Energiaszegénynek
akkor nevezhető egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelő szintre
fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ
energiaszámláira.
Magyarországon a
háztartások 10%-a él energiaszegénységben, azaz fordítja összjövedelmének
legalább 34%-át évente energiaszámlái fizetésére. Ez a probléma elsősorban a
vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti, akik anyagi okok
miatt nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat. A szakemberek szerint az
energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés, jelentősen csökkenti a
fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást
eredményezve, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12 000 állami
tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti
Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy
2400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg,
energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz
állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú
energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész.
MESTER+Sok olyan családi
ház van, amelynek nem építjük be a tetőterét. A padlásfödém az épület legfelső
olyan szerkezete, amely fűtött teret választ el fűtetlentől, ezért megfelelő...
Ha már lúd,
legyen kövér. Azaz ha már szigetelés, legyen ragyogó! 2019 áprilisában az URSA
újra egy olyan terméket mutatott be, amely a legmagasabb színvonalat képviseli.