A díszfák, cserjék műtrágyázását és öntözését már nyár végén
abba kellett hagyni, hogy a vesszők beérhessenek, azaz ne növekedésük közepette
köszöntsön rájuk a tél. Az augusztus végi hajtásnövekedések mostanra már megfásodnak,
és felkészülten várják a telet.
Metszeni ilyenkor ősszel jobban ráér az ember, mint tavasszal, ám ennek ellenére
érdemes tél végére hagynunk ezt a munkát, mert akkor látható, hogy a téli fagyok
milyen károkat okoztak. Ha most metszünk és kemény tél lesz, akkor a visszafagyott,
elpusztult részek eltávolításával kezdhetjük - majdnem elölről - a metszést
tavasszal is.
A rózsák, szőlők tövét kupacoljuk fel földdel, védendő a tövüket.
Az örökzöldek, főleg a törpe örökzöldek köré hordjunk lombot, ami véd a kisebb
fagytól, és a takarás hatására az olvadás is hamarabb indul meg. Az örökzöldek
télen is vesznek fel vizet, hiszen lombjuk, ha csak minimálisan is, de párologtat.
Ha csak jéggé szilárdult víz van jelen a talajban hosszú időn át, akkor sem
megfagynak ezek a példányok, hanem a relatív vízhiánytól egyszerűen kiszáradnak.
A fagyérzékeny növényeket - ha tudjuk - fektessük a földre, és takarjuk lombbal.
Ha ez nem járható út, akkor se fóliával, hanem papírral tekerjük be a már lombtalan
vesszőket - fagyvédelem gyanánt. Ez a megoldás persze csak kisebb növények
esetén kivitelezhető.
A laza ágrendszerű örökzöldeket madzaggal kössük össze, hogy a hó ne tudja
szétnyomni ágaikat. Amennyiben az örökzöldek (tuják, oszlopos borókák stb.)
lombját rendszeresen nyírjuk, úgy tömöttebb, kompaktabb lombozatot fejleszt
a növény, ami kötözés nélkül is jobban ellenáll a hónyomásnak.
A lehullott lombot csak abban az esetben használjuk fel növények töve körüli
talajtakarásra, vagy komposztálásra, amennyiben az egészséges volt, nem pedig
betegség következtében hullott le.
A fagyérzékeny növények többsége, már a teleltető helyén tölti a novembert.
A dézsásokat beköltöztetésük után párszor permetezzük le szisztemikus rovar-,
és gombaölő szer keverékkel, mivel teleltetés során a növények fogékonyabbak
bizonyos betegségekre, és egyes kártevők is rendszeresen megjelennek rajtuk
a téli pihenőidőszak alatt.
E mediterrán eredetű növényeken (leander, mályvarózsa, citrusfélék stb.) rendszerint
megjelennek a liszteskék (üvegházi molytetvek), levéltetvek, pajzstetvek, amelyek
ellen ha nem védekezünk, tavaszra legyengítik, sőt el is pusztíthatják növényeinket.
A magasabb páratartalom, az alacsony hőmérséklet, és gyakorta a fényhiány is
fellép a teleltető-helyiségben, ami végül is a növények szempontjából kényszermegoldás
a téli hónapok átvészelésére. Ezek a körülmények mind a gombás fertőzések terjedésének
kedveznek.
Ezt elkerülendő rendszeresen szellőztessünk, csökkentve a páratartalmat, és
csak annyit öntözzünk, hogy növényeink lankadását megakadályozzuk, de a növekedés
ne induljon meg. Ha a pincében, lakásban teleltetett mediterrán növényeinken
hajtásnövekedést tapasztalunk, akkor csökkentsük az öntözést, a helyiség hőmérsékletét.
Téli előkészületek a kertben
Kertünk növényei közül nem csak a fagyérzékenyeknek van szükségük téli felkészítésre,
hiszen minden egyedet megviselhetnek a hideg évszak időjárási viszonyai.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!

![]()
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Készházak: robbanásszerűen nő építésük üteme
Egy megfelelően szigetelt könnyűszerkezetes, szerelt technológiás készház olcsóbb, környezettudatosabb, gyorsabb és zöldebb. Talán ez is az oka annak, hogy több mint ötszörösére nőtt az újonnan...
Házilagos megoldás a felszívódó nedvesség ellen
A különféle fizikai és vegyi injektálásos módszerrel készülő falszigetelési eljárásokhoz képest forradalmian új – bár már több mint 10 éve reklamáció nélkül bizonyító – megoldás a DRYZONE...






.jpg)
Cikk elejére
