Filmest vagy digitálist

Milyen fényképezőgépet használjunk?

Talán a téli hónapok a legalkalmasabbak arra, hogy elmélkedjünk egy kicsit a fényképezés technikájáról avagy inkább a technikai eszközeirl. A jóval több mint 100 éves technika ugyanis az elmúlt évtizedben alapvet változáson ment keresztül: a hagyományos, filmes gépek mellett megjelentek a digitális fényképezgépek, és az eladási statisztikák szerint egyre jobban kiszorítják a piacról eldeiket.

Az amatr fotósok egy része kitart a régi jó technika mellett, és esküszik a filmes gépek elnyeire. Mások váltottak, st egyre többen vannak olyanok is, akik már a filmes géptl idegenkednek, s számukra a digitális kép a természetes. Talán nincs is itt abszolút igazság, így mi is csak saját véleményünket fejtjük ki – azzal az önbizalommal, hogy évek óta mindkét technikát használjuk, és elég sok személyes tapasztalatunk gylt össze.
A mi gyakorlatunkban a digitális gép legyzte, és szinte teljesen kiszorította a filmest. Munkánk minden része számítógépen folyik, és ehhez sokkal jobban megfelel a digitális fényképezgép, hiszen a kép azonnal másolható a számítógépre. Ott történik a képfeldolgozás, a tervezés, és természetesen a képek tárolása, archiválása is. Akinek az életében aktívan jelen van a kompjúter, az a digitális képek összes elnyét élvezheti. Az eszközök megvásárlása után gyakorlatilag üzemköltség nélkül készíthetjük a képeket, és szinte korlátlan mennyiségben tárolhatjuk, könyvtárakba rendezhetjük ket, amikbl pillanatok alatt megkereshetjük, elvehetjük az éppen érdekeset. Egy közepes felbontású (mondjuk 1600 soros) JPG kép 5-600 Kb nagyságú, vagyis biztonsági másolatként kb. 1500 képet tudunk egy közönséges CD-re írni, egy normál DVD-re pedig kb. 9000-et. Ezekbl a számokból érezhet, hogy a tárolókapacitás korlátlan – úgy is, ha a biztonsági másolat mellett valamennyi képünket a winchesteren is tároljuk.
Nézzük annak az érdekeit, aki idegenkedik a számítógéptl, és képeit papírképként szeretné kézben tartani, albumokba rendezni. A digitális képbl ugyanúgy készíthet papírkép, mint a filmrl. Az egyik nagy elektronikai áruházláncnál például ezt automata készíti. Csak bedugjuk a fényképezgép kártyáját az automata olvasójába, a megjelenített nézképekbl kiválasztjuk, hogy melyikbl, hány nyomatatást kérünk, és pár perc múlva kezünkbe kapjuk a képeket. Ennek darabjáért kb. 70 Ft-ot kell fizetni. Ennek költségét kell összehasonlítanunk egy film árával, elhívásával és kinagyításával.
Megnéztük egy nagy fotószolgáltató árait, hogy egy cégen belül hasonlíthassuk össze a költségeket. Express filmhívás és nagyítás egyszerre; 9x13-as képeknél nem egészen 85 Ft darabja, de itt nincs lehetségünk a képek között válogatni. Ugyanitt a digitális anyagról 9x12 cm-es nagyítást 69 Ft-ért készítenek, de 10x13-ast (éppen akcióban) csak 49-ért. Egy másik szolgáltatónál a többnapos nagyítás 40 Ft alá jön ki, de hozzá kell számítani a filmelhívást kb. 1200 Ft-ért, (nem beszélve a film áráról). Gazdasági érvek tehát már akkor sem szólnak a filmes gép mellett, ha csak papírképben gondolkozunk. Nem beszélve arról, ha még az albumok árával is kalkulálunk.
Nézzük a gépek árát. Egy egészen jó, amatr, automata filmes gép ára akár 20 ezer forint alatt lehet, a legolcsóbb automata digitálisé ennek kb. a duplája. Nagy kerekítéssel ez a duplázódás a magasabb kategóriákban is érvényesül, mondjuk a fels amatr szintig, a nem cserélhet optikás gépeknél. A profi kategóriákban már egészen más a helyzet. Egy szint felett már az optika jóval drágább, mint a gépváz, a fotós tehát fordítva építkezik. Értékes optikáihoz beszerez filmes és digitális gépvázat is.
Legyen teljes az összehasonlítás a minség figyelembe vételével. Kezdetben a digitális gépek gyenge pontja a felbontás és a kontraszttr képesség volt. Ez utóbbi abban nyilvánult meg, hogy ha a kép (kompozíció) egyik része 1-2 rekesszel sötétebb a másiknál, akkor vagy a sötét rész tnik el, vagy a világos exponálódik túl. Ez a különbség még ma is érezhet a digitális és filmes gépek között, bár egy jobb digitálison már beállítható a normál-lágy-kemény kép.
A felbontásbeli különbség már sokkal jobban kiegyenlítdött. A kereskedelemben már nem is nagyon kapható 2 MP-nél (megapixel) kisebb felbontású digitális gép, és teljesen elterjedtek a 3-5 MP-esek. A legolcsóbbak felbontása is elegend a normál méret papírkép készítéséhez, egy átlagos monitor felbontását pedig meg is haladják. 4 MP-lel már 2300 soros kép készíthet, ami a számítógépen képrészletek kinagyítására is lehetséget ad. A profik 10 MP feletti kamerákat is használnak.
Szubjektív összehasonlításunkból – úgy látszik – inkább a digitális gépek kerülnek ki gyztesen. Valamivel magasabb vételárukat hamar ledolgozzák, ha az üzemeltetési költségeket is bekalkuláljuk. És minél inkább használunk számítógépet, annál jobban n a különbség javukra. De azért is, mert a háttéripar ráállt a digitális képek fogadására azok kedvéért, akik idegenkednek a számítógéptl. Ma már otthon is készíthetünk jó minség papírképeket – akár kompjúter nélkül is, a digitális gépek saját nyomtatójával. A fényképezés technikája pedig nem igazán különbözik a két rendszernél. Érdemes legalább egy bizonyos szintig megtanulni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

IP kamerák

Lakásunk, irodánk távfelügyelete legegyszerűbben egy hálózati kamerával valósítható meg. Az eszköz lehet vezetékes vagy vezeték nélküli, és mobiltelefonunkról is bármikor betekinthetünk a...


Digitális fényképezőgép akkumulátorok

Még a kis kompakt digitális fényképezőgépek is jelentős áramfelvétellel dolgoznak – elsősorban azegyre növekvő méretű kijelző és a vakuhasználat miatt. Az újabb típusokban lévő Li-ion akkumulátorok...