Állami beavatkozás az építőipari anyagárakba

Az építkezők gyakran azt tapasztalják

A kivitelező az anyagköltségekre hivatkozva a szerződéskötést követően egyoldalúan és jelentős mértékben megnöveli árait, újabb fizetés nélkül nem hajlandó folytatni a munkát. A jelenség ellen fellép a fogyasztóvédelmi hatóság is, mely a jogszabályokban biztosított hatásköre szerinti összes szempontból vizsgálja az építőanyag-forgalmazókat.

Komoly árcsökkentő hatásuk lehet az építőanyag-piacon tervezett állami beavatkozásoknak. Cél, hogy az építőanyag-kínálat a lakossági és gazdasági igényeket szolgálja, ne pedig a külföldi tulajdonú piaci szereplők extraprofitját növelje. A hazai bányákból kitermelt és feldolgozott kavics, sóder és homok árrobbanása például nem magyarázható a világpiacon tapasztalt vasipari és faáruk áremelkedésével. Ezen a területen a leginkább indokoltnak az állami beavatkozást.

Az építőanyag-hiány nemcsak a lakossági, hanem a vállalati és az állami építőipari beruházásoknál is súlyos zavarokat okozhat, ezért is indokolt az áruk szabad mozgásának, ebben az esetben az építőanyagok kivitelének korlátozása. Az ilyen és ehhez hasonló piaci beavatkozásokat az Európai Unió megvizsgálja, ami viszont több hónapig is eltarthat.

Az építőanyag-gyártóknak és forgalmazóknak az Innovációs és Technológiai Minisztérium felületén kell regisztrálniuk. Emellett részletesen be kell számolniuk a vállalkozásoknak egyebek mellett az adott termék származási helyéről, az áru útjáról. A regisztrációs kötelezettségnek köszönhetően a kormánynak nagyobb rálátása nyílik a piaci folyamatokra, és ha szükséges, az állam elővásárlási joggal élhet.

Ehhez kapcsolódik a bányászati koncessziók visszavonásáról és újrakiosztásáról szóló kormányzati döntés is. Amennyiben akár az extraprofit állami megadóztatása miatt, akár egyéb okok miatt a bányákat leállítják vagy nem kezdik meg a kitermelést, akkor az állam visszaveheti a jogot. Az intézkedés célja, hogy a termelés fennmaradjon.