A díszfák, cserjék műtrágyázását és öntözését már nyár végén
abba kellett hagyni, hogy a vesszők beérhessenek, azaz ne növekedésük közepette
köszöntsön rájuk a tél. Az augusztus végi hajtásnövekedések mostanra már megfásodnak,
és felkészülten várják a telet.
Metszeni ilyenkor ősszel jobban ráér az ember, mint tavasszal, ám ennek ellenére
érdemes tél végére hagynunk ezt a munkát, mert akkor látható, hogy a téli fagyok
milyen károkat okoztak. Ha most metszünk és kemény tél lesz, akkor a visszafagyott,
elpusztult részek eltávolításával kezdhetjük - majdnem elölről - a metszést
tavasszal is.
A rózsák, szőlők tövét kupacoljuk fel földdel, védendő a tövüket.
Az örökzöldek, főleg a törpe örökzöldek köré hordjunk lombot, ami véd a kisebb
fagytól, és a takarás hatására az olvadás is hamarabb indul meg. Az örökzöldek
télen is vesznek fel vizet, hiszen lombjuk, ha csak minimálisan is, de párologtat.
Ha csak jéggé szilárdult víz van jelen a talajban hosszú időn át, akkor sem
megfagynak ezek a példányok, hanem a relatív vízhiánytól egyszerűen kiszáradnak.
A fagyérzékeny növényeket - ha tudjuk - fektessük a földre, és takarjuk lombbal.
Ha ez nem járható út, akkor se fóliával, hanem papírral tekerjük be a már lombtalan
vesszőket - fagyvédelem gyanánt. Ez a megoldás persze csak kisebb növények
esetén kivitelezhető.
A laza ágrendszerű örökzöldeket madzaggal kössük össze, hogy a hó ne tudja
szétnyomni ágaikat. Amennyiben az örökzöldek (tuják, oszlopos borókák stb.)
lombját rendszeresen nyírjuk, úgy tömöttebb, kompaktabb lombozatot fejleszt
a növény, ami kötözés nélkül is jobban ellenáll a hónyomásnak.
A lehullott lombot csak abban az esetben használjuk fel növények töve körüli
talajtakarásra, vagy komposztálásra, amennyiben az egészséges volt, nem pedig
betegség következtében hullott le.
A fagyérzékeny növények többsége, már a teleltető helyén tölti a novembert.
A dézsásokat beköltöztetésük után párszor permetezzük le szisztemikus rovar-,
és gombaölő szer keverékkel, mivel teleltetés során a növények fogékonyabbak
bizonyos betegségekre, és egyes kártevők is rendszeresen megjelennek rajtuk
a téli pihenőidőszak alatt.
E mediterrán eredetű növényeken (leander, mályvarózsa, citrusfélék stb.) rendszerint
megjelennek a liszteskék (üvegházi molytetvek), levéltetvek, pajzstetvek, amelyek
ellen ha nem védekezünk, tavaszra legyengítik, sőt el is pusztíthatják növényeinket.
A magasabb páratartalom, az alacsony hőmérséklet, és gyakorta a fényhiány is
fellép a teleltető-helyiségben, ami végül is a növények szempontjából kényszermegoldás
a téli hónapok átvészelésére. Ezek a körülmények mind a gombás fertőzések terjedésének
kedveznek.
Ezt elkerülendő rendszeresen szellőztessünk, csökkentve a páratartalmat, és
csak annyit öntözzünk, hogy növényeink lankadását megakadályozzuk, de a növekedés
ne induljon meg. Ha a pincében, lakásban teleltetett mediterrán növényeinken
hajtásnövekedést tapasztalunk, akkor csökkentsük az öntözést, a helyiség hőmérsékletét.
Téli előkészületek a kertben
Kertünk növényei közül nem csak a fagyérzékenyeknek van szükségük téli felkészítésre, hiszen minden egyedet megviselhetnek a hideg évszak időjárási viszonyai.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Kenhető vízszigetelések
Az épületszerkezeteket meg kell óvni a különböző formában fellépő vízterhelésektől. A vízszigetelési feladatok sokszínűsége, azalkalmazott anyagok és eljárások nagy száma mutatja, hogy milyen...
Vezeték nélküli töltés
A vezeték nélküli töltés eredete csaknem 200 éves. Michael Faraday angol fizikus fedezte fel 1831-ben, hogy a mágneses tér feszültséget idézhet elő egy vezetőben. Vagyis ő írta le elsőként azt...