor szinte automatikusan tudjuk az épület körüli virágágyás vagy a terasz növényeit öntözni a nyári szárazságban.
A gyűjtött esővizet felhasználása:
Az esővíz a szűrőkön keresztül jut a tartályba, tehát a mechanikai szennyeződésektől mentes. Magában a tartályba sötét van, ezért az algák fény hiányában nem szívesen telepednek a tartályokba. A másik kellemetlenség, a szúnyoglárvák, a jól záró fedél miatt nem tudnak a tartályunkba kerülni, és ott kifejlődni.
Az esővíz a környező levegő hőmérsékletét veszi fel, emiatt - és a lágy vízminőség miatt - a növények vízutánpótlására kitűnően alkalmasak. Kerti és terasznövényeink és nem utolsó sorban szobanövényeink is meghálálják a különleges gondoskodást. Ezeken felül kiváló tápoldatos vizet készíthetünk esővízgyűjtőnkben.
Ha nagyon kevés a csapadék, akkor célszerű a tartályokat kútról vagy kerti csapról utántölteni, mert a tárolás alatt a vizük keveredik az esővízzel, és öntözésre megfelelőbb összetételűvé válik.
A tenyészidőszak végén csökken az öntözés igénye, az első fagyok érkezése előtt (október vége) - a kerti csapok víztelenítésével egy időben - az esővíztartályokból eresszük le a vizet. Az estelegesen leülepedett iszapot öntözőslaggal mossuk ki, majd hagyjuk a tartályokat kiszáradni. Ezután száraz hűvös helyen (kamra, pince) célszerű azokat tavaszig tárolni. Szárazon a kertben is tárolhatjuk, de télen ügyelni kell arra, hogy könnyen eltörnek, ezért érdemes egy takarófóliával takarva védett kertrészletben tartani őket.
Különleges csapadéktartályok:
A nyári csapadéktartályok rengetegféle formában kerülnek napjainkba gyártásra. A hagyományos hengeres, fedeles kialakítású tartályok egy nagyméretű kukához hasonlítanak. Zöld színük azonban a környezetbe könnyen beilleszkedővé teszi őket. Újabban a rusztikus, amfora formájú, terrakotta színű tartályok mellett a díszes, oszlopot utánzóig sok formában szerezhetjük be az esővíztárolóinkat.
Ha a kertünk dísznövényeinek nyári nagyobb öntözési igényeit esővízgyűjtéssel kívánjuk biztosítani, erre a csapadékvíz-tároló tartályok jó alternatív lehetőséget kínálnak.