Vaillant megoldás

Fűtésrásegítés napenergiával

Napjainkban egyre nagyobb számban jelentkezik az igény, hogy a rendelkezésre álló alternatív energiaforrásokat, jelen esetben a napenergiát, ne csak használati melegvíz készítésre, hanem fűtésre illetve fűtés rásegítésre is használjuk fel, hogy a gázszámlát valamilyen formában csökkenteni lehessen. Erre kínál megoldást a Vaillant rendszer!

A gáz lakossági árának emelkedése magával vonja azt a természetes igényt, hogy amennyiben lehetséges, csökkentsük azt valamilyen alternatív energia felhasználásával. Természetes, hogy első sorban a legnagyobb energiafelhasználás, a használati melegvíz kiváltására születtek az első megoldások, hiszen a melegvízre télen-nyáron szükségünk van. De hogyan lehet ezt az energiát a téli fűtési hőszükséglet kiszolgálására is igénybe venni?
A hagyományos hőtermelőket leváltották az alacsony hőmérsékletű berendezések, melyeket manapság a kondenzációs készülékek kezdik egyre nagyobb számban háttérbe szorítani. Egy megfelelően méretezett, túlnyomórészt alacsony fűtővíz hőmérsékletű, sugárzó fűtési rendszer (padló-, fal-, mennyezetfűtés ill. alacsony hőfoklépcsőjű radiátoros rendszer) és egy kondenzációs készülék párosítása már meghozza a kívánt eredményt, azaz az energiatakarékos fűtési rendszert.
A fűtésrásegítés is az alacsony hőfoklépcsőjű rendszerekben hozza meg a kívánt eredményt. A Vaillant kínálatában az ecoTECH sorozatból 19-65 kW teljesítmény tartományban találunk kondenzációs készülékeket. Hagyományos fűtési rendszerekben csak átmeneti időszakban mérhető kondenzációs energiakinyerés, mert a magas visszatérő vízhőmérséklet nem képes a távozó égésterméket a harmatponti hőmérséklet alá hűteni. Megoldást jelenthet, ha egy radiátoros fűtési rendszer pl. 65/50 hőfoklépcsőre választunk ki, de akkor a radiátorok felületét kell a kompenzációs tényezővel megnövelni, ami a beruházási költségeket emeli.
Amennyiben ezt az igényt már a tervezés fázisában figyelembe tudjuk venni, akkor a rendszer felépítése, méretezése és kialakítása már ennek szellemében történik. De korszerűsítésnél vagy utólagos beépítésnél a meglévő adottságokkal kell számolni. Ilyen esetben kell megtalálni az ideális középutat, ahol a beruházási költség és a várható megtérülés, valamint a rendszer használhatósága egészséges arányt mutat.
Ahogy a nevében is benne van, fűtés rásegítés és nem napenergia fűtés! Azaz, nem 100%-ban fedezzük a fűtési időszak hőigényét napenergia segítségével.
A mértezés során kis rendszereknél alkalmazhatjuk az ún. "ököl-szabály" módszert is, minden esetben inkább javasolt a méretezés, mert a különböző befolyásoló tényezők - mint tájolás, tető hajlásszög, földrajzi elhelyezkedéstől függő besugárzási érték, stb. - a számítás során sokkal pontosabban figyelembe vehető, mint ha csak a tapasztalati értékeket használnánk fel. Mi az az "ököl-szabály"? Tapasztalati értékek mutatják, hogy fűtés rásegítésnél a figyelembe vett terület minden fűtendő 10m2-re válasszunk 08-1,2m2 nettó felületű sík-, vagy 05-0,9 m2 vákuumcsöves kollektort, és ehhez válasszunk ki minden beépített nettó 1m2 kollektor felülethez 50-70 l puffer tároló-térfogatot.
Ez a módszer nem minden esetben elégséges. Több rendszer leméretezése után a kapott eredmény mutat némi hasonlóságot, kis rendszereknél kisebb szórással, nagyobbaknál (15-20m2 kollektor felület felett) nagyobb szórással a tapasztalati értékekkel, de pl. egy ideálistól eltérő tetőhajlásszög korrekciós értékének figyelembevételével már a kollektor felület eltérése 6-8% között és a fedezeti fok eltérése 10% körül van, ami már nem elhanyagolható.
A méretezést emiatt minden esetben érdemes elvégeztetni. Segédletek és képletek felhasználásával határozzuk meg a szükséges kollektor felületet, a szolár fedezeti és rendszer-kihasználtsági fokot, a szükséges puffer-tároló és HMV tároló térfogatot, a szolár tágulási tartály méretét és a szolár folyadék mennyiségét. A Vaillant rendszerkínálatában a kondenzációs készülékek mellett egy átfogó napenergia hasznosító berendezéseket magában foglaló modellpaletta is megtalálható. Sík (VFK)- és vákuumcsöves (VTK) kollektorok, bivalens (2 hőcserélős - uniSTORE S) és ún. kombi-tároló, amely magában foglalja a fűtési puffert és a használati melegvíztárolót is (auroSTORE VPS SC 700), szolár-állomás, tágulási tartályok, kiegészítő szerelvények és a szolár folyadék. A rendszer tartalmazza a fűtésrásegítésekhez azt a hidraulikus blokkot, amellyel a teljes rendszervezérlést biztosító szabályzó képes a fűtésrásegítést is megoldani falikészülék esetén.

A kiválasztáshoz ill. a méretezéshez alapadatokat kell meghatároznunk, mint pl. a fedezeti fokot és a szolár rendszer kihasználtsági fokot. A szolár fedezeti fok a kollektor-felület és a tároló űrtartalom méretezését határozza meg. A szolár rendszer-kihasználtsági fok pedig a szolár rendszer által a hagyományos rendszer számára leadott hőnek a kollektor felületre besugárzott napenergiához való viszonya, amit mindig hosszabb időszakon (több hónap vagy év) vizsgálunk. Minél nagyobb a fedezeti fok, annál kisebb a kihasználtsági fok. Ez azzal magyarázható, hogy szemben az előmelegítő berendezésekkel, a magasabb fedezetű berendezések átlagosan magasabb hőmérsékleti szinten dolgoznak, ugyanakkor rosszabb kollektor-hatásfokkal. Tehát, ha indokolatlanul sok kollektor felületet építünk be, akkor sok napenergiát tudunk összegyűjteni, amivel a kiválasztott "akkumlátorunkat", azaz a puffer-tárolót időben gyorsan tudjuk a kellő energiaszintre felfűteni. De utána a rendszerhőigény csökkenésével ill. megszűnésével a puffer-tároló nem képes több energiát tárolni és a szabályzó lekapcsolja a szolár állomás szivattyúját, mert nem szükséges több energia.
Mivel a kollektorok nyáron is ki vannak téve a napsugárzás hatásának, ez a folyamat még kiélezettebb. A kollektorok nem termelnek tovább, ún. üres-járásba kerülnek, és a rendszer megáll. A kihasználási fok közelít a nullához! Ezt a problémát vagy helyesen megválasztott fedezeti fok/kihasználtsági fok aránnyal vagy kellően nagyra méretezett puffer tárolóval illetve alternatív felhasználási területtel pl. kültéri, de fűthető medencével lehet kiküszöbölni. Gyakorlatból visszaigazolt méretezés esetén 20-60% fedezeti fok esetén, 50-30% kihasználtsági fok adódik, ami az előbb említett kültéri medence napenergiával történő utánfűtése esetén kedvezőbben is alakulhat.
A fentiek összesítéséből adódik, hogy míg a HMV készítés energiaszükségletét éves viszonylatban, megfelelően kiválasztott berendezés esetén 60-70%-ban képes a napenergia fedezni, addig a fűtés esetében 20-30%-ban. Tehát egy fűtőkészülékre szükségünk van, ami azokban az esetekben lép működésbe, amikor a napenergiából nem tudtunk kellő mennyiségű energiát kinyerni, az adott energiaszükséglet (fűtés ill. HMV) kielégítésére.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

szalaym avatarja

szalaym         Üdv Mindenkinek.


Augusztus 27 étől elindult egy pályázat, amelyben a kormány támogatja a fűtés korszerűsítést és melegvíz előállítását. Ezen az internet oldalon ha van valakinek kérdése, akkor itt megkaphatja a választ.

www.grunpower.hu

http://www.youtube.com/watch?v=0fdubimcCPk

Újfajta csomagolóanyag az élelmiszeriparban

Kutatók egy új csomagolóanyagot mutattak be a közelmúltban, ami jelentősen megnövelheti az élelmiszerek eltarthatóságát. Mikroszkóp alatt nézve egy téglafal struktúráját mutatja az anyag, ennek...


Okos „smart” napelemes rendszerek

Egy napelemes rendszer környezetbarát, gazdaságos, függetlenséget ad. Számos előnye mellett azonban vannak gyenge pontjai is. Ezek közül az egyik legfontosabbat küszöbölik ki az „okos” vagy...