Energiaszegénynek
akkor nevezhető egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelő szintre
fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ
energiaszámláira.
Magyarországon a
háztartások 10%-a él energiaszegénységben, azaz fordítja összjövedelmének
legalább 34%-át évente energiaszámlái fizetésére. Ez a probléma elsősorban a
vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti, akik anyagi okok
miatt nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat. A szakemberek szerint az
energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés, jelentősen csökkenti a
fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást
eredményezve, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12 000 állami
tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti
Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy
2400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg,
energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz
állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú
energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész.
A 2014-es költségvetés tervezete csak 743 millió forintot szán épületenergetikára, ami 27%-kal kevesebb, mint idén. A Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer az idei 5,2 Mrd-ról 9,5 Mrd-ra nő, de nem...
Az idei télen a
magyar családok 40%-a havi 30 ezer forintnál is többet költött fűtésre, 15%-uk
pedig 45 ezer forint feletti fűtésszámlát volt kénytelen otthona melegére
költeni. Ennek ellenére...