Filmest vagy digitálist

Milyen fényképezőgépet használjunk?

Talán a téli hónapok a legalkalmasabbak arra, hogy elmélkedjünk egy kicsit a fényképezés technikájáról avagy inkább a technikai eszközeirl. A jóval több mint 100 éves technika ugyanis az elmúlt évtizedben alapvet változáson ment keresztül: a hagyományos, filmes gépek mellett megjelentek a digitális fényképezgépek, és az eladási statisztikák szerint egyre jobban kiszorítják a piacról eldeiket.

Az amatr fotósok egy része kitart a régi jó technika mellett, és esküszik a filmes gépek elnyeire. Mások váltottak, st egyre többen vannak olyanok is, akik már a filmes géptl idegenkednek, s számukra a digitális kép a természetes. Talán nincs is itt abszolút igazság, így mi is csak saját véleményünket fejtjük ki – azzal az önbizalommal, hogy évek óta mindkét technikát használjuk, és elég sok személyes tapasztalatunk gylt össze.
A mi gyakorlatunkban a digitális gép legyzte, és szinte teljesen kiszorította a filmest. Munkánk minden része számítógépen folyik, és ehhez sokkal jobban megfelel a digitális fényképezgép, hiszen a kép azonnal másolható a számítógépre. Ott történik a képfeldolgozás, a tervezés, és természetesen a képek tárolása, archiválása is. Akinek az életében aktívan jelen van a kompjúter, az a digitális képek összes elnyét élvezheti. Az eszközök megvásárlása után gyakorlatilag üzemköltség nélkül készíthetjük a képeket, és szinte korlátlan mennyiségben tárolhatjuk, könyvtárakba rendezhetjük ket, amikbl pillanatok alatt megkereshetjük, elvehetjük az éppen érdekeset. Egy közepes felbontású (mondjuk 1600 soros) JPG kép 5-600 Kb nagyságú, vagyis biztonsági másolatként kb. 1500 képet tudunk egy közönséges CD-re írni, egy normál DVD-re pedig kb. 9000-et. Ezekbl a számokból érezhet, hogy a tárolókapacitás korlátlan – úgy is, ha a biztonsági másolat mellett valamennyi képünket a winchesteren is tároljuk.
Nézzük annak az érdekeit, aki idegenkedik a számítógéptl, és képeit papírképként szeretné kézben tartani, albumokba rendezni. A digitális képbl ugyanúgy készíthet papírkép, mint a filmrl. Az egyik nagy elektronikai áruházláncnál például ezt automata készíti. Csak bedugjuk a fényképezgép kártyáját az automata olvasójába, a megjelenített nézképekbl kiválasztjuk, hogy melyikbl, hány nyomatatást kérünk, és pár perc múlva kezünkbe kapjuk a képeket. Ennek darabjáért kb. 70 Ft-ot kell fizetni. Ennek költségét kell összehasonlítanunk egy film árával, elhívásával és kinagyításával.
Megnéztük egy nagy fotószolgáltató árait, hogy egy cégen belül hasonlíthassuk össze a költségeket. Express filmhívás és nagyítás egyszerre; 9x13-as képeknél nem egészen 85 Ft darabja, de itt nincs lehetségünk a képek között válogatni. Ugyanitt a digitális anyagról 9x12 cm-es nagyítást 69 Ft-ért készítenek, de 10x13-ast (éppen akcióban) csak 49-ért. Egy másik szolgáltatónál a többnapos nagyítás 40 Ft alá jön ki, de hozzá kell számítani a filmelhívást kb. 1200 Ft-ért, (nem beszélve a film áráról). Gazdasági érvek tehát már akkor sem szólnak a filmes gép mellett, ha csak papírképben gondolkozunk. Nem beszélve arról, ha még az albumok árával is kalkulálunk.
Nézzük a gépek árát. Egy egészen jó, amatr, automata filmes gép ára akár 20 ezer forint alatt lehet, a legolcsóbb automata digitálisé ennek kb. a duplája. Nagy kerekítéssel ez a duplázódás a magasabb kategóriákban is érvényesül, mondjuk a fels amatr szintig, a nem cserélhet optikás gépeknél. A profi kategóriákban már egészen más a helyzet. Egy szint felett már az optika jóval drágább, mint a gépváz, a fotós tehát fordítva építkezik. Értékes optikáihoz beszerez filmes és digitális gépvázat is.
Legyen teljes az összehasonlítás a minség figyelembe vételével. Kezdetben a digitális gépek gyenge pontja a felbontás és a kontraszttr képesség volt. Ez utóbbi abban nyilvánult meg, hogy ha a kép (kompozíció) egyik része 1-2 rekesszel sötétebb a másiknál, akkor vagy a sötét rész tnik el, vagy a világos exponálódik túl. Ez a különbség még ma is érezhet a digitális és filmes gépek között, bár egy jobb digitálison már beállítható a normál-lágy-kemény kép.
A felbontásbeli különbség már sokkal jobban kiegyenlítdött. A kereskedelemben már nem is nagyon kapható 2 MP-nél (megapixel) kisebb felbontású digitális gép, és teljesen elterjedtek a 3-5 MP-esek. A legolcsóbbak felbontása is elegend a normál méret papírkép készítéséhez, egy átlagos monitor felbontását pedig meg is haladják. 4 MP-lel már 2300 soros kép készíthet, ami a számítógépen képrészletek kinagyítására is lehetséget ad. A profik 10 MP feletti kamerákat is használnak.
Szubjektív összehasonlításunkból – úgy látszik – inkább a digitális gépek kerülnek ki gyztesen. Valamivel magasabb vételárukat hamar ledolgozzák, ha az üzemeltetési költségeket is bekalkuláljuk. És minél inkább használunk számítógépet, annál jobban n a különbség javukra. De azért is, mert a háttéripar ráállt a digitális képek fogadására azok kedvéért, akik idegenkednek a számítógéptl. Ma már otthon is készíthetünk jó minség papírképeket – akár kompjúter nélkül is, a digitális gépek saját nyomtatójával. A fényképezés technikája pedig nem igazán különbözik a két rendszernél. Érdemes legalább egy bizonyos szintig megtanulni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Digitális TV a mobilon

A földfelszíni digitális televíziózás egyik ígéretes új lehetősége a mobiltelefonon nézhető, akár 15-20 élő televíziós csatornát sugárzó DVB-H technológia, amely a DVB-T rendszerrel kompatibilis...


3D nyomtatás

A 3D, vagyis háromdimenziós nyomtatás ma már nem egy elképzelés, vagy létező, de csak a gazdagok számára elérhető lehetőség. A technika itt van a mindennapjainkban, és sok helyen használják is,...