Energiaszegénynek
akkor nevezhető egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelő szintre
fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ
energiaszámláira.
Magyarországon a
háztartások 10%-a él energiaszegénységben, azaz fordítja összjövedelmének
legalább 34%-át évente energiaszámlái fizetésére. Ez a probléma elsősorban a
vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti, akik anyagi okok
miatt nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat. A szakemberek szerint az
energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés, jelentősen csökkenti a
fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást
eredményezve, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12 000 állami
tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti
Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy
2400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg,
energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz
állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú
energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész.
Már szeptemberben megnyílnak az első lakossági energetikai pályázatok, melyek háztartási nagygépek cseréjét, fűtéskorszerűsítést és külső nyílászárók cseréjét támogatják majd.
Mintegy 20 ezer
magyarországi lakóingatlan újulhat meg energetikailag a következő években a
kormány által tervezett új energiahatékonysági pályázat segítségével. A
támogatás részben vissza nem...