Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó. Minden érv amellett szól, hogy 3,7 millió háztartást, de legalább a 2,6 millió leginkább energiapazarló, rossz energiateljesítményű háztartást mielőbb energetikailag alaposan felújítsanak, és erre minél nagyobb arányban Uniós forrásokat tudjunk felhasználni. Ehhez évi átlag 130-140 ezer háztartást kellene felújítani, ahogyan azt számos közelmúltbeli szakmai tanulmány alátámasztotta. Ennek fényében nagyon kevés a RRF hitelből 224 milliárd Ft-tal támogatni tervezett 20 ezer háztartás felújítása 2026-ig. A tervek szerint egyetlen ingatlanra átlagosan 10 m forint támogatás jutna. Összehasonlításként, egy kádár kocka energetikai felújítása 10-15 m forintot jelent.
2023-ban a kormány 2580 milliárd Ft-ot tervez a magyar adófizetők pénzéből rezsicsökkentésre fordítani, 2024-ben 1340 Mrd Ft-ot, de ez még mai formájában sem eléggé célozza a rászorulókat. A lakosság gázfelhasználásának fenntartását okozza, azaz az energia-átmenetet hátráltatja, miközben a tűzifával fűtők teljesen kimaradnak belőle.
Az energetikai felújításhoz csak olyan pályázat nyújtható be melyet kormányzati vagy más szakszervezet, a Mérnöki- vagy az Építész kamarában regisztrált energetikai szakértő készít. A teljes támogatási keret legfeljebb fele lehet vissza nem térítendő, a másik fele kedvezményes hitel. Egyetlen pályázónak sem lehet csak kedvezményes hitelt, vagy csak vissza nem térítendő támogatást nyújtani. Pályázhatnak; természetes személyek, társasháza és lakásszövetkezetek is.
A tervek szerint a pályázati pénz energiahatékonyságot szolgáló és a megújuló energiaforrások felhasználását növelő tevékenységekre fordítható. Főként az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, az elektromos berendezések fogyasztásának csökkentése, az épület fűtési, hűtési, meleg víz rendszereinek korszerűsítése jön szóba. Érdekes, hogy a jelen állás szerint a pályázati pénz napkollektorra igen, de háztartási napelemes rendszerre nem fordítható.